From owner-p4-projects@FreeBSD.ORG Thu May 1 19:11:02 2008 Return-Path: Delivered-To: p4-projects@freebsd.org Received: by hub.freebsd.org (Postfix, from userid 32767) id 9883D1065676; Thu, 1 May 2008 19:11:02 +0000 (UTC) Delivered-To: perforce@FreeBSD.org Received: from mx1.freebsd.org (mx1.freebsd.org [IPv6:2001:4f8:fff6::34]) by hub.freebsd.org (Postfix) with ESMTP id 59B3F106564A for ; Thu, 1 May 2008 19:11:02 +0000 (UTC) (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: from repoman.freebsd.org (repoman.freebsd.org [IPv6:2001:4f8:fff6::29]) by mx1.freebsd.org (Postfix) with ESMTP id 444AE8FC0C for ; Thu, 1 May 2008 19:11:02 +0000 (UTC) (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: from repoman.freebsd.org (localhost [127.0.0.1]) by repoman.freebsd.org (8.14.1/8.14.1) with ESMTP id m41JB2Ck043789 for ; Thu, 1 May 2008 19:11:02 GMT (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: (from perforce@localhost) by repoman.freebsd.org (8.14.1/8.14.1/Submit) id m41JB2U5043787 for perforce@freebsd.org; Thu, 1 May 2008 19:11:02 GMT (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Date: Thu, 1 May 2008 19:11:02 GMT Message-Id: <200805011911.m41JB2U5043787@repoman.freebsd.org> X-Authentication-Warning: repoman.freebsd.org: perforce set sender to pgj@FreeBSD.org using -f From: Gabor Pali To: Perforce Change Reviews Cc: Subject: PERFORCE change 141005 for review X-BeenThere: p4-projects@freebsd.org X-Mailman-Version: 2.1.5 Precedence: list List-Id: p4 projects tree changes List-Unsubscribe: , List-Archive: List-Post: List-Help: List-Subscribe: , X-List-Received-Date: Thu, 01 May 2008 19:11:02 -0000 http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=141005 Change 141005 by pgj@disznohal on 2008/05/01 19:10:21 Cleanup in Chapter 11. Affected files ... .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/config/chapter.sgml#4 edit Differences ... ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/config/chapter.sgml#4 (text+ko) ==== @@ -63,40 +63,41 @@ hogyan dolgozzunk hatékonyan az állományrendszerekkel és a - lapozóállományokkal + lapozóállományokkal; az rc.conf beállításának alapjait és a - /usr/local/etc/rc.d könyvtár - indítási rendszerét + /usr/local/etc/rc.d + könyvtárban található + indítási rendszert; hogyan állítsunk be és próbáljunk ki egy hálózati - kártyát + kártyát; hogyan állítsunk be virtuális címeket a hálózati - eszközökeinken + eszközökeinken; hogyan használjuk az /etc könyvtárban megtalálható különféle konfigurációs - állományokat + állományokat; hogyan hangoljuk a &os; mûködését a sysctl változóinak - segítségével + segítségével; hogyan hangoljuk a lemezek teljesítményét és módosítsuk a rendszermag - korlátozásait + korlátozásait. @@ -104,16 +105,17 @@ - a &unix; és &os; alapjainak megértése - () + a &unix; és a &os; alapjainak + megértése (); a rendszermag beállításához és fordításához kötõdõ alapok ismerete () + linkend="kernelconfig">). + @@ -123,20 +125,14 @@ A partíciók kiosztása partíciókiosztás - - /etc - - - /var - - - /usr - + /etc + /var + /usr Alappartíciók - Amikor a &man.bsdlabel.8; vagy &man.sysinstall.8; + Amikor a &man.bsdlabel.8; vagy a &man.sysinstall.8; segítségével állományrendszereket telepítünk, nem szabad figyelmen kívül hagynunk a tényt, @@ -147,12 +143,12 @@ elérni kívánt állományrendszereket a meghajtó lemezének külsejéhez közel kell - létrehozni, míg mondjuk a - /usr-hez hasonló nagyobb - partíciókat a belsõ része - felé. A partíciókat a - következõ sorrendben érdemes - kialakítani: gyökér + létrehozni, míg például a + /usr partícióhoz + hasonló nagyobb partíciókat annak + belsõ része felé. A + partíciókat a következõ sorrendben + érdemes kialakítani: gyökér (rendszerindító), lapozóállomány, /var és /usr. @@ -171,27 +167,27 @@ felhasználónk van a rendszerben és hogy mekkora naplókat tartunk meg. Itt a legtöbb felhasználónak soha nem lesz - szüksége egy gigabájtnál több - helyre, de ne feledjük, hogy a - /var/tmp könyvtárban el kell - tudni férnie csomagoknak. + szüksége egy gigabyte-nál több helyre, + de ne feledjük, hogy a /var/tmp + könyvtárban el kell tudni férnie a + csomagoknak. A /usr partíció tartalmazza a rendszer mûködéséhez elengedhetetlenül fontos legtöbb állományt, a portok - gyûjteményét (ajánlott, ld. + gyûjteményét (ajánlott, lásd &man.ports.7;) és a forráskódot (választható). Ez utóbbiak a telepítés során választhatóak. Ehhez a partícióhoz legalább két - gigabájtnyi hely ajánlott. + gigabyte-nyi hely ajánlott. Vegyük figyelembe a tárbeli igényeket, amikor megválasztjuk partíciók - méretét. Igen kellemetlen lehet, úgy - futunk ki az egyik partíción a szabad + méretét. Igen kellemetlen lehet, amikor + úgy futunk ki az egyik partíción a szabad helybõl, hogy a másikat alig használjuk. @@ -220,18 +216,17 @@ lapozóállományt tároló partíció mérete legyen a rendszer fizikai memóriájának (RAM) kétszerese. - Például ha a + Például, ha a számítógépünk - 128 megabájt memóriával rendelkezik, - akkor a lapozóállomány - méretének 256 megabájtnak kell - lennie. Az ennél kevesebb memóriát - maguknak tudó rendszerek több - lapozóállománnyal jobban - teljesítenek. 256 megabájtnál - kevesebb lapozóállományt - semmiképpen sem ajánlunk, és - inkább a fizikai memóriát érdemes + 128 megabyte memóriával rendelkezik, akkor + a lapozóállomány méretének + 256 megabyte-nak kell lennie. Az ennél kevesebb + memóriát maguknak tudó rendszerek + több lapozóállománnyal jobban + teljesítenek. 256 megabyte-nál kevesebb + lapozóállományt semmiképpen sem + ajánlunk, és inkább a fizikai + memóriát érdemes bõvítenünk. A rendszermag virtuális memóriát kezelõ lapozási algoritmusait úgy állították be, @@ -246,9 +241,9 @@ bõvítése esetén még további gondokat is okozhat. - A több SCSI lemezzel (vagy a + A több SCSI-lemezzel (vagy a különbözõ vezérlõkre - csatlakoztatott több IDE lemezzel) bíró + csatlakoztatott több IDE-lemezzel) bíró nagyobb rendszerek esetében érdemes minden egyes (de legfeljebb négy) meghajtóra beállítani lapozóállományt. @@ -271,6 +266,7 @@ elszabadult program tombolásából, és nem kell rögtön újraindítanunk a rendszert. + @@ -320,6 +316,7 @@ többnyire írásvédett, nagyobb eséllyel él túl egy csúfos rendszerösszeomlást. + @@ -413,7 +410,7 @@ A telepített alkalmazások általában saját konfigurációs - állományokkal, amik pedig saját + állományokkal, amelyek pedig saját formátummal stb. rendelkeznek. Fontos, hogy ezeket az állományokat az alaprendszertõl elkülönítve tároljuk, ezáltal a @@ -455,8 +452,8 @@ -rw-r--r-- 1 root wheel 7933 May 20 1998 srm.conf.default Az állományok mérete jól mutatja, - hogy csak az srm.conf változott meg. Az - Apache késõbbi + hogy csak az srm.conf változott meg. + Az Apache késõbbi frissítései ezt az állományt nem fogják felülírni. @@ -479,27 +476,28 @@ A felhasználók közül sokan választják a &os; - portgyûjteményében található - külsõs szoftverek telepítését. A + Portgyûjteményében található + külsõ szoftverek telepítését. A telepített szoftvert gyakran ilyenkor úgy kell beállítani, hogy a rendszer indulásával együtt induljon. Az olyan - szolgáltatások, mint mondjuk a mail/postfix vagy a mail/postfix vagy a www/apache13 csupán két olyan szoftvercsomag, amelyet a rendszerrel együtt kell - elindítani. Ebben a szakaszban a külsõs + elindítani. Ebben a szakaszban a külsõ szoftverek indítására használatos eljárásokkal foglalkozunk. A &os;-ben megjelenõ legtöbb - szolgáltatás, mint mondjuk a &man.cron.8;, a - rendszerindító szkripteken keresztül kel - életre. Habár ezek a szkriptek a &os; egyes - verziói vagy az egyes gyártók esetén - különbözhetnek, azonban az mindegyikükben - közös, hogy az elindításukra - vonatkozó beállítások egyszerû + szolgáltatás, mint például a + &man.cron.8;, a rendszerindító szkripteken + keresztül kel életre. Habár ezek a szkriptek a + &os; egyes verziói vagy az egyes gyártók + esetén különbözhetnek, azonban az + mindegyikükben közös, hogy az + elindításukra vonatkozó + beállítások egyszerû indítószkriptekkel adhatóak meg. Az rc.d eljövetele elõtt az @@ -514,7 +512,7 @@ Miközben rengetegen próbálták beolvasztani ezt a megszokott konfigurációs - stílust egy új rendszerbe, a külsõs + stílust egy új rendszerbe, a külsõ alkalmazások mûködtetéséhez továbbra is az elõbb említett könyvtárban elhelyezett szkriptekre van @@ -540,7 +538,7 @@ kódú engedélyeket. Ezen felül a szkriptnek még tudnia kell kezelnie a start és stop - opciókat. + paramétereket. A legegyszerûbb indítószkript valahogy így nézhet ki: @@ -565,14 +563,15 @@ Ez a szkript képes értelmezni a start és stop - parancsokat az alkalmazás számára, amit itt - csak utility-nek neveztünk. + parancsokat az alkalmazás számára, ami itt + egyszerûen csak a utility nevet + kapta. Manuálisan így tudjuk elindítani: &prompt.root; /usr/local/etc/rc.d/utility.sh start - Habár nem mindegyik külsõs szoftvert kell + Habár nem mindegyik külsõ szoftvert kell külön megadni az rc.conf állományban, majdnem minden nap módosítani kell egy portot a @@ -580,7 +579,7 @@ egyes alkalmazásokra vonatkozó kiegészítõ információkhoz nézzük meg a telepítés után - keletkezõ üzeneteket. Egyes külsõs + keletkezõ üzeneteket. Egyes külsõ szoftverekhez mellékelnek olyan indítószkripteket, amelyek lehetõvé teszik az alkalmazás meghívását az @@ -602,7 +601,7 @@ szakaszban megismert kulcsszavak segítségével az alkalmazások mostantól kezdve a többi szolgáltatás, - például a DNS, után + például a DNS után indulnak el, és az rc.conf állományon keresztül a szkriptekbe huzalozottak helyett most már tetszõleges @@ -663,17 +662,19 @@ segédprogrammal szembeni kompatibilitást és az rc.conf állomány könnyebb beállítását. + Szolgáltatások indítása szolgáltatásokkal - Más szolgáltatások, mint mondjuk a - POP3 vagy IMAP szerverek - démonai stb. az &man.inetd.8; - segítségével indíthatóak el. - Ez a Portgyûjteménybõl telepített + Más szolgáltatások, mint + például a POP3 vagy + IMAP szerverek démonai stb. az + &man.inetd.8; segítségével + indíthatóak el. Ez a + Portgyûjteménybõl telepített szolgáltatások esetén magával vonja az adott segédprogram felvételét vagy a hozzátartozó sor @@ -718,6 +719,7 @@ + A <command>cron</command> segédprogram beállítása @@ -748,7 +750,8 @@ található. A rendszerszintû crontabok esetében a hatodik mezõ annak a felhasználónak a nevét tartalmazza, amivel a - program fut. Ezzel a rendszercrontaboknak megadatott az a + program fut. Ezzel a rendszer szintjén + mûködõ crontaboknak megadatott az a képesség, hogy tetszõleges felhasználó nevében futtassanak programokat. A felhasználók crontabjaiban a hatodik mezõ a @@ -760,13 +763,13 @@ A felhasználói crontabok lehetõvé - teszik az egyes felhasználók számára, - hogy a root felhasználó - jogosultságai nélkül képesek legyenek - feladatokat ütemezni, ugyanis a - felhasználóhoz tartozó crontabban - szereplõ parancsok mindegyike a tulajdonosának - engedélyeivel fut. + teszik az egyes felhasználók + számára, hogy a root + felhasználó jogosultságai + nélkül képesek legyenek feladatokat + ütemezni, ugyanis a felhasználóhoz + tartozó crontabban szereplõ parancsok mindegyike a + tulajdonosának engedélyeivel fut. Az átlagos felhasználókhoz hasonlóan a root @@ -792,7 +795,7 @@ HOME=/var/log # # -#minute hour mday month wday who command +#minute hour day month wday who command # # */5 * * * * root /usr/libexec/atrun @@ -804,14 +807,14 @@ állományához hasonlóan itt is a # jelöli a megjegyzéseket. Az ilyen megjegyzések remekül - használathatóak annak - feljegyzésére, hogy mit és miért - akarunk futtatni. A megjegyzések azonban nem - szerepelhetnek a paranccsal egy sorban, mivel - máskülönben a parancs részeként - kerülnek értelmezésre. Tehát mindig - új sorba kell raknunk ezeket. Az üres sorokat a - program nem veszi figyelembe. + használhatóak annak feljegyzésére, + hogy mit és miért akarunk futtatni. A + megjegyzések azonban nem szerepelhetnek a paranccsal + egy sorban, mivel máskülönben a parancs + részeként kerülnek + értelmezésre. Tehát mindig új + sorba kell raknunk ezeket. Az üres sorokat a program nem + veszi figyelembe. @@ -822,11 +825,11 @@ meghatározására, ahogy mindezt az itteni példában is tapasztalhatjuk a SHELL, PATH és - HOME opciók esetében. Ha nem - adunk meg mást, akkor a cron az + HOME értékek esetében. Ha + nem adunk meg mást, akkor a cron az alapértelmezés szerinti sh - shellt használja. Ha nem adjuk meg a - PATH változó + parancsértelmezõt használja. Ha nem adjuk + meg a PATH változó értékét, akkor minden állományra abszolút elérési úttal kell hivatkoznunk, mivel ennek nincs @@ -872,8 +875,8 @@ állományainak telepítésekor. A sor végén láthatjuk még a command oszlopot is. Ez az utolsó - mezõ, és ide kerül a végrehajtó - parancs. + mezõ, és ide kerül a + végrehajtandó parancs. @@ -881,7 +884,7 @@ értékeket határozza meg. Észrevehetjük, hogy a sor egy */5 alakú felírással - kezdõdik, amit további * + kezdõdik, amelyet további * karakterek követnek. A * karakterek jelentése elsõ-utolsó, ami arra utal, hogy mindig. Ennek @@ -896,9 +899,9 @@ felvilágosítást. Az itt szereplõ parancsoknak tetszõleges - mennyiségû paraméter átadható, - azonban a több soron keresztül - átívelõ parancsok + mennyiségû paraméter + átadható, azonban a több soron + keresztül átívelõ parancsok tördelését a sor végén a \ karakterrel kell jelezni. @@ -942,12 +945,12 @@ segédprogramot. Ennek általános alakja: - &prompt.user; crontab crontab_állomány + &prompt.user; crontab crontab_állomány Ebben a példában a - crontab_állomány a - korábban létrehozott crontab - neve lesz. + crontab_állomány + a korábban létrehozott + crontab neve lesz. Lehetõségünk van lekérdezni a telepített crontab @@ -957,15 +960,16 @@ nézzük meg mit ad vissza. A crontab -e használata olyan - felhasználók számára ajánlott, - akik sablon alkalmazása nélkül - szeretnének teljesen maguktól megírni egy - crontab állományt. Ennek hatására a - kiválasztott szövegszerkesztõ egy üres - állományt kap. Miután ezt az - állományt elmentettük, a - crontab programmal magától - telepítésre kerül. + felhasználók számára + ajánlott, akik sablon alkalmazása + nélkül szeretnének teljesen maguktól + megírni egy crontab állományt. Ennek + hatására a kiválasztott + szövegszerkesztõ egy üres állományt + kap. Miután ezt az állományt + elmentettük, a crontab programmal + magától telepítésre + kerül. Ha a késõbbiekben törölni akarjuk a felhasználónkhoz tartozó @@ -990,16 +994,17 @@ Az rc használata &os; alatt A rendszer indítására a &os; 2002-ben - átvette a NetBSD rc.d rendszerét. - Ezt a felhasználók könnyen felismerhetik a - /etc/rc.d könyvtárban - található állományokról. A - legtöbbjük olyan alapvetõ - szolgáltatások, amelyeket a , - és - paraméterekkel lehet vezérelni. - Például az &man.sshd.8; az alábbi paranccsal - indítható újra: + átvette a NetBSD rc.d + rendszerét. Ezt a felhasználók könnyen + felismerhetik a /etc/rc.d + könyvtárban található + állományokról. A legtöbbjük olyan + alapvetõ szolgáltatások, amelyeket a + , és + paraméterekkel lehet + vezérelni. Például az &man.sshd.8; az + alábbi paranccsal indítható + újra: &prompt.root; /etc/rc.d/sshd restart @@ -1027,21 +1032,20 @@ is. Mivel az rc.d rendszert elsõsorban - az a szolgáltatások operációs - rendszerrel együtt történõ - elindítására és - leállítására használják, - a szabványos , + arra használják, hogy szolgáltatásokat + indítsanak el vagy állítsanak le az + operációs rendszerrel együtt, a + szabványos , és paraméterek csak abban az esetben látják a feladatukat, ha a nekik - megfelelõ változók be vannak - állítva az /etc/rc.conf - állományban. Tehát mondjuk a sshd + megfelelõ változókat beállítottuk + az /etc/rc.conf állományban. + Tehát például a sshd restart csak abban az esetben fog bármit is csinálni, ha az /etc/rc.conf állományban az sshd_enable - változó értékét - -re állítottuk. Ha az + változót a + értékre állítottuk. Ha az /etc/rc.conf beállításaitól függetlenül kívánunk egy szolgáltatásnak @@ -1064,8 +1068,8 @@ paramétert. Ennek segítségével például a rendszergazda így képes ellenõrizni, hogy a - sshd szolgáltatást megengedi-e az - /etc/rc.conf: + sshd szolgáltatást + engedélyezi-e az /etc/rc.conf: &prompt.root; /etc/rc.d/sshd rcvar # sshd @@ -1087,8 +1091,9 @@ &prompt.root; /etc/rc.d/sshd status sshd is running as pid 433. - (Az üzenet: Az sshd a 433-as - azonosítóval fut.) + Az üzenet: + + Az sshd a 433-as azonosítóval fut. Bizonyos esetekben a paraméter használatával lehetõségünk a @@ -1101,8 +1106,9 @@ legtöbbször lényegében ez a SIGHUP jelzést kiküldését rejti magában. Ez a - lehetõség nem mindegyik szolgáltatás - esetén érhetõ el. + lehetõség azonban nem mindegyik + szolgáltatás esetén érhetõ + el. Az rc.d rendszer nem csupán hálózati szolgáltatások esetén @@ -1115,10 +1121,9 @@ Starting background file system checks in 60 seconds. - (Az üzenet fordítása: A - háttérben 60 másodperc múlva - megkezdõdik az állományrendszerek - ellenõrzése.) + Az üzenet fordítása: + + A háttérben 60 másodperc múlva megkezdõdik az állományrendszerek ellenõrzése. Ennek megfelelõen tehát ezt az állományt az állományrendszerek @@ -1128,17 +1133,17 @@ le. Számos rendszerszolgáltatás - igényel a mûködéséhez további - szolgáltatásokat. Például a NIS - és más egyéb távoli - eljáráshíváson alapú - szolgáltatások egészen addig nem + igényel a mûködéséhez + további szolgáltatásokat. + Például a NIS és más egyéb + távoli eljáráshíváson + alapú szolgáltatások egészen addig nem képesek elindulni, amíg az rpcbind (portmapper) szolgáltatást el nem indítjuk. Az ilyen jellegû gondok feloldására az indítószkriptek elején levõ - megjegyzésekben alálható egy kevés + megjegyzésekben található egy kevés metainformáció a szkript mûködéséhez szükséges elemekre (függõségeire) vonatkozóan. A rendszer @@ -1192,7 +1197,7 @@ megválasztásával a rendszergazda nagyon finoman képes az indításkor végrehajtódó szkriptek sorrendjét - szabályozni, és a többi &unix; alapú + szabályozni és a többi &unix; alapú operációs rendszerbõl ismert futtatási szintek használata nélkül vezérlelni a rendszerben megjelenõ @@ -1205,6 +1210,7 @@ meglevõeken, akkor ez a cikk (angolul) segítségünkre lehet. + @@ -1250,9 +1256,9 @@ és ISA csatolós kártyák széles spektrumát ismeri. Az egyes kiadásokhoz mellékelt Hardware - Compatibility List dokumentumokban tudjuk - ellenõrizni, hogy a kártyákat ismeri a - rendszer. + Compatibility List (Hardverkompatibilitási lista) + dokumentumokban tudjuk ellenõrizni, hogy a + kártyákat ismeri a rendszer. Miután meggyõzõdtünk róla, hogy a kártyánkat ismeri a rendszer, meg kell @@ -1296,7 +1302,7 @@ ukphy1: 10baseT, 10baseT-FDX, 100baseTX, 100baseTX-FDX, auto Ebben a példában láthatunk is - két olyan kártyát, amik a &man.dc.4; + két olyan kártyát, amelyek a &man.dc.4; meghajtót használják. Ha a hálózati kártyánk @@ -1330,14 +1336,14 @@ statikusan beépítjük a kártyánk támogatását a rendszermagba. A - /usr/src/sys/conf/NOTES és + /usr/src/sys/conf/NOTES és az /usr/src/sys/arch/conf/NOTES - állományok valamint a meghajtóhoz + állományok, valamint a meghajtóhoz tartozó man oldal elolvasásából megtudhatjuk a rendszermag beállításait tartalmazó állományban megadandó paramétereket. A rendszermag - újrafordítását ld. . Ha a rendszermag (GENERIC) az indulás során észlelte a kártyánkat, nem @@ -1385,12 +1391,13 @@ avagy hálózati meghajtók szabványos felülete) natív támogatása. A &os; NDISulator - (másnéven a Gonosz terve) nevû komponense - fog egy &windows;-os meghajtót és elhiteti vele, - hogy a &windows;-zal kommunikál. Mivel az &man.ndis.4; - meghajtó &windows; binárisokat használ - fel, ezért csak &arch.i386; és &arch.amd64; - rendszerek esetén érhetõ el. + (másnéven Project Evil, a Gonosz terve) + nevû komponense fog egy &windows;os meghajtót + és elhiteti vele, hogy a &windows;szal + kommunikál. Mivel az &man.ndis.4; meghajtó + &windows; binárisokat használ fel, ezért + csak &arch.i386; és &arch.amd64; rendszerek + esetén érhetõ el. Az &man.ndis.4; meghajtó leginkább a PCI, @@ -1433,25 +1440,26 @@ meghajtóprogramokat nem tudjuk a &os;/amd64 verziójával használni. A mûködéshez amd64-re készült - &windows;-os meghajtókra van + &windows;os meghajtókra van szükség. A következõ lépés a - meghajtó binárisainak betölthetõ modulba - fordítása. Ennek + meghajtó binárisainak betölthetõ + modulba fordítása. Ennek eléréséhez használjuk az &man.ndisgen.8; parancsot a root felhasználóval: - &prompt.root; ndisgen /windowsos/meghajto/W32DRIVER.INF /windowsos/meghajto/W32DRIVER.SYS + &prompt.root; ndisgen /windowsos/meghajtó/W32DRIVER.INF /windowsos/meghajtó/W32DRIVER.SYS Az &man.ndisgen.8; egy interaktív - segédprogram, ami mûködése közben - még rákérdez néhány - szükséges információra. Az - aktuális könyvtárban létrehoz egy - rendszermagmodult, amit az alábbi módon tudunk + segédprogram, amely mûködése + közben még rákérdez + néhány szükséges + információra. Az aktuális + könyvtárban létrehoz egy rendszermagmodult, + amelyet az alábbi módon tudunk betölteni: &prompt.root; kldload ./W32DRIVER.ko @@ -1461,7 +1469,7 @@ ndis.ko és az if_ndis.ko modulokat is. Ez általában minden olyan modul esetén - megtörténik magától, ami függ + megtörténik magától, amely függ az &man.ndis.4; használatától. Kézileg az következõ parancsokkal tudjuk ezeket betölteni: @@ -1487,9 +1495,10 @@ ndis0: 11g rates: 6Mbps 9Mbps 12Mbps 18Mbps 36Mbps 48Mbps 54Mbps Innentõl kezdve az ndis0 - nevû eszközt úgy tudjuk használni, mint - bármelyik más hálózati - felületet (pl. dc0). + nevû eszközt úgy tudjuk használni, + mint bármelyik más hálózati + felületet (például + dc0). A többi modulhoz hasonló módon be tudjuk állítani, hogy a rendszer @@ -1504,6 +1513,7 @@ tartalmához: W32DRIVER_load="YES" + @@ -1579,14 +1589,14 @@ - lo0: a hurkolt + lo0: a loopback eszköz tun0: a ppp által használt - csatornához tartozó eszköz + tunnelhez tartozó eszköz @@ -1595,7 +1605,7 @@ azonosítja a rendszermag indulása során talált eszközöket. Például az sis2 a rendszerben - található harmadik olyan eszköz, ami a + található harmadik olyan eszköz, amely a &man.sis.4; meghajtót használja. A példában a dc0 @@ -1626,13 +1636,14 @@ - Érvényes üzenetszóró - címmel rendelkezik (ami itt most Érvényes broadcast + (üzenetszóró) címmel rendelkezik + (ami itt most 192.168.1.255). - A kártya MAC címe + A kártya MAC-címe (ether) 00:a0:cc:da:da:da. @@ -1684,7 +1695,7 @@ felvennünk a hálózati kártyák érvényes beállításait. - A kedvence szövegszerkesztõnkben nyissuk meg az + A kedvenc szövegszerkesztõnkben nyissuk meg az /etc/rc.conf állományt. Minden egyes hálózati csatolóhoz fel kell vennünk benne egy sort, ennek megfelelõen most a @@ -1710,7 +1721,7 @@ Ha a telepítés során beállítottuk volna a hálózati kapcsolatokat, akkor tapasztalhatjuk, hogy egyes - hálózati kártyá(k) sorai itt + hálózati kártyák sorai itt már szerepelnek. Ellenõrizzük le az /etc/rc.conf tartalmát mielõtt bõvítenénk! @@ -1718,12 +1729,13 @@ Mindezek mellett az /etc/hosts állományba is be kell írnunk a helyi hálózatunkon található - különféle gépek neveit és IP - címeit, ha még nem szerepelnének ott. + különféle gépek neveit és + IP-címeit, ha még nem szerepelnének ott. Errõl további részleteket a &man.hosts.5; man oldalról és az /usr/share/examples/etc/hosts állományból tudhatunk meg. + @@ -1798,9 +1810,10 @@ round-trip min/avg/max/stddev = 0.700/0.729/0.766/0.025 ms Ha beállítottuk az - /etc/hosts állományt, akkor a - 192.168.1.2 helyett a + /etc/hosts állományt, akkor + a 192.168.1.2 helyett a gép nevét is megadhatjuk. + @@ -1874,18 +1887,19 @@ csomagokat a megadott célhoz. Ez többnyire olyankor történik meg, amikor nem adtunk meg alapértelmezett kézbesítési - irányt vagy nem dugtuk be a hálózati - kábelt. A netstat -rn - kimenetébõl meg tudjuk állapítani, - hogy létezik érvényes út az - elérni kívánt cél felé. Ha - nincs, akkor haladjunk tovább a netstat + -rn kimenetébõl meg tudjuk + állapítani, hogy létezik-e + érvényes út az elérni + kívánt cél felé. Ha nincs, akkor + haladjunk tovább a re. A ping: sendto: Permission denied - jellegû üzeneteket többségében egy - helytelenül beállított tûzfal okozza. - Ha az ipfw + jellegû üzeneteket többségében + egy helytelenül beállított tûzfal + okozza. Ha az ipfw mûködését engedélyeztük a rendszermagban, de nem adtunk meg hozzá szabályokat, akkor az alapértelmezett @@ -1917,7 +1931,7 @@ virtuális címek - IP álnevek + IP-álnevek A &os; alkalmazása során igen gyakori a virtuális címek használata, aminek @@ -1936,8 +1950,8 @@ feltüntetni. Az fxp0 felület esetén az - álcímek megadása valahogy így néz - ki: + álcímek megadása valahogy így + néz ki: ifconfig_fxp0_alias0="inet xxx.xxx.xxx.xxx netmask xxx.xxx.xxx.xxx" @@ -1951,10 +1965,10 @@ tagjánál megszakad. Az álcímek hálózati - maszkjának pontos meghatározása nagyon fontos, - de szerencsére nem különösebben bonyolult. - Minden felület esetén lennie kell egy olyan - címnek, ami helyesen reprezentálja a + maszkjának pontos meghatározása nagyon + fontos, de szerencsére nem különösebben + bonyolult. Minden felület esetén lennie kell egy + olyan címnek, ami helyesen reprezentálja a hálózat hálózati maszkját. Minden egyéb olyan címnek, ami ugyanabba az alhálózatba esik, végig @@ -1962,16 +1976,16 @@ hálózati maszkkal kell rendelkezniük (ami felírható 255.255.255.255 vagy 0xffffffff formájában is). - + role="netmask">0xffffffff formájában + is). Például vegyük azt, hogy az fxp0 felületen keresztül két hálózathoz csatlakozunk, melyek közül az egyik a 10.1.1.0, aminek hálózati + role="ipaddr">10.1.1.0, amelynek hálózati maszkja 255.255.255.0, és a - 202.0.75.16, aminek + 202.0.75.16, amelynek hálózati maszkja 255.255.255.240. Azt szeretnénk elérni, hogy a rendszerünk az /etc Általános rendszerszintû - beállítások. Az itt levõ adatok - a rendszer egészére vonatkoznak. + beállítások. Az itt levõ + adatok a rendszer egészére + vonatkoznak. /etc/defaults @@ -2041,25 +2056,23 @@ /etc/mail A &man.sendmail.8; - beállításához tartozó + beállításához tartozó további állományok, egyéb levélküldéshez használt - adatok. - + adatok. >>> TRUNCATED FOR MAIL (1000 lines) <<<