From owner-p4-projects@FreeBSD.ORG Sat Jan 10 18:06:20 2009 Return-Path: Delivered-To: p4-projects@freebsd.org Received: by hub.freebsd.org (Postfix, from userid 32767) id 7E71D106566B; Sat, 10 Jan 2009 18:06:20 +0000 (UTC) Delivered-To: perforce@FreeBSD.org Received: from mx1.freebsd.org (mx1.freebsd.org [IPv6:2001:4f8:fff6::34]) by hub.freebsd.org (Postfix) with ESMTP id 25B3C1065672 for ; Sat, 10 Jan 2009 18:06:20 +0000 (UTC) (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: from repoman.freebsd.org (repoman.freebsd.org [IPv6:2001:4f8:fff6::29]) by mx1.freebsd.org (Postfix) with ESMTP id 127828FC19 for ; Sat, 10 Jan 2009 18:06:20 +0000 (UTC) (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: from repoman.freebsd.org (localhost [127.0.0.1]) by repoman.freebsd.org (8.14.3/8.14.3) with ESMTP id n0AI6JTq012983 for ; Sat, 10 Jan 2009 18:06:19 GMT (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: (from perforce@localhost) by repoman.freebsd.org (8.14.3/8.14.3/Submit) id n0AI6JAZ012981 for perforce@freebsd.org; Sat, 10 Jan 2009 18:06:19 GMT (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Date: Sat, 10 Jan 2009 18:06:19 GMT Message-Id: <200901101806.n0AI6JAZ012981@repoman.freebsd.org> X-Authentication-Warning: repoman.freebsd.org: perforce set sender to pgj@FreeBSD.org using -f From: Gabor Pali To: Perforce Change Reviews Cc: Subject: PERFORCE change 155924 for review X-BeenThere: p4-projects@freebsd.org X-Mailman-Version: 2.1.5 Precedence: list List-Id: p4 projects tree changes List-Unsubscribe: , List-Archive: List-Post: List-Help: List-Subscribe: , X-List-Received-Date: Sat, 10 Jan 2009 18:06:21 -0000 http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=155924 Change 155924 by pgj@kolbasz on 2009/01/10 18:05:51 MFen (doc): 1.174 -> 1.175 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/book.sgml 1.419 -> 1.420 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/advanced-networking/chapter.sgml 1.233 -> 1.236 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/cutting-edge/chapter.sgml 1.131 -> 1.132 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/introduction/chapter.sgml 1.126 -> 1.127 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/l10n/chapter.sgml 1.455 -> 1.457 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mirrors/chapter.sgml 1.113 -> 1.115 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/network-servers/chapter.sgml 1.286 -> 1.287 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/ports/chapter.sgml 1.189 -> 1.190 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/ppp-and-slip/chapter.sgml 1.1104 -> 1.1107 hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml 1.107 -> 1.110 hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/freebsd.ent 1.43 -> 1.44 hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/trademarks.ent Affected files ... .. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml#36 edit .. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/advanced-networking/chapter.sgml#25 edit .. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/book.sgml#11 edit .. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/cutting-edge/chapter.sgml#15 edit .. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/introduction/chapter.sgml#16 edit .. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/l10n/chapter.sgml#8 edit .. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mirrors/chapter.sgml#20 edit .. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/network-servers/chapter.sgml#21 edit .. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/ports/chapter.sgml#16 edit .. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/ppp-and-slip/chapter.sgml#12 edit .. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/freebsd.ent#15 edit .. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/trademarks.ent#7 edit Differences ... ==== //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml#36 (text+ko) ==== @@ -9,7 +9,7 @@ @@ -37,6 +37,7 @@ 2006 2007 2008 + 2009 A &os; Dokumentációs Projekt @@ -6163,6 +6164,62 @@ + + Minden nagyobb + verziófrissítésnél újra + kell fordítani az összes telepített portot + a rendszeren? + + + + Mindenképpen! Noha látszólag a + frissített rendszeren is remekül futnak a + korábbi verzióra telepített + alkalmazások, könnyen elõfordulhat, hogy az + újabb portok telepítésékor vagy + a meglevõek frissítésekor + véletlenszerû összeomlásokat vagy + egyéb hibákat tapasztalunk. + + Ne felejtsük el, hogy a rendszer + frissítésekor a különféle + osztott könyvtárak, betölthetõ modulok + és a rendszer egyéb komponensei is + lecserélõdnek. Ezért a régebbi + változataikhoz fordított alkalmazások + egyáltalán nem fognak elindulni vagy nem + mûködnek rendesen. + + Ezzel kapcsolatban olvassuk el a &os; + kézikönyvének frissítérõl + szóló szakaszát. + + + + + + Minden kisebb + verziófrissítésnél újra + kell fordítani az összes telepített portot + a rendszeren? + + + + Általánosságban véve nem. A + &os; fejlesztõi ugyanis mindent megtesznek azért, + hogy ugyanazon a fõ fejlesztési ágon + belüli verziók között megmaradjon a + bináris szintû kompatibilitás. Az + esetleges kivételeket pedig dokumentálni + szokták a kiadásokhoz tartozó + jegyzetekben, ahol többnyire megadják az adott + változtatáshoz tartozóan a + követendõ tanácsokat. + + + + A /bin/sh miért ilyen egyszerû? A &os;-ben miért nincs ==== //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/advanced-networking/chapter.sgml#25 (text+ko) ==== @@ -7,7 +7,7 @@ @@ -31,7 +31,7 @@ - hogyan állítsunk be IEEE 802.11 és + hogyan állítsunk be &ieee; 802.11 és &bluetooth; eszközöket; @@ -974,7 +974,7 @@ hálózatok alapjai A legtöbb vezeték nélküli - hálózat az IEEE 802.11 szabványon nyugszik. + hálózat az &ieee; 802.11 szabványon nyugszik. Az alapvetõ vezeték nélküli hálózatokban több olyan állomást találhatunk, amelyek @@ -1012,7 +1012,7 @@ A 802.11 alapú hálózatok elsõként a 2,4 GHz-es sávot - hódították meg, és az IEEE 802.11 + hódították meg, és az &ieee; 802.11 valamint 802.11b szabványokban rögzített protokollokat használták. Ezekben a specifikációkban megtalálhatjuk a @@ -1053,7 +1053,7 @@ nagyon ritkán alkalmazzák, kivéve talán csak a kóbor felhasználók elijesztésére. A jelenleg érvényes - biztonsági elõírásokat az IEEE 802.11i + biztonsági elõírásokat az &ieee; 802.11i specifikáció adja meg, amely új kriptográfiai titkosításokat definiál valamint egy további protokollt az @@ -1945,7 +1945,7 @@ - Itt az RSN (IEEE 802.11i), vagyis a WPA2 + Itt az RSN (&ieee; 802.11i), vagyis a WPA2 protokollt használjuk. @@ -4519,9 +4519,10 @@ - fec + &cisco; Fast ðerchannel; + - A Cisco EtherChannel technológia + A &cisco; Fast ðerchannel; (FEC) technológia támogatása. Ez egy statikus beállítás, és nem egyezteti az összefûzést a többiekkel vagy a linkek @@ -4529,23 +4530,24 @@ switch támogatja az LACP használatát, akkor inkább azt válasszuk. - A kimenõ forgalmat a fejlécekben - szereplõ protokollok alapján számolt - hasítókóddal próbálja - szétosztani az aktív portok között, - és tetszõleges aktív porton fogad - beérkezõ adatokat. Az említett - hasítókódban egy Ethernetes - forrás- és célcím szerepel, - valamint ha elérhetõ, akkor egy VLAN + A FEC a kimenõ forgalmat a + fejlécekben szereplõ protokollok alapján + számolt hasítókóddal + próbálja szétosztani az aktív + portok között, és tetszõleges + aktív porton fogad beérkezõ adatokat. Az + említett hasítókódban egy + Ethernetes forrás- és célcím + szerepel, valamint ha elérhetõ, akkor egy VLAN címke, illetve az IPv4/IPv6 forrás- és célcím. - lacp + LACP + - Az IEEE 802.3ad Link Aggregation Control Protocol (LACP) + Az &ieee; 802.3ad Link Aggregation Control Protocol (LACP) és a Marker Protcol támogatása. Az LACP megpróbálja egyeztetni a többi géppel az összefûzhetõ linkeket egy @@ -4562,10 +4564,10 @@ igen gyorsan alkalmazkodik az új konfigurációhoz. - A kimenõ forgalmat az aktív portok - között osztja szét fejlécekben - szereplõ protokollok alapján számolt - hasítókóddal, és + Az LACP a kimenõ forgalmat az + aktív portok között osztja szét + fejlécekben szereplõ protokollok alapján + számolt hasítókóddal, és bármelyik aktív portról fogad bejövõ forgalmat. A hasítókódban megtalálható @@ -4576,18 +4578,19 @@ - loadbalance + Loadbalance + - Ez a fec mód másik + Ez a FEC mód másik neve. - roundrobin + Round-Robin A kimenõ forgalmat egy körkörös - (Round Robin) elvû ütemezõvel osztja + (Round-Robin) elvû ütemezõvel osztja szét az aktív portok között és tetszõleges aktív portról fogad bejövõ forgalmat. Ez a mûködési @@ -4604,7 +4607,7 @@ Példák - LACP alapú összefûzés egy Cisco + <title>LACP alapú összefûzés egy &cisco; switch-csel Ebben a példában egy &os;-s gép @@ -4624,29 +4627,35 @@ elosztani ezeket a rendelkezésre álló felületek között. - A Cisco switch-en vegyünk fel ezeket a - felületeket egy csoportba (channel group): + A &cisco; switch-en vegyünk fel a + FastEthernet0/1 és + FastEthernet0/2 + interfészeket az 1 csoportba + (channel group): - interface FastEthernet0/1 - channel-group 1 mode active - channel-protocol lacp + interface FastEthernet0/1 + channel-group 1 mode active + channel-protocol lacp ! -interface FastEthernet0/2 - channel-group 1 mode active - channel-protocol lacp -! +interface FastEthernet0/2 + channel-group 1 mode active + channel-protocol lacp - A &os;-s gépen pedig hozzunk létre a - lagg felületet: + A &os;-s gépen pedig a + fxp0 és + fxp1 használatával + hozzunk létre a &man.lagg.4; interfészt: - &prompt.root; ifconfig lagg0 create -&prompt.root; ifconfig lagg0 up laggproto lacp laggport fxp0 laggport fxp1 + &prompt.root; ifconfig lagg0 create +&prompt.root; ifconfig lagg0 up laggproto lacp laggport fxp0 laggport fxp1 Ellenõrizzük a felület - állapotát az ifconfig parancs - meghívásával. Az - ACTIVE, vagyis aktív - állapotú portok az + állapotát: + + &prompt.root; ifconfig lagg0 + + A ACTIVE jelzésû, vagyis + aktív állapotú portok az összefûzéshez kialakított csoport azon tagjai, amelyeknél felépült a kapcsolat a távoli switch felé és készen @@ -4665,15 +4674,14 @@ laggport: fxp1 flags=1c<ACTIVE,COLLECTING,DISTRIBUTING> laggport: fxp0 flags=1c<ACTIVE,COLLECTING,DISTRIBUTING> - A switch-en is látni fogjuk, hogy mely portjai - aktívak. Pontosabb részleteket a - show lacp neighbor detail paranccsal - kapunk. + A show lacp neighbor paranccsal + kérdezhetjük le a portok + állapotát: - switch# show lacp neighbor -Flags: S - Device is requesting Slow LACPDUs + switch# show lacp neighbor +Flags: S - Device is requesting Slow LACPDUs F - Device is requesting Fast LACPDUs - A - Device is in Active mode P - Device is in Passive mode + A - Device is in Active mode P - Device is in Passive mode Channel group 1 neighbors @@ -4681,9 +4689,11 @@ LACP port Oper Port Port Port Flags Priority Dev ID Age Key Number State -Fa0/1 SA 32768 0005.5d71.8db8 29s 0x146 0x3 0x3D +Fa0/1 SA 32768 0005.5d71.8db8 29s 0x146 0x3 0x3D Fa0/2 SA 32768 0005.5d71.8db8 29s 0x146 0x4 0x3D + Részletesebb kijelzést a show + lacp neighbor detail paranccsal kaphatunk. @@ -4692,14 +4702,24 @@ A hibatûrési mód arra alkalmas, hogy amikor az elsõdleges porton elvesztjük a - kapcsolatot, helyette egy másik felület - használatára tudunk - áttérni. + kapcsolatot, helyette egy másodlagos interfész + használatára tudunk áttérni. + Hozzuk létre és állítsuk be a + lagg0 interfészt, ahol az + fxp0 legyen a + fõinterfész, az fxp1 + pedig a tartalék interfész: + + &prompt.root; ifconfig lagg0 create +&prompt.root; ifconfig lagg0 up laggproto failover laggport fxp0 laggport fxp1 - &prompt.root; ifconfig lagg0 create -&prompt.root; ifconfig lagg0 up laggproto failover laggport fxp0 laggport fxp1 + Az így létrejövõ interfész + nagyjából az alábbi lesz, ahol + eltérés a MAC-cím + és az eszköz neve: - lagg0: flags=8843<UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST> metric 0 mtu 1500 + &prompt.root; ifconfig lagg0 +lagg0: flags=8843<UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST> metric 0 mtu 1500 options=8<VLAN_MTU> ether 00:05:5d:71:8d:b8 media: Ethernet autoselect @@ -4708,17 +4728,15 @@ laggport: fxp1 flags=0<> laggport: fxp0 flags=5<MASTER,ACTIVE> - A forgalom kezdetben az fxp0 + A forgalom kezdetben az fxp0 felületen keresztül érkezik és - távozik. Ha az fxp0 + távozik. Ha az fxp0 felületen valamiért megszakadna a kapcsolat, - helyette az fxp1 lesz az aktív - link. Ha késõbb helyreáll a kapcsolat az - elsõdleges felületen, akkor újra az lesz - aktív link. - + helyette az fxp1 lesz az + aktív link. Ha késõbb helyreáll a + kapcsolat az elsõdleges felületen, akkor újra + az lesz aktív link. - ==== //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/book.sgml#11 (text+ko) ==== @@ -7,7 +7,7 @@ The FreeBSD Hungarian Documentation Project Translated by: PALI, Gabor %SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/book.sgml - %SRCID% 1.174 + %SRCID% 1.175 --> 2006 2007 2008 + 2009 A &os; Dokumentációs Projekt ==== //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/cutting-edge/chapter.sgml#15 (text+ko) ==== @@ -7,7 +7,7 @@ @@ -93,6 +93,14 @@ + hogyan frissítsük a + dokumentációt a + CVSup + segítségével. + + + a két fejlesztõi ág, a &os.stable; és a &os.current; közti különbséget; @@ -399,22 +407,72 @@ képes betölteni az új binárisokat betölteni a memóriába. + A freebsd-update + önmagától csak a GENERIC + típusú rendszermagokat képes + frissíteni. Ha saját rendszermagot + használunk, akkor azt a rendszer többi + komponensének frissítését + követõen újra kell fordítanunk és + telepítenünk. A freebsd-update + azonban még akkor is érzekelni és + frissíteni fogja a GENERIC + rendszermagot (amennyiben az létezik), ha az éppen + nem az aktuális(an futó) rendszermag. + + + Mindig érdemes tartani egy másolatot a + GENERIC rendszermagról a /boot/GENERIC + könyvtárban. Rengeteg + különbözõ probléma + felderítésében tud segíteni, + illetve ez a szakaszban + leírt freebsd-update programmal + végzett frissítéseknél is hasznos + lehet. + + + Hacsak nem változtatjuk meg az + /etc/freebsd-update.conf + állományt, a freebsd-update a + rendszermag forrásait is frissíti a többivel + együtt. A saját rendszermag + újrafordítása és + telepítése ezután a már a megszokott + módon elvégezhetõ. + - A freebsd-update - kizárólag csak a GENERIC - konfigurációjú rendszermagok - esetén alkalmazható. Amennyiben a - GENERIC típusú - rendszermagot módosítottuk, vagy egy - saját rendszermagot telepítettünk, a - freebsd-update nem fog rendesen - mûködni — az elõbbi esetben - megáll, az utóbbiban pedig hibát fog - jelezni. + A freebsd-update által + terjesztett frissítések nem mindig érintik + a rendszermagot. Ha a rendszermag forrásai nem + változnak egy freebsd-update + install parancs kiadása során, akkor + nem kötelezõ újrafordítani a + saját rendszermagot. A + freebsd-update viszont mindig + módosítani fogja a + /usr/src/sys/conf/newvers.sh + állományt. Itt az aktuális + hibajavítás sorszáma szerepel (amelyet a + -p (mint patch + level elõtaggal kapcsolnak a rendszer + verziójához, és a uname + -r paranccsal lehet lekérdezni). Ennek + megfelelõen tehát a saját rendszermag + újrafordítása után, még ha + semmi más nem is változott, a &man.uname.1; + képes pontosan jelezni a rendszerhez + készült hibajavítás + sorszámát. Ez különösen fontos + több rendszer karbantartása során, mivel + így könnyen és gyorsan + tájékozódhatunk azok + naprakészségérõl. - + Váltás kisebb és nagyobb verziók között @@ -445,13 +503,89 @@ a yes választ adjuk, ezáltal önállósítani tudjuk. + Ha saját rendszermagot használunk, akkor + ennél valamivel azért több feladatunk van. + Szükségünk lesz a GENERIC + rendszermagot egy példányára, amelyet + másoljunk a /boot/GENERIC + könyvtárba. Amennyiben nincs + GENERIC típusú rendszermag a + rendszerünkön, a következõ módok + valamelyikén keresztül tudunk szerezni: + + + + Ha a saját rendszermagot még csak egyszer + fordítottuk, akkor a /boot/kernel.old + könyvtárban még + megtalálható a GENERIC. + Ezt nevezzük át egyszerûen /boot/GENERIC + könyvtárra. + + + + Ha fizikailag hozzá tudunk férni az + érintett géphez, akkor a + GENERIC egy + példányát akár CD-rõl is + átmásolhatjuk. Helyezzük be a + telepítõlemezt és adjuk ki a + következõ parancsokat: + + &prompt.root; mount /cdrom +&prompt.root; cd /cdrom/X.Y-RELEASE/kernels +&prompt.root; ./install.sh GENERIC + + Itt a X.Y-RELEASE + könyvtár nevében + értelemszerûen helyettesítsük be az + általunk használt változatot. A + GENERIC rendszermag ekkor + alapértelmezés szerint a /boot/GENERIC + könyvtárba kerül. + + + + Ha az elõbbiek közül egyik sem + lehetséges, akkor a GENERIC + rendszermagot közvetlenül akár + forrásból is lefordíthatjuk és + telepíthetjük: + + &prompt.root; cd /usr/src +&prompt.root; env DESTDIR=/boot/GENERIC make kernel +&prompt.root; mv /boot/GENERIC/boot/kernel/* /boot/GENERIC +&prompt.root; rm -rf /boot/GENERIC/boot + + A freebsd-update akkor fogja ezt + GENERIC rendszermagként + felismerni, ha a hozzátartozó + konfigurációs állományt nem + módosítjuk. Továbbá javasoljuk, + hogy semmilyen speciális + beállítást ne alkalmazzunk a + fordítás során (érdemes + üresen hagyni ehhez az + /etc/make.conf + állományt). + + + + Nem kötelezõ újraindítani a + rendszert a GENERIC rendszermaggal. + A freebsd-update képes frissíteni rendszerünket egy adott kiadásra. Például a következõ paraméterek - megadásával válthatunk a &os; 6.3 + megadásával válthatunk a &os; 6.4 használatára: - &prompt.root; freebsd-update -r 6.3-RELEASE upgrade + &prompt.root; freebsd-update -r 6.4-RELEASE upgrade A parancs elindulása után nem sokkal, a váltáshoz szükséges @@ -467,7 +601,7 @@ ahogy itt látható: Looking up update.FreeBSD.org mirrors... 1 mirrors found. -Fetching metadata signature for 6.3-BETA1 from update1.FreeBSD.org... done. +Fetching metadata signature for 6.3-RELEASE from update1.FreeBSD.org... done. Fetching metadata index... done. Inspecting system... done. @@ -491,6 +625,20 @@ felé arra vonatkozóan, hogy miket telepítsen fel vagy mit csináljon. + A saját rendszermag használatakor az + iménti lépés valamilyen ehhez hasonló + figyelmeztetést fog adni: + + WARNING: This system is running a "SAJÁT RENDSZERMAG" kernel, which is not a +kernel configuration distributed as part of FreeBSD 6.3-RELEASE. +This kernel will not be updated: you MUST update the kernel manually +before running "/usr/sbin/freebsd-update install" + + Ez a figyelmeztetés most nyugodtan figyelmen + kívül hagyható. A folyamat során a + frissített GENERIC rendszermagot + fogjuk használni. + A javítások letöltését követõen megkezdõdik a telepítésük. A váltás ezen @@ -542,11 +690,43 @@ Elõször mindig a rendszermag és a hozzátartozó modulok cserélõdnek le. Ahogy ez végrehajtódott, újra kell - indítanunk a rendszert. Az új rendszermagot - tehát a következõ parancs - futtatásával tudjuk a rendszer - újraindításán keresztül a - memóriába juttatni: + indítanunk a rendszert. Ha saját rendszermagot + használunk, akkor a &man.nextboot.8; parancs + segítségével állítsuk be a + következõ rendszerindítás során + betöltendõ rendszermagot a /boot/GENERIC + könyvtárban levõre (ezt + frissítettük): + + &prompt.root; nextboot -k GENERIC + + + Mielõtt újraindítanánk a + gépünket a GENERIC + rendszermaggal, gyõzõdjünk meg róla, + hogy szerepel benne minden olyan meghajtó, amely + elengedhetetlen a rendszer hiánytalan + indításához (és képes lesz + újra csatlakozni a hálózathoz, ha + éppen távolról adminisztráljuk). + Ez különösen olyan esetben fontos, amikor a + saját rendszermagunkban beépítetten + szerepeltek bizonyos modulok. Ilyenkor a + GENERIC rendszermag használatakor + ezeket a /boot/loader.conf + állományon keresztül töltethetjük + be ideiglenesen. A frissítés + befejezéséig érdemes viszont minden nem + létfontosságú szolgáltatást + leállítani, leválasztani lemezeket + és hálózati megosztásokat + stb. + + + A rendszerünk most már + újraindítható a frissített + rendszermaggal: &prompt.root; shutdown -r now @@ -601,6 +781,12 @@ &prompt.root; freebsd-update install + Ha a GENERIC rendszermagot csak + átmenetileg használtuk, akkor most már a + megszokott módon fordíthatunk és + telepíthetünk magunk egy saját + rendszermagot. + Indítsuk újra a rendszert a &os; frissített változatával. A folyamat ezzel véget ért. @@ -802,6 +988,416 @@ &prompt.root; portsnap fetch update + + A dokumentáció frissítése + + frissítés és frissen + tartás + + + dokumentáció + frissítés és frissen tartás + + + Az alaprendszer és a Portgyûjtemény mellett + a dokumentáció is a &os; operációs + rendszer szerves részét képezi. Noha a &os; + dokumentációjának legfrissebb + változata folyamatosan elérhetõ a &os; + honlapjáról, egyes + felhasználók ezt csak lassan vagy nem képesek + folyamatosan elérni. Szerencsére egy helyi + másolat megfelelõ karbantartásával az + egyes kiadásokhoz tartozó dokumentáció + is frissíthetõ. + + + A dokumentáció frissítése CVSup + használatával + + A &os; telepített + dokumentációjának forrásai az + alaprendszeréhez hasonlóan (lásd ) a CVSup + segítségével frissíthetõek. + Ebben a szakaszban megismerhetjük: + + + + hogyan telepítsük a + dokumentáció + elõállításához + szükséges eszközöket, amelyekkel a + forrásokból újra tudjuk + generálni a &os; + dokumentációját; + + + + hogyan töltsük le a dokumentáció + forrását CVSup + segítségével a /usr/doc + könyvtárba; + + + + a dokumentáció + elõállításához alkalmazott + rendszer milyen beállításokkal + rendelkezik, vagyis hogyan korlátozzuk a + generálást bizonyos nyelvekre vagy + formátumokra. + + + + + + A CVSup és a dokumentációs + eszközök telepítése + + Viszonylag sokféle eszközre lesz + szükségünk, ha a &os; + dokumentációját a forrásokból + akarjuk elõállítani. Ezek az + segédprogramok nem részei a &os; + alaprendszerének, mivel alapvetõen nagyon sok helyet + foglalnak el, és leginkább olyan &os; + felhasználók számára fontosak, akik + folyamatosan a dokumentációval dolgoznak vagy + gyakran frissítik azt forrásból. + + A feladathoz szükséges összes eszköz + elérhetõ a Portgyûjteménybõl. Ebben + a &os; Dokumentációs Projekt + összeállított egy textproc/docproj nevû portot, + amellyel az említett programok + telepítését és + frissítését igyekezték + megkönnyíteni. + + + Ha nem tartunk igényt a dokumentáció + &postscript; vagy PDF változatára, akkor ehelyett + inkább érdemes megfontolnunk a textproc/docproj-nojadetex port + telepítését. Ebben a változatban + a teTeX betûszedõ + rendszer kivételével az összes + segédprogram megtalálható. Mivel a + teTeX önmagában nagyon + sok segédeszköz telepítését + jelenti, ezért amennyiben a PDF változat + ténylegesen nem szükséges, érdemes + eltekinteni a telepítésétõl. + + + A CVSup + telepítésével kapcsolatban pedig + részletesebb információkat a CVSup használatával + foglalkozó szakaszban olvashatunk. + + + + A dokumentáció forrásának + frissítése + + A /usr/share/examples/cvsup/doc-supfile + konfigurációs állomány + segítségével a + CVSup képes letölteni a + dokumentáció + forrásállományainak legfrissebb + példányait. Itt a frissítést + alapértelmezés szerint egy nem létezõ + géptõl fogjuk kérni (mivel ezt + kötelezõ kitölteni), azonban a &man.cvsup.1; + programnak egy parancssori paraméter + segítségével megadhatjuk melyik + CVSup szerverrõl töltse le + a forrásokat: + + &prompt.root; cvsup -h cvsup.FreeBSD.org -g -L 2 /usr/share/examples/cvsup/doc-supfile + + Ne felejtsük el a + cvsup.FreeBSD.org helyére + beírni a hozzánk földrajzilag + legközelebb elhelyezkedõ + CVSup szervert. Ezek teljes + listáját a + tartalmazza. + + Egy ideig eltarthat, amíg elõször + letöltjük a forrásokat. Várjuk meg + türelmesen, amíg befejezõdik a + mûvelet. + + Késõbb a forrásokat ugyanezzel a + paranccsal tudjuk frissíteni. A + CVSup ugyanis mindig csak a + legutóbbi futtatása óta történt + változásokat tölti le, ezért + késõbb már ez a lépés + jelentõsen felgyorsulhat. + + A források letöltése után a + dokumentációt például az ekkor + keletkezett /usr/doc + könyvtárban található + Makefile használatával + állíthatjuk elõ. Tehát miután + az /etc/make.conf állományban + beállítottuk a SUP_UPDATE, + SUPHOST és + DOCSUPFILE változókat, le + tudjuk futtatni a következõ parancsot: + + &prompt.root; cd /usr/doc +&prompt.root; make update + + Az előbb említett &man.make.1; változók jellemző értékei: + + SUP_UPDATE= yes +SUPHOST?= cvsup.freebsd.org +DOCSUPFILE?= /usr/share/examples/cvsup/doc-supfile + + + Mivel a SUPHOST és a + DOCSUPFILE változók + értékét a ?= + szimbólummal állítottuk be, + lehetõségünk van a parancssorból + ezeknek más értékeket adni. Az + /etc/make.conf állományba + általában így érdemes felvenni a + változókat, így nem kell minden + alkalommal módosítani, amikor valamilyen + új beállítást akarunk + kipróbálni. + + + + + A dokumentáció különbözõ + beállításai + + A &os; dokumentációjához + tartozó, frissítést és + elõállítást végzõ + rendszernek van néhány olyan + beállítása, amelyekkel + kérhetjük kizárólag csak a + dokumentáció egyes részeinek + frissítését vagy bizonyos kimeneti + formátumok használatát. Ezek vagy + globálisan az /etc/make.conf + állományban, vagy pedig a parancssorból, a + &man.make.1; program paramétereként + adhatóak meg. + + Ízelítõül néhány + közülük: + + + + DOC_LANG + + + Az elõállítandó és + telepítendõ nyelvû + dokumentáció felsorolása, tehát + például csak az angol + dokumentáció esetén ez + en_US.ISO8859-1. + + + + + FORMATS + + + Az elõállítandó + dokumentáció kimeneti formátumainak + felsorolása. Itt pillanatnyilag + értékként a html, + html-split, txt, + ps, pdf és + rtf jelenhet meg. + + + + + SUPHOST + + + A frissítéshez használt + CVSup szerver + hálózati neve. + + + + + A folyamathoz kapcsolódóan további + rendszerszintû &man.make.1; változókról + a &man.make.conf.5; man oldalon olvashatunk. + + A &os; dokumentációjának + elõállításáért + felelõs rendszerben használható &man.make.1; + további változók + bemutatásával kapcsolatban pedig olvassuk el az + A &os; + Dokumentációs Projekt irányelvei + kezdõknek címû könyvet. + + + + A &os; dokumentációjának >>> TRUNCATED FOR MAIL (1000 lines) <<<