From owner-p4-projects@FreeBSD.ORG Fri May 8 19:51:38 2009 Return-Path: Delivered-To: p4-projects@freebsd.org Received: by hub.freebsd.org (Postfix, from userid 32767) id 0E339106568A; Fri, 8 May 2009 19:51:36 +0000 (UTC) Delivered-To: perforce@FreeBSD.org Received: from mx1.freebsd.org (mx1.freebsd.org [IPv6:2001:4f8:fff6::34]) by hub.freebsd.org (Postfix) with ESMTP id D251D1065686 for ; Fri, 8 May 2009 19:51:34 +0000 (UTC) (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: from repoman.freebsd.org (repoman.freebsd.org [IPv6:2001:4f8:fff6::29]) by mx1.freebsd.org (Postfix) with ESMTP id 087E18FC12 for ; Fri, 8 May 2009 19:51:21 +0000 (UTC) (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: from repoman.freebsd.org (localhost [127.0.0.1]) by repoman.freebsd.org (8.14.3/8.14.3) with ESMTP id n48JpLwE098346 for ; Fri, 8 May 2009 19:51:21 GMT (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: (from perforce@localhost) by repoman.freebsd.org (8.14.3/8.14.3/Submit) id n48JpKZR098344 for perforce@freebsd.org; Fri, 8 May 2009 19:51:20 GMT (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Date: Fri, 8 May 2009 19:51:20 GMT Message-Id: <200905081951.n48JpKZR098344@repoman.freebsd.org> X-Authentication-Warning: repoman.freebsd.org: perforce set sender to pgj@FreeBSD.org using -f From: Gabor Pali To: Perforce Change Reviews Cc: Subject: PERFORCE change 161784 for review X-BeenThere: p4-projects@freebsd.org X-Mailman-Version: 2.1.5 Precedence: list List-Id: p4 projects tree changes List-Unsubscribe: , List-Archive: List-Post: List-Help: List-Subscribe: , X-List-Received-Date: Fri, 08 May 2009 19:51:49 -0000 http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=161784 Change 161784 by pgj@beehive on 2009/05/08 19:50:42 MFen (doc): 1.236 -> 1.237 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/config/chapter.sgml 1.47 -> 1.48 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/geom/chapter.sgml 1.133 -> 1.134 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/introduction/chapter.sgml 1.460 -> 1.461 hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mirrors/chapter.sgml 1.115 -> 1.116 hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/freebsd.ent Affected files ... .. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/config/chapter.sgml#20 edit .. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/geom/chapter.sgml#14 edit .. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/introduction/chapter.sgml#20 edit .. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mirrors/chapter.sgml#26 edit .. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/freebsd.ent#21 edit Differences ... ==== //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/config/chapter.sgml#20 (text+ko) ==== @@ -7,7 +7,7 @@ @@ -70,7 +70,7 @@ az rc.conf beállításának alapjait és a - /usr/local/etc/rc.d + /usr/local/etc/rc.d könyvtárban található indítási rendszert; @@ -85,10 +85,10 @@ eszközökeinken; - hogyan használjuk az /etc - könyvtárban megtalálható - különféle konfigurációs - állományokat; + hogyan használjuk az /etc könyvtárban + megtalálható különféle + konfigurációs állományokat; hogyan hangoljuk a &os; mûködését @@ -127,9 +127,9 @@ A partíciók kiosztása partíciókiosztás - /etc - /var - /usr + /etc + /var + /usr Alappartíciók @@ -146,22 +146,25 @@ állományrendszereket a meghajtó lemezének külsejéhez közel kell létrehozni, míg például a - /usr partícióhoz - hasonló nagyobb partíciókat annak - belsõ része felé. A - partíciókat a következõ sorrendben - érdemes kialakítani: gyökér + /usr + partícióhoz hasonló nagyobb + partíciókat annak belsõ része + felé. A partíciókat a + következõ sorrendben érdemes + kialakítani: gyökér (rendszerindító), - lapozóállomány, /var - és /usr. + lapozóállomány, /var és /usr. - A /var méretének - tükröznie kell a + A /var + méretének tükröznie kell a számítógép szándékolt használatát. A - /var partíción foglalnak - helyet a felhasználók postaládái, - a naplóállományok és a + /var + partíción foglalnak helyet a + felhasználók postaládái, a + naplóállományok és a nyomtatási sorok. A postaládák és a naplóállományok egészen váratlan mértékben is képesek @@ -173,35 +176,38 @@ helyre. - Bizonyos esetekben a /var/tmp - könyvtárban azért ennél több - tárterület szükségeltetik. Amikor a - &man.pkg.add.1; segítségével egy friss - szoftvert telepítünk a rendszerünkre, akkor - a program a /var/tmp - könyvtárba tömöríti ki a - hozzátartozó csomag tartalmát. - Ezért a nagyobb szoftvercsomagok, mint - például a Firefox - vagy az OpenOffice esetén - gondok merülhetnek fel, ha nem rendelkezünk - elegendõ szabad területtel a - /var/tmp + Bizonyos esetekben a /var/tmp + könyvtárban azért ennél + több tárterület szükségeltetik. + Amikor a &man.pkg.add.1; segítségével + egy friss szoftvert telepítünk a + rendszerünkre, akkor a program a /var/tmp könyvtárba + tömöríti ki a hozzátartozó + csomag tartalmát. Ezért a nagyobb + szoftvercsomagok, mint például a + Firefox vagy az + OpenOffice esetén gondok + merülhetnek fel, ha nem rendelkezünk elegendõ + szabad területtel a /var/tmp könyvtárban. - A /usr partíció - tartalmaz a rendszer mûködéséhez - elengedhetetlenül számos fontos - állományt, többek közt a portok - gyûjteményét (ajánlott, lásd - &man.ports.7;) és a forráskódot - (választható). A portok és az - alaprendszer forrásai telepítés - során választhatóak, de - telepítésük esetén akkor ezen a - partíción legalább két - gigabyte-nyi hely ajánlott. + A /usr + partíció tartalmaz a rendszer + mûködéséhez elengedhetetlenül + számos fontos állományt, többek + közt a portok gyûjteményét + (ajánlott, lásd &man.ports.7;) és a + forráskódot (választható). A + portok és az alaprendszer forrásai + telepítés során + választhatóak, de telepítésük + esetén akkor ezen a partíción + legalább két gigabyte-nyi hely + ajánlott. Vegyük figyelembe a tárbeli igényeket, amikor megválasztjuk partíciók @@ -213,11 +219,12 @@ Egyes felhasználók szerint elõfordulhat, hogy a &man.sysinstall.8; - Auto-defaults opciója a - /var és / - partíciók méretét túl - kicsire választja. Partícionáljuk - okosan és nagylelkûen! + Auto-defaults opciója a /var és / partíciók + méretét túl kicsire választja. + Partícionáljuk okosan és + nagylelkûen! @@ -284,7 +291,6 @@ elszabadult program tombolásából, és nem kell rögtön újraindítanunk a rendszert. - @@ -302,11 +308,12 @@ állományrendszerek megfelelõ behangolása. Például a rendszerindításhoz használt és a - /usr partíciókat - többségében csak olvasásra - használják, és nem sokat írnak - rájuk. Eközben a /var - és /var/tmp + /usr + partíciókat többségében csak + olvasásra használják, és nem sokat + írnak rájuk. Eközben a /var és /var/tmp könyvtárakban zajlik az írások és olvasások túlnyomó része. @@ -326,15 +333,15 @@ partíciók esetén van szükség, azzal nem érünk el ebben különösebb mértékû növekedést, ha a - /var partíciót a lemez - szélére toljuk. Befejezésképpen - hozzátesszük, hogy ennek vannak biztonsági - megfontolásai is. Egy kisebb és takarosabb - rendszerindító partíció, ami - többnyire írásvédett, nagyobb - eséllyel él túl egy csúfos + /var + partíciót a lemez szélére toljuk. + Befejezésképpen hozzátesszük, hogy + ennek vannak biztonsági megfontolásai is. Egy + kisebb és takarosabb rendszerindító + partíció, ami többnyire + írásvédett, nagyobb eséllyel + él túl egy csúfos rendszerösszeomlást. - @@ -367,12 +374,13 @@ beállításokat. Az alapértelmezéseket tartalmazó állományt nem szabad közvetlenül - átmásolni az /etc - könyvtárba, hiszen alapértelmezett - értékeket tartalmaz, nem pedig mintákat. - Minden rendszerfüggõ beállítást - magában az rc.conf - állományban kell elvégezni. + átmásolni az /etc könyvtárba, hiszen + alapértelmezett értékeket tartalmaz, nem + pedig mintákat. Minden rendszerfüggõ + beállítást magában az + rc.conf állományban kell + elvégezni. Számos stratégia létezik a tömegesen adminisztrált @@ -438,11 +446,12 @@ /usr/local/etc Ezeket az állományokat általában a - /usr/local/etc könyvtárban - találjuk meg. Amennyiben egy alkalmazáshoz - több konfigurációs állomány is - tartozik, akkor ahhoz ezen belül egy külön - alkönyvtár jön létre. + /usr/local/etc + könyvtárban találjuk meg. Amennyiben egy + alkalmazáshoz több konfigurációs + állomány is tartozik, akkor ahhoz ezen belül + egy külön alkönyvtár jön + létre. Normális esetben, amikor egy portot vagy csomagot telepítünk, minta konfigurációs @@ -454,9 +463,9 @@ állományokból ez létrehozható. - Példaképpen most tekintsük a - /usr/local/etc/apache könyvtár - tartalmát: + Példaképpen most tekintsük a /usr/local/etc/apache + könyvtár tartalmát: -rw-r--r-- 1 root wheel 2184 May 20 1998 access.conf -rw-r--r-- 1 root wheel 2184 May 20 1998 access.conf.default @@ -501,7 +510,7 @@ indulásával együtt induljon. Az olyan szolgáltatások, mint például a mail/postfix vagy a www/apache13 csupán két + role="package">www/apache13 csupán két olyan szoftvercsomag, amelyet a rendszerrel együtt kell elindítani. Ebben a szakaszban a külsõ szoftverek indítására használatos @@ -599,9 +608,10 @@ szoftverekhez mellékelnek olyan indítószkripteket, amelyek lehetõvé teszik az alkalmazás meghívását az - rc.d könyvtárból. - Ezekrõl a következõ szakaszban még - szólni fogunk. + rc.d + könyvtárból. Ezekrõl a + következõ szakaszban még szólni + fogunk. Az alkalmazások részletesebb @@ -751,11 +761,11 @@ állományt. Emellett a <command>cron</command> új <filename>crontab</filename> állományok után kutatva folyamatosan ellenõrzi a - <filename>/var/cron/tabs</filename> könyvtárat. Ezek - a <filename>crontab</filename> állományok olyan - feladatokról tárolnak adatokat, amelyeket a - <command>cron</command> programnak egy adott pillanatban el kell - végeznie.</para> + <filename class="directory">/var/cron/tabs</filename> + könyvtárat. Ezek a <filename>crontab</filename> + állományok olyan feladatokról tárolnak + adatokat, amelyeket a <command>cron</command> programnak egy adott + pillanatban el kell végeznie.</para> <para>A <command>cron</command> a konfigurációs állományok két külön @@ -1012,7 +1022,7 @@ <para>A rendszer indítására a &os; 2002-ben átvette a NetBSD <filename>rc.d</filename> rendszerét. Ezt a felhasználók könnyen - felismerhetik a <filename>/etc/rc.d</filename> + felismerhetik a <filename class="directory">/etc/rc.d</filename> könyvtárban található állományokról. A legtöbbjük olyan alapvetõ szolgáltatások, amelyeket a @@ -1351,8 +1361,8 @@ <para>Másik lehetõségünk, ha statikusan beépítjük a kártyánk támogatását a - rendszermagba. A <filename> - /usr/src/sys/conf/NOTES</filename> és az + rendszermagba. A + <filename>/usr/src/sys/conf/NOTES</filename> és az <filename>/usr/src/sys/<replaceable>arch</replaceable>/conf/NOTES</filename> állományok, valamint a meghajtóhoz tartozó man oldal elolvasásából @@ -2043,7 +2053,7 @@ <title>Konfigurációs állományok - Az <filename>/etc</filename> + <title>Az <filename class="directory">/etc</filename> felépítése A beállításokkal kapcsolatos @@ -2057,20 +2067,20 @@ - /etc + /etc Általános rendszerszintû beállítások. Az itt levõ adatok a rendszer egészére vonatkoznak. - /etc/defaults + /etc/defaults A rendszer konfigurációs állományainak alapértelmezett változatait. - /etc/mail + /etc/mail A &man.sendmail.8; beállításához tartozó további állományok, egyéb @@ -2078,13 +2088,13 @@ adatok. - /etc/ppp + /etc/ppp A felhasználói és rendszermag szintû ppp programok beállításai. - /etc/namedb + /etc/namedb A &man.named.8; mûködéséhez szükséges adatok alapértelmezett helye. Általában a @@ -2094,7 +2104,7 @@ kerülnek ide. - /usr/local/etc + /usr/local/etc A telepített alkalmazások konfigurációs állományai. Néha alkalmazásonként @@ -2103,14 +2113,14 @@ állományok. - /usr/local/etc/rc.d + /usr/local/etc/rc.d A telepített alkalmazások indításával és leállításával kapcsolatos szkriptek. - /var/db + /var/db Automatikusan generált rendszerszintû adatbázisok a csomagokkal, a programok helyével stb. kapcsolatosan. @@ -4153,16 +4163,16 @@ az &intel;tõl (ACPI-CA). Az ACPI-CA forráskódja a rendszer forrásai között, a src/sys/dev/acpica + class="directory">src/sys/dev/acpica könyvtárban találhatóak. A - src/sys/dev/acpica/0sd + src/sys/dev/acpica/0sd könyvtárban található források pedig lehetõvé teszik, hogy az ACPI-CA mûködhessen &os;-n. Végezetül, az ACPI eszközöket megvalósító meghajtók a src/sys/dev/acpica + class="directory">src/sys/dev/acpica könyvtárban találhatóak. @@ -4674,7 +4684,7 @@ Ehhez ne felejtsük el a saját DSDT.aml állományunkat bemásolni a /boot + class="directory">/boot könyvtárba. ==== //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/geom/chapter.sgml#14 (text+ko) ==== @@ -6,7 +6,7 @@ @@ -867,7 +867,55 @@ /dev/label/tmp on /tmp (ufs, local, soft-updates) /dev/label/usr on /usr (ufs, local, soft-updates) /dev/label/var on /var (ufs, local, soft-updates) - + + + A &os; 7.2 kiadásától + kezdõdõen a &man.glabel.8; osztály az + UFS esetén támogatja az + ufsid, az állományrendszer + egyedi rendszerszintû + azonosítójából származtatott + új címketípus használatát. + Ezek a címkék a rendszer indítása + során a /dev/ufsid + könyvtárban jönnek automatikusan létre. + Az ufsid címkéken + keresztül tudunk az /etc/fstab + állományban állományrendszereket + csatlakoztatni. A jelenleg aktív + állományrendszereket és azok + ufsid azonosítóit a + glabel status paranccsal tudjuk + lekérdezni: + + &prompt.user; glabel status + Name Status Components +ufsid/486b6fc38d330916 N/A ad4s1d +ufsid/486b6fc16926168e N/A ad4s1f + + Ebben a példában az + ad4s1d képviseli a /var + állományrendszert, míg a + ad4s1f a /usr + állományrendszert. Az adott + ufsid értékek + megadásával az /etc/fstab + állományban a következõképpen + tudjuk csatlakoztatni ezeket az + állományrendszereket: + + /dev/ufsid/486b6fc38d330916 /var ufs rw 2 2 +/dev/ufsid/486b6fc16926168e /usr ufs rw 2 2 + + Minden ufsid címkével + rendelkezõ partíció csatlakoztatható + ezen a módon. Ekkor nem kell manuálisan + létrehoznunk a számunkra állandó + címkéket, így automatikusan + élvethezhetjük az eszköznévtõl + független csatlakoztatás elõnyeit. ==== //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/introduction/chapter.sgml#20 (text+ko) ==== @@ -7,7 +7,7 @@ The FreeBSD Hungarian Documentation Project Translated by: PALI, Gabor %SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/introduction/chapter.sgml - %SRCID% 1.133 + %SRCID% 1.134 --> @@ -902,9 +902,10 @@ ezúttal a RELENG_6 ágnak adott életet. A 6.0-RELEASE az 6.X ág elsõ kiadásaként 2005 novemberében jelent meg. A legújabb - &rel2.current;-RELEASE &rel2.current.date;jában - jelentkezett. Várhatóan ez lesz a RELENG_6 - ág utolsó kiadása. + &rel2.current;-RELEASE &rel2.current.date; + hónapjában jelentkezett. A RELENG_6 + ágból már nem készülnek + további kiadások. A RELENG_7 ág 2007 októberében jött létre. Ebbõl az elsõ kiadás ==== //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mirrors/chapter.sgml#26 (text+ko) ==== @@ -7,7 +7,7 @@ The FreeBSD Hungarian Documentation Project Translated by: PALI, Gabor %SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/mirrors/chapter.sgml - %SRCID% 1.460 + %SRCID% 1.461 --> @@ -3364,6 +3364,14 @@ + RELENG_7_2_0_RELEASE + + + FreeBSD 7.2 + + + + RELENG_7_1_0_RELEASE ==== //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/freebsd.ent#21 (text+ko) ==== @@ -12,7 +12,7 @@ - - + +