From owner-p4-projects@FreeBSD.ORG Tue May 13 19:05:49 2008 Return-Path: Delivered-To: p4-projects@freebsd.org Received: by hub.freebsd.org (Postfix, from userid 32767) id 26A9E1065678; Tue, 13 May 2008 19:05:49 +0000 (UTC) Delivered-To: perforce@FreeBSD.org Received: from mx1.freebsd.org (mx1.freebsd.org [IPv6:2001:4f8:fff6::34]) by hub.freebsd.org (Postfix) with ESMTP id DBDD51065671 for ; Tue, 13 May 2008 19:05:48 +0000 (UTC) (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: from repoman.freebsd.org (repoman.freebsd.org [IPv6:2001:4f8:fff6::29]) by mx1.freebsd.org (Postfix) with ESMTP id C9DAC8FC13 for ; Tue, 13 May 2008 19:05:48 +0000 (UTC) (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: from repoman.freebsd.org (localhost [127.0.0.1]) by repoman.freebsd.org (8.14.1/8.14.1) with ESMTP id m4DJ5m4J091529 for ; Tue, 13 May 2008 19:05:48 GMT (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: (from perforce@localhost) by repoman.freebsd.org (8.14.1/8.14.1/Submit) id m4DJ5m72091527 for perforce@freebsd.org; Tue, 13 May 2008 19:05:48 GMT (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Date: Tue, 13 May 2008 19:05:48 GMT Message-Id: <200805131905.m4DJ5m72091527@repoman.freebsd.org> X-Authentication-Warning: repoman.freebsd.org: perforce set sender to pgj@FreeBSD.org using -f From: Gabor Pali To: Perforce Change Reviews Cc: Subject: PERFORCE change 141565 for review X-BeenThere: p4-projects@freebsd.org X-Mailman-Version: 2.1.5 Precedence: list List-Id: p4 projects tree changes List-Unsubscribe: , List-Archive: List-Post: List-Help: List-Subscribe: , X-List-Received-Date: Tue, 13 May 2008 19:05:49 -0000 http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=141565 Change 141565 by pgj@disznohal on 2008/05/13 19:05:39 Small format fixes. Affected files ... .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/basics/chapter.sgml#6 edit .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/boot/chapter.sgml#7 edit .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/config/chapter.sgml#5 edit .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/desktop/chapter.sgml#6 edit .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/install/chapter.sgml#8 edit .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/introduction/chapter.sgml#9 edit .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/linuxemu/chapter.sgml#5 edit .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/multimedia/chapter.sgml#5 edit .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/network-servers/chapter.sgml#7 edit .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/preface/preface.sgml#7 edit .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/printing/chapter.sgml#10 edit .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/security/chapter.sgml#8 edit .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/virtualization/chapter.sgml#9 edit .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/x11/chapter.sgml#6 edit Differences ... ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/basics/chapter.sgml#6 (text+ko) ==== @@ -2748,7 +2748,7 @@ Ha inkább C programozók vagyunk, akkor valószínûleg egy olyan C-szerû shelllel tudunk kényelmesen dolgozni, amilyen például - a tcsh. Ha viszont egy &linux;os rendszert + a tcsh. Ha viszont egy linuxos rendszert használtunk korábban vagy éppen még soha nem használtunk volna a &unix; parancssorát, érdemes a bash-sel @@ -3173,7 +3173,7 @@ &man.a.out.5; A legõsibb és egyben a - klasszikus &unix;os + klasszikus &unix;-os tárgykódformátum. Egy tömör és rövidke fejlécet használ, aminek az elején a formátum @@ -3235,7 +3235,7 @@ rendszermagokat) a &os; rendszereken, a &os; kezdetben óckodott váltani az alapértelmezés szerinti ELF formátumra. De vajon - miért? Nos, a &linux;os tábor már megtette a + miért? Nos, a linuxos tábor már megtette a maga fájdalmas váltását az ELF formátummal kapcsolatban, és gyorsan maguk mögött hagyták a @@ -3269,11 +3269,11 @@ volt egy ilyen egyszerû rendszer (egy PDP-11) binárisainak tárolására. Ahogy az emberek nekiláttak átültetni errõl az - egyszerû rendszerrõl a &unix;ot más rendszerekre, - az a.out formátumot továbbra is - megtartották, mivel a &unix; kezdeti, Motorola 68k-ra, - VAXenre készített átírataihoz is - elegendõ volt. + egyszerû rendszerrõl a &unix;-ot más + rendszerekre, az a.out formátumot + továbbra is megtartották, mivel a &unix; kezdeti, + Motorola 68k-ra, VAXenre készített + átírataihoz is elegendõ volt. Ezután néhány éles elméjû hardvermérnök kitalálta, ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/boot/chapter.sgml#7 (text+ko) ==== @@ -306,7 +306,7 @@ Ezen boot manager telepítéséhez és beállításához, - elsõként indítsuk el a &linux;-ot és + elsõként indítsuk el a Linuxot és vegyük hozzá az alábbi sort a rendszerünkben található /etc/lilo.conf @@ -318,12 +318,12 @@ loader=/boot/chain.b label=FreeBSD - A fenti sablont kiegészítve, a &linux;-os + A fenti sablont kiegészítve, a linuxos konvenciók szerint adjuk meg a &os; elsõdleges partícióját és meghajtóját úgy, hogy a X-et átírjuk a - &linux;-os meghajtó betûjelére és az + linuxos meghajtó betûjelére és az Y-t átírjuk a &linux; elsõdleges partíciójának számára. Ha ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/config/chapter.sgml#5 (text+ko) ==== @@ -1392,8 +1392,8 @@ szabványos felülete) natív támogatása. A &os; NDISulator (másnéven Project Evil, a Gonosz terve) - nevû komponense fog egy &windows;os meghajtót - és elhiteti vele, hogy a &windows;szal + nevû komponense fog egy &windows;-os meghajtót + és elhiteti vele, hogy a &windows;-szal kommunikál. Mivel az &man.ndis.4; meghajtó &windows; binárisokat használ fel, ezért csak &arch.i386; és &arch.amd64; rendszerek @@ -1440,7 +1440,7 @@ meghajtóprogramokat nem tudjuk a &os;/amd64 verziójával használni. A mûködéshez amd64-re készült - &windows;os meghajtókra van + &windows;-os meghajtókra van szükség. @@ -1451,7 +1451,7 @@ &man.ndisgen.8; parancsot a root felhasználóval: - &prompt.root; ndisgen /windowsos/meghajtó/W32DRIVER.INF /windowsos/meghajtó/W32DRIVER.SYS + &prompt.root; ndisgen /windowszos/meghajtó/W32DRIVER.INF /windowsos/meghajtó/W32DRIVER.SYS Az &man.ndisgen.8; egy interaktív segédprogram, amely mûködése ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/desktop/chapter.sgml#6 (text+ko) ==== @@ -59,16 +59,16 @@ kompatibilitás is található, ezért az eredetileg Linuxra fejlesztett alkalmazások is használhatóak a munkakörnyezetünkben. - Azonban határozottan javasoljuk, hogy a Linuxos + Azonban határozottan javasoljuk, hogy a linuxos alkalmazások használatához elõször figyelmesen olvassuk át a et. A - Linuxos bináris kompabilitást használó + linuxos bináris kompabilitást használó portok neve általában a linux- elõtaggal kezdõdik, amit ne felejtsük el figyelembe venni, amikor például a &man.whereis.1; segítségével keressük valamelyiket. A fejezet további részében - feltételezzük, hogy a Linuxos alkalmazások + feltételezzük, hogy a linuxos alkalmazások telepítése elõtt aktiváltuk a bináris Linux kompatibilitást. @@ -118,7 +118,7 @@ - Linuxos alkalmazások + linuxos alkalmazások telepítésének ismerete (). @@ -194,8 +194,8 @@ Opera kevés könnyû - Vannak &os;-s és Linuxos változatai is. - A Linuxos verzió használatához + Vannak &os;-s és linuxos változatai is. + A linuxos verzió használatához azonban szükség van a bináris Linux kompatibilitásra és a linux-openmotif portra. @@ -388,7 +388,7 @@ A ¯omedia; &flash; plugin nem érhetõ el közvetlenül &os;-re. Azonban létezik egy, a - plugin Linuxos verziójára épített + plugin linuxos verziójára épített szoftveres réteg (wrapper). Ez a wrapper még többek közt az &adobe; &acrobat; és a &realplayer; pluginjait is használhatóvá @@ -474,7 +474,7 @@ &prompt.root; cd /usr/ports/www/opera &prompt.root; make install clean - A Linuxos Opera + A linuxos Opera telepítéséhez opera helyett linux-opera nevet kell megadnunk a fenti parancsokban. Ennek a verziónak a @@ -482,7 +482,7 @@ plugineket akarunk elérni, amelyek csak Linuxra léteznek. Ilyen például az Adobe &acrobat.reader;. Ettõl - eltekintve azonban a &os;-s és a Linuxos + eltekintve azonban a &os;-s és a linuxos változatok szinte teljesen megegyeznek. @@ -758,10 +758,10 @@ összekapcsolható külsõ adatbázisokkal. Az OpenOffice.org natívan - és megbízhatóan fut &windows;on, - &solaris;on, &linux;on, &os;-n és &macos; X-en. Az - OpenOffice.org-ról bõvebb - információt a OpenOffice.org-ról + bõvebb információt a projekt saját honlapján találhatunk. A &os;-s változatra vonatkozó információkat ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/install/chapter.sgml#8 (text+ko) ==== @@ -471,7 +471,7 @@ Ha már mindegyik partíciónk betelt, akkor a többi operációs rendszer által felkínált eszközök - (például &ms-dos;-ban vagy &windows;ban az + (például &ms-dos;-ban vagy &windows;-ban az fdisk) valamelyikével elõször fel kell közülük szabadítanunk egyet a &os; számára. @@ -520,7 +520,7 @@ GParted is használható az NTFS partíciókkal. A GParted számos Live CD-s - &linux;os disztribúción + linuxos disztribúción megtalálható, ilyen többek közt a SystemRescueCD. @@ -592,8 +592,8 @@ - Mentsük le a &windows;szos adatainkat, - telepítsük újra a &windows;t + Mentsük le a &windows;-os adatainkat, + telepítsük újra a &windows;-t úgy, hogy egy 2 GB méretû partíciót választunk neki a telepítése során. @@ -973,7 +973,7 @@ úgy gyõzõdhetünk meg, ha a lemezeket magunk formázzuk, és nem bízunk a különféle elõreformázott - (preformatted) floppykban. A &windows;ban + (preformatted) floppykban. A &windows;-ban található formázó segédprogram sem árul nekünk semmit a lemezeken található hibás @@ -1889,11 +1889,11 @@ (Szabványos) elnevezésû menüpont által felkínált telepítési módszer ajánlott a - &unix;szal vagy a &os; most ismerkedõk + &unix;-szal vagy a &os; most ismerkedõk számára. A telepítés megkezdéséhez a nyilakkal válasszuk ki a Standard menüpontot, majd - nyomjuk meg az Entert. + nyomjuk meg az Enter billentyût.
Egy szabványos telepítés @@ -4548,7 +4548,7 @@ <para>A &gui.yes; gomb kiválasztásával és az <keycap>Enter</keycap> lenyomásával - megengedjük, hogy a &linux;ra készült + megengedjük, hogy a Linuxra készült szoftvereket futtassunk &os;-n. A telepítõ ennek biztosításához még további csomagokat is fel fog rakni.</para> @@ -7050,7 +7050,7 @@ <para>Ha PAP vagy CHAP használatával kapcsolódunk a szolgáltatónkhoz - (másképp szólva &windows;ban így + (másképp szólva &windows;-ban így tudunk szkriptek nélkül csatlakozni), mindössze a <command>dial</command> parancsot kell kiadnunk a <application>ppp</application> ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/introduction/chapter.sgml#9 (text+ko) ==== @@ -342,10 +342,10 @@ gyári automatizáláson és készletnyilvántartáson át a mûholdas antennák tájolásáig - szinte mindenre: ha ezt eddig egy kereskedelmi &unix;-al is meg - tudtuk tenni, akkor nagyon valószínû, hogy a - &os;-vel is képesek leszünk erre! A &os; ezen - felül nagyban profitál a világban + szinte mindenre: ha ezt eddig egy kereskedelmi &unix;-szal is + meg tudtuk tenni, akkor nagyon valószínû, + hogy a &os;-vel is képesek leszünk erre! A &os; + ezen felül nagyban profitál a világban található különbözõ kutatóközpontok és egyetemek által fejlesztett, kiváló minõségû ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/linuxemu/chapter.sgml#5 (text+ko) ==== @@ -67,7 +67,7 @@ <para>Dióhéjban úgy tudnánk összefoglalni, hogy ennek köszönhetõen a &os; - felhasználók képesek a Linuxos + felhasználók képesek a linuxos alkalmazások közel 90%-át mindenféle további módosítás nélkül futtatni. Így tehát használható a @@ -103,12 +103,12 @@ </listitem> <listitem> - <para>hogyan telepítsünk Linuxos osztott + <para>hogyan telepítsünk linuxos osztott könyvtárakat;</para> </listitem> <listitem> - <para>hogyan telepítsünk Linuxos + <para>hogyan telepítsünk linuxos alkalmazásokat a &os; rendszerünkre;</para> </listitem> @@ -181,11 +181,11 @@ <indexterm> <primary>Linux</primary> - <secondary>Linuxos könyvtárak + <secondary>linuxos könyvtárak telepítése</secondary> </indexterm> - <para>A Linuxos könyvtárakat két módon + <para>A linuxos könyvtárakat két módon is felrakhatjuk: egyrészt a <link linkend="linuxemu-libs-port">linux_base</link> port telepítésével, másrészt <link @@ -226,7 +226,7 @@ feleltethetõek meg. Ilyenkor mindig érdemes közülük azt választani, amelyik a leginkább megfelel a telepíteni - kívánt Linuxos alkalmazás + kívánt linuxos alkalmazás igényeinek.</para> </note> @@ -252,7 +252,7 @@ elõször ebben a könyvtárban fogják keresni a hozzájuk tartozó osztott könyvtárakat. Így tehát, amikor egy - Linuxos program betölti például a + linuxos program betölti például a <filename>/lib/libc.so</filename> függvénykönyvtárat, akkor a &os; elõször a @@ -263,13 +263,13 @@ osztott könyvtárak ezért a <filename>/compat/linux/lib</filename> árnyékkönyvtárba - telepítendõek, és nem oda, ahova a Linuxos + telepítendõek, és nem oda, ahova a linuxos <command>ld.so</command> mutat.</para> <para>Általánosságban szólva eleinte elég csak azokat az osztott könyvtárakat megkeresni és felrakni, amelyekre a - telepítendõ Linuxos alkalmazásunknak + telepítendõ linuxos alkalmazásunknak ténylegesen szüksége van. Egy idõ után úgyis összegyûlnek azok a fontosabb függvénykönyvtárak, amelyek @@ -464,7 +464,7 @@ nézi át, és majd csak ezután próbálja meg feloldani a nevet. Ha a <filename>/compat/linux/etc/host.conf</filename> - állomány nem létezik, akkor a Linuxos + állomány nem létezik, akkor a linuxos alkalmazás a &os; <filename>/etc/host.conf</filename> állományát találja meg, és panaszkodni fog a &os; eltérõ @@ -502,7 +502,7 @@ rendszerekre.</para> <para>A <application>&mathematica;</application> vagy a - <application>&mathematica; for Students</application> Linuxos + <application>&mathematica; for Students</application> linuxos változatai közvetlenül megrendelhetõek a fejlesztõtõl: <ulink url="http://www.wolfram.com/"></ulink>.</para> @@ -513,7 +513,7 @@ <para>Elõször is jeleznünk kell a &os;-nek, hogy a <application>&mathematica;</application> binárisai a - Linuxos ABI-t (Appplication Binary Interface) fogják + linuxos ABI-t (Appplication Binary Interface) fogják használni. Itt legkönnyebben úgy járhatunk el, ha egyszerûen beállítjuk, hogy a rendszer a bélyegezetlen @@ -524,7 +524,7 @@ <para>Ennek köszönhetõen a &os; most már az összes bélyegezetlen ELF bináris - esetén a Linuxos ABI-t fogja használni, és + esetén a linuxos ABI-t fogja használni, és így a telepítõt akár már közvetlenül a CD-rõl is indíthatjuk.</para> @@ -541,7 +541,7 @@ <literal>/bin/sh</literal> hivatkozást a <literal>/compat/linux/bin/sh</literal> hivatkozásra. Ezzel biztosíthatjuk be, hogy a telepítõt a - Linuxos &man.sh.1; fogja elindítani. Ezután a + linuxos &man.sh.1; fogja elindítani. Ezután a kedvenc szövegszerkesztõnkkel vagy a következõ szakaszban található szkript segítségével helyettesítsük @@ -1292,7 +1292,7 @@ telepítéséhez elõször ki kell alakítanunk a megfelelõ környezetet. Ez a leírás <emphasis>kifejezetten</emphasis> - arról szól, hogy &os;-n hogyan futtassuk a Linuxos + arról szól, hogy &os;-n hogyan futtassuk a linuxos <application>&oracle;</application>-t, nem pedig az <application>&oracle;</application> telepítési útmutatójában bemutatottakat @@ -1348,7 +1348,7 @@ <username>oracle</username> hozzáférést is rendszerünkön. Az <username>oracle</username> hozzáférés annyira különleges, - hogy csak Linuxos parancsértelmezõt + hogy csak linuxos parancsértelmezõt társítsunk hozzá. Ehhez vegyük fel <literal>/compat/linux/bin/bash</literal> sort az <filename>/etc/shells</filename> állományba, @@ -1480,7 +1480,7 @@ kerül. A <command>chown</command> parancs helyes lefutásához alkalmazzunk az alább mellékelt javítást, vagy az egész - szkriptet egy Linuxos parancsértelmezõbõl + szkriptet egy linuxos parancsértelmezõbõl indítsuk el.</para> <programlisting>*** orainst/root.sh.orig Tue Oct 6 21:57:33 1998 @@ -2122,7 +2122,7 @@ <title>A Linux környezet telepítése - Az Linuxos alaprendszer telepítése + Az linuxos alaprendszer telepítése Elsõként a linux_base portot kell @@ -2135,18 +2135,18 @@ - A Linuxos fejlesztõi környezet + <title>A linuxos fejlesztõi környezet telepítése Ha az &oracle;-t &os;-re a ban leírtak szerint akarjuk telepíteni, akkor szükségünk - lesz a Linuxos fejlesztõeszközökre is: + lesz a linuxos fejlesztõeszközökre is: &prompt.root; cd /usr/ports/devel/linux_devtools &prompt.root; make install distclean - A Linuxos fejlesztõkörnyezetet csak az + A linuxos fejlesztõkörnyezetet csak az &sap.r3; 46B IDES telepítésénél raktuk fel. Nincs rá szükségünk, ha a &os; rendszeren @@ -2194,7 +2194,7 @@ nem fog mûködni). Vannak ugyan egyébként is gondok az &oracle; - újralinkelésével, azonban ez Linuxos + újralinkelésével, azonban ez linuxos probléma, nem pedig &os;-s. @@ -3868,7 +3868,7 @@ tudunk a SAPgui alkalmazással rácsatlakozni a frissen telepített rendszerre még akkor sem, ha el - tudtuk indítani. Amikor a régebbi Linuxos + tudtuk indítani. Amikor a régebbi linuxos SAPgui alkalmazással csatlakozunk, a következõ üzeneteket kapjuk: @@ -4323,7 +4323,7 @@ ponton. Ezzel oldhatjuk meg, hogy más binárisok futtatását igénylõ binárisok is képesek legyenek rendesen mûködni - (például így az egész Linuxos + (például így az egész linuxos eszköztár tud futni a Linux ABI-n keresztül). Egyúttal arra is utal, hogy ha a Linux binárisok számára nem áll rendelkezésre a ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/multimedia/chapter.sgml#5 (text+ko) ==== @@ -1234,7 +1234,7 @@ Elõször is fontos tisztában lennünk azzal, hogy számos &os;-n futó - videoalkalmazás eredetileg Linuxos + videoalkalmazás eredetileg linuxos alkalmazásként indult, és közülük sokan még csak béta minõségûek. Íme a &os;-n is @@ -1421,7 +1421,7 @@ valamelyik videohardver vagy felület leírását ebben a fejezetben, akkor ez a dokumentáció mindenképpen egy hasznos - olvasnivalónak bizonyul. Ha a &unix;ok alatt + olvasnivalónak bizonyul. Ha a &unix;-ok alatt elérhetõ videotámogatás leírását keressük, határozottan megéri idõt szánni az @@ -1760,7 +1760,7 @@ dokumentációja szakmai szempontból igen közlékeny. Ezt mindenkinek érdemes elolvasnia, aki a késõbbiekben magasabb szakmai - szinten akar foglalkozni a &unix;os videózással. + szinten akar foglalkozni a &unix;-os videózással. Az MPlayer levelezési listája viszont alig tolerálja a dokumentációt rendesen el nem olvasó ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/network-servers/chapter.sgml#7 (text+ko) ==== @@ -6005,11 +6005,11 @@ Microsoft Windows állományszerver - Windowsos kliensek + windowszos kliensek nyomtatószerver - Windowsos kliensek + windowszos kliensek ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/preface/preface.sgml#7 (text+ko) ==== @@ -477,7 +477,7 @@ lehetõségeket. Ezenfelül részletekre is kitérõ telepítési útmutatót találhatunk - különbözõ népszerû Linuxos + különbözõ népszerû linuxos alkalmazásokhoz, mint például az &oracle;, &sap.r3; és a @@ -884,7 +884,7 @@ A E:\> kijelzéssel kezdõdõ példák egy &ms-dos; parancsot jelölnek. Ha másképpen nem említjük, - ezeket a parancsokat a modern µsoft.windows;szokban + ezeket a parancsokat a modern µsoft.windows;-okban található Parancssorból kell kiadni. ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/printing/chapter.sgml#10 (text+ko) ==== @@ -6459,7 +6459,7 @@ A CUPS, vagy más néven a Common UNIX Printing System - (Közös &unix;os nyomtatási rendszer), egy + (Közös &unix;-os nyomtatási rendszer), egy hordozható nyomtatási réteg nyújt a &unix;-alapú operációs rendszerek számára. Az Easy Software Products @@ -6478,7 +6478,7 @@ szerverüzenet-blokk (Server Message Block, SMB), és AppSocket (más néven JetDirect) protokollokat is ismeri. A CUPS a - komolyabb &unix;os nyomtatási feladatokhoz ezeken + komolyabb &unix;-os nyomtatási feladatokhoz ezeken felül még a hálózati nyomtatók közti választást és PostScript nyomtatók ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/security/chapter.sgml#8 (text+ko) ==== @@ -1539,8 +1539,8 @@ szénakazlában. Sajnos, annak idején, amikor a jelszavak - titkosítása bekerült a &unix;ba, egyedül a - DES, vagy más néven a Data Encryption Standard + titkosítása bekerült a &unix;-ba, egyedül + a DES, vagy más néven a Data Encryption Standard (Adattitkosítási szabvány) jött szóba. Ez alapvetõen nem jelentett problémát az Egyesült Államok @@ -1870,7 +1870,7 @@ generálnunk az egyszeri jelszavunkat. Ezt egy megbízható rendszeresen tudjuk megtenni az opiekey lefuttatásával. (Ennek - vannak DOS-os, &windows;szos és &macos;-es + vannak DOS-os, &windows;-os és &macos;-es változatai is.) Paraméterként az iterációs számot és a magot kell megadnunk. Ezt akár közvetlenül át is @@ -4389,7 +4389,7 @@ Ebben a szakaszban az IPsec beállításának folyamatát vázoljuk fel, és &os; valamint - µsoft.windows; 2000/XP + µsoft.windows; 2000/XP számítógépekbõl álló környezetben alkalmazzuk egy biztonságos kommunikációs csatorna @@ -4711,7 +4711,7 @@ ping 192.168.2.34 - parancs. Ugyanígy a &windows;szos gépek is + parancs. Ugyanígy a &windows;-os gépek is képesek látni a másik hálózaton levõ számítógépeket, belépni @@ -4757,7 +4757,7 @@ A &os; átjárókon állítsunk be olyan szoftvereket, amelyekkel a - &windows;szos számítógépek is + &windows;-os számítógépek is képesek látni egymást a virtuális magánhálózaton keresztül. @@ -6320,8 +6320,8 @@ támogatása. A hozzáférés-vezérlési - listák a szabványos &unix;os engedély modellt - bõvítik ki egy igen kompatibilis (&posix;.1e) + listák a szabványos &unix;-os engedély + modellt bõvítik ki egy igen kompatibilis (&posix;.1e) módon. Használatával a rendszergazdák egy sokkal kifinomultabb biztonsági modellt tudhatnak a kezük ügyében. ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/virtualization/chapter.sgml#9 (text+ko) ==== @@ -56,7 +56,7 @@ hogyan telepítsünk a Virtual PC használatával &os;-t - µsoft.windows;ra; + µsoft.windows;-ra; @@ -101,24 +101,25 @@ Parallelsszel &macos;-en - A Parallels Desktop a &macos; - 10.4.6, vagy afeletti verzióját futattó, - &intel;-alapú &apple; &mac; személyi - számítógépekre fejlesztett - kereskedelmi alkalmazás. A &os;-t teljes + A Parallels Desktop a + &macos; 10.4.6, vagy afeletti verzióját + futattó, &intel;-alapú &apple; &mac; + személyi számítógépekre + fejlesztett kereskedelmi alkalmazás. A &os;-t teljes mértékben támogatja vendégként. Miután telepítettük a - Parallels-t a &macos; X-re, be kell - állítanunk egy virtuális gépet, majd - erre felraknunk a kívánt vendég + Parallels-t a &macos; X-re, be + kell állítanunk egy virtuális gépet, + majd erre felraknunk a kívánt vendég operációs rendszert. - A &os; telepítése &macos; - X/Parallelsre + A &os; telepítése + &macos; X/Parallelsre - A &os; &macos; X/Parallels + A &os; + &macos; X/Parallels párosra telepítéséhez elsõ lépésként készítenünk kell egy új @@ -267,12 +268,12 @@ - A &os; beállítása &macos; - X/Parallelsen + A &os; beállítása + &macos; X/Parallelsen - Miután telepítettük a &os;-t &macos; - X/Parallels-re, még vár ránk - néhány konfigurációs + Miután telepítettük a &os;-t + &macos; X/Parallels-re, még vár + ránk néhány konfigurációs lépés a rendszer virtuálizált mûködésének optimalizálása érdekében. @@ -359,7 +360,7 @@ - &xen;nel &linux;on + &xen;nel &linux;-on A &xen; hipervisor egy nyílt forráskódú, @@ -372,7 +373,7 @@ &os; &linux; alatti virtuális futattásához elsõként telepítenünk kell a &xen;-t egy dom0-ás - &linux;-ra. A leírásban a gazda + Linuxra. A leírásban a gazda operációs rendszer a Slackware &linux; disztribúció lesz. @@ -676,16 +677,16 @@ - Virtual PC-vel &windows;on + Virtual PC-vel &windows;-on - A &windows;ra fejlesztett Virtual + A &windows;-ra fejlesztett Virtual PC a µsoft; egyik szabadon letölthetõ szoftverterméke. A rendszerkövetelményeit bõvebben lásd a linken. Miután telepítettük a - µsoft.windows;ra a Virtual PC + µsoft.windows;-ra a Virtual PC alkalmazást, be kell állítanunk egy virtuális gépet, majd telepítenünk kell rá a kívánt vendég @@ -693,7 +694,7 @@ A &os; telepítése Virtual - PC/µsoft.windows;ra + PC/µsoft.windows;-ra Amikor a &os;-t a µsoft.windows; és Virtual PC párosra akarjuk @@ -786,7 +787,7 @@ CD-vel vagy a hivatalos FTP oldalról letölthetõ CD-képpel tehetjük meg. Amikor letöltöttük a megfelelõ - CD-képet a helyi &windows;os + CD-képet a helyi &windows;-os állományrendszerünkre vagy behelyeztük a telepítéshez használható CD-t a CD-meghajtónkba, a @@ -871,9 +872,9 @@ µsoft.windows;/Virtual PC-n Miután a &os;-t minden gond nélkül - telepítettük a µsoft.windows;on futó - Virtual PC-re, még - további beállítási + telepítettük a µsoft.windows;-on + futó Virtual PC-re, + még további beállítási lépéseket is meg kell tennünk a rendszer virtualizált mûködésének finomhangolásához. @@ -934,7 +935,7 @@ annyiból áll, hogy DHCP-n keresztül csatlakoztatjuk a virtuális gépünket ugyanahhoz a helyi hálózathoz, amiben a - gazda µsoft.windows;os gépünk is + gazda µsoft.windows;-os gépünk is megtalálható. Ezt úgy tudjuk elérni, ha a /etc/rc.conf állományba megadjuk a @@ -955,19 +956,19 @@ A &mac;-ek számára fejlesztett VMWare Fusion egy olyan kereskedelmi termék, amit az &intel; alapú &apple; &mac; - gépekre tudunk telepíteni a &macos; 10.4.9 + gépekre tudunk telepíteni a &macos; 10.4.9 és késõbbi változatain. A &os; itt egy teljesen támogatott vendég operációs rendszer. Miután a VMWare Fusion felkerült a - &macos; X rendszerünkre, be kell állítanunk a - virtuális gépet és telepítenünk - rá a vendég operációs - rendszert. + &macos; X rendszerünkre, be kell + állítanunk a virtuális gépet + és telepítenünk rá a vendég + operációs rendszert. - A &os; telepítése a &macos; - X/VMWare-re + A &os; telepítése a + &macos; X/VMWare-re Elõször indítsuk el a VMWare Fusion-t, aminek eredményeképpen betöltõdik a @@ -1130,11 +1131,11 @@ - A &os; beállítása a &macos; - X/VMWare-en + A &os; beállítása a + &macos; X/VMWare-en Ahogy a &os;-t sikeresen telepítettük a - &macos; X alatt futó + &macos; X alatt futó VMWare-re, néhány konfigurációs lépést még meg kell tennünk a virtualizált rendszer ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/x11/chapter.sgml#6 (text+ko) ==== @@ -132,7 +132,7 @@ Miért X? - Az X ugyan nem az elsõ &unix;ra íródott + Az X ugyan nem az elsõ &unix;-ra íródott ablakozó rendszer, de fajtáját tekintve a legnépszerûbb. Az X eredeti fejlesztõcsapata az X elõtt egy másik ablakozó rendszeren @@ -203,7 +203,7 @@ és a szerver ugyanazon az operációs rendszeren vagy éppen ugyanolyan típusú számítógépen fusson. Ezért - akár µsoft.windows;szon vagy &apple; &macos;-n is + akár µsoft.windows;-on vagy &apple; &macos;-en is indíthatunk X szervert, és számos különbözõ szabad valamint kereskedelmi alkalmazás képes pontosan erre. @@ -2057,7 +2057,7 @@ A KDE-hez egy Konqueror nevû böngészõ is tartozik, mely a többi - &unix;os böngészõ komoly ellenfelének + &unix;-os böngészõ komoly ellenfelének bizonyul. A KDE-rõl többet a KDE honlapján olvashatunk. A KDE &os;-re @@ -2131,7 +2131,7 @@ különféle súgók segítségével vagy egyszerûen a menükre történõ kattintással. A - &windows;hoz vagy &mac;hez szokott felhasználók + &windows;-hoz vagy &mac;-hez szokott felhasználók itt most már egészen otthonosan érezhetik magukat.