From owner-p4-projects@FreeBSD.ORG Sun Aug 3 10:17:40 2008 Return-Path: Delivered-To: p4-projects@freebsd.org Received: by hub.freebsd.org (Postfix, from userid 32767) id 1F103106568B; Sun, 3 Aug 2008 10:17:40 +0000 (UTC) Delivered-To: perforce@FreeBSD.org Received: from mx1.freebsd.org (mx1.freebsd.org [IPv6:2001:4f8:fff6::34]) by hub.freebsd.org (Postfix) with ESMTP id D68DD1065688 for ; Sun, 3 Aug 2008 10:17:39 +0000 (UTC) (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: from repoman.freebsd.org (repoman.freebsd.org [IPv6:2001:4f8:fff6::29]) by mx1.freebsd.org (Postfix) with ESMTP id C34FD8FC14 for ; Sun, 3 Aug 2008 10:17:39 +0000 (UTC) (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: from repoman.freebsd.org (localhost [127.0.0.1]) by repoman.freebsd.org (8.14.2/8.14.2) with ESMTP id m73AHdhX001615 for ; Sun, 3 Aug 2008 10:17:39 GMT (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: (from perforce@localhost) by repoman.freebsd.org (8.14.2/8.14.1/Submit) id m73AHdIb001613 for perforce@freebsd.org; Sun, 3 Aug 2008 10:17:39 GMT (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Date: Sun, 3 Aug 2008 10:17:39 GMT Message-Id: <200808031017.m73AHdIb001613@repoman.freebsd.org> X-Authentication-Warning: repoman.freebsd.org: perforce set sender to pgj@FreeBSD.org using -f From: Gabor Pali To: Perforce Change Reviews Cc: Subject: PERFORCE change 146511 for review X-BeenThere: p4-projects@freebsd.org X-Mailman-Version: 2.1.5 Precedence: list List-Id: p4 projects tree changes List-Unsubscribe: , List-Archive: List-Post: List-Help: List-Subscribe: , X-List-Received-Date: Sun, 03 Aug 2008 10:17:40 -0000 http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=146511 Change 146511 by pgj@disznohal on 2008/08/03 10:17:35 MFen: 1.838 -> 1.900 hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml Affected files ... .. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml#4 edit Differences ... ==== //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml#4 (text+ko) ==== @@ -7,17 +7,18 @@ - Gyakran Ismételt Kérdések a &os; 5.X - és 6.X változatairól + Gyakran Ismételt Kérdések a &os; + 6.<replaceable>X</replaceable> és + 7.<replaceable>X</replaceable> változatairól A &os; Dokumentációs Projekt - $FreeBSD: doc/en_US.ISO8859-1/books/faq/book.sgml,v 1.838 2008/05/31 09:35:18 pgj Exp $ + $FreeBSD: doc/en_US.ISO8859-1/books/faq/book.sgml,v 1.900 2008/06/14 09:43:17 pgj Exp $ 1995 @@ -65,21 +66,22 @@ Ezek a gyakran ismételt kérdések a &os; - 5.X és 6.X változataira vonatkoznak. Az összes - bejegyzés a &os; 5.X vagy annál újabb + 6.X és + 7.X változataira vonatkoznak. + Az összes bejegyzés a &os; + 6.X vagy annál újabb változataira vonatkozik, hacsak azt külön nem jelezzük. Ha szeretnénk segíteni a projektnek, akkor küldjünk egy levelet a &a.doc; címére! Ennek a dokumentumnak a legfrissebb változata mindig elérhetõ a &os; - World Wide Web szerverérõl. HTTP-n - keresztül letölthetõ egyetlen nagy HTML állományként, + url="http://www.FreeBSD.org/doc/hu/books/faq/index.html">&os; World Wide Web szerverérõl. + HTTP-n keresztül letölthetõ egyetlen nagy HTML állományként, vagy a &os; FTP szerverérõl szöveges, &postscript; PDF stb. formátumban. Továbbá keresni is tudunk a + url="&url.base;/search/index.html">keresni is tudunk a GYIK-ban. Fordította és a @@ -90,8 +92,9 @@ Bevezetés - Üdvözöljük a &os; 5.X-6.X Gyakran - Ismételt Kérdéseiben! + Üdvözöljük a &os; + 6.X-7.X + Gyakran Ismételt Kérdéseiben! Hasonlóan a Usenetes GYIK-okhoz, ennek a dokumentumnak is az a célja, hogy a &os; operációs @@ -390,34 +393,37 @@ Jelen pillanatban a &os; fejlesztése két párhuzamos ágon folyik, és mind a kettõbõl készülnek kiadások. A - 5.X sorozat kiadásai a 5-STABLE - ágból, míg a 6.X sorozat - kiadásai a 6-STABLE + 6.X sorozat kiadásai a + 6-STABLE ágból, + míg a 7.X sorozat + kiadásai a 7-STABLE ágból készülnek. - Az 5.3-as kiadás megjelenéséig a - 4.X sorozat volt a -STABLE. Az 5.3 - kiadás megjelenésével azonban a 4.X - ág meghosszabbított + Az 7.0-s kiadás megjelenéséig a + 6.X sorozat volt a + -STABLE. Az 7.0 kiadás + megjelenésével azonban a + 6.X ág + meghosszabbított támogatást kapott, és már csak a nagyobb hibákat, például a biztonsági hibákat javítják benne. Az - 5-STABLE ágból még + 6-STABLE ágból még várhatóak további kiadások is, azonban ezt jelenleg már örökségi ágnak tekintjük, és a legtöbb munka már a - 6-STABLE részeként + 7-STABLE részeként jelenik meg. A &rel.current; - változat a 6-STABLE ág + url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel.current;-RELEASE/">&rel.current; + változat a 7-STABLE ág legfrissebb kiadása, amely &rel.current.date;ban - jelent meg. Az 5-STABLE + jelent meg. Az 6-STABLE ágból a &rel2.current; + url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel2.current;-RELEASE/">&rel2.current; a legfrissebb kiadás, amely &rel2.current.date;ban jelent meg. @@ -462,12 +468,12 @@ - Mi az a &os;-CURRENT? + Mi az a &os;-CURRENT? A &os.current; + url="&url.books.handbook;/cutting-edge.html#CURRENT">&os.current; az operációs rendszer aktív fejlesztés alatt álló változata, amely idõvel az új &os.stable; @@ -476,11 +482,11 @@ fejlesztõk és a megátalkodott hobbifelhasználók számára érdekes. A kézikönyv + url="&url.books.handbook;/index.html">kézikönyv erre - vonatkozó szakaszában olvashatunk - részletesebben a -CURRENT + url="&url.books.handbook;/cutting-edge.html#CURRENT">erre vonatkozó szakaszában + olvashatunk részletesebben a + -CURRENT használatáról. Ha nem mozgunk otthonosan az operációs @@ -498,18 +504,18 @@ közülük csak azokat jelenteni, amelyek valóban hibákat takarnak és nem pedig csak apró bökkenõk. - Ezért a -CURRENT levelezési listákon - A make world parancs valami csoportra - panaszkodik típusú + Ezért a &a.current; olvasói + általában A make world parancs valami + csoportra panaszkodik típusú kérdéseket általában figyelembe se veszik. - A -CURRENT és -STABLE ágak aktuális - állapotáról minden nap pillanatkiadások - készülnek. Ezek a kiadások bárki - által hozzáférhetõek. - Célunk ezzel: + A -CURRENT és + -STABLE ágak aktuális + állapotáról minden hónapban + pillanatkiadások + készülnek. Célunk ezzel: @@ -520,11 +526,12 @@ Idõt és sávszélességet szeretnénk - megspórolni a -CURRENT vagy -STABLE - változatok azon felhasználóinak, - akik az iméntiek hiányából - fakadóan nem tudják naponta - frissíteni a rendszerüket. + megspórolni a -CURRENT vagy + -STABLE változatok azon + felhasználóinak, akik az iméntiek + hiányából fakadóan nem + tudják naponta frissíteni a + rendszerüket. @@ -535,7 +542,7 @@ történne. (Noha a CVS általában védelmet nyújt az ilyen rémisztõ dolgok - bekövetkezése ellen :) + bekövetkezése ellen.) @@ -547,38 +554,43 @@ - Egyik -CURRENT pillanatkiadás sem tekinthetõ + Egyik -CURRENT + pillanatkiadás sem tekinthetõ hétköznapi felhasználásra alkalmasnak. Ha egy megbízható és széles körben tesztelt rendszerre van szükségünk, akkor vagy maradjunk a - kiadásoknál vagy használjuk a -STABLE - vonalból készült - pillanatkiadásokat. + kiadásoknál vagy használjuk a + -STABLE vonalból + készült pillanatkiadásokat. A pillanatkiadások innen érhetõek el. - A pillanatkiadások általában minden - nap, minden aktívan fejlesztett ághoz - elkészülnek. + Minden aktívan fejlesztett ághoz havonta + készülnek hivatalos pillanatkiadások. A + népszerûbb &arch.i386; és &arch.amd64; + ágakból azonban napi kiadások is + elérhetõek a a + címen. - Mit takar a &os;-STABLE? + Mit takar a &os;-STABLE? Amikor a &os; 2.0.5 megjelent, a &os; fejlesztése kettévált. Az egyik ág neve -STABLE, + url="&url.books.handbook;/current-stable.html#STABLE">-STABLE, a másiké pedig -CURRENT - lett. A &os;-STABLE az olyan + url="&url.books.handbook;/current-stable.html#CURRENT">-CURRENT + lett. A &os;-STABLE az olyan internet-szolgáltatók és egyéb vállalkozások számára készült, ahol a fejlesztés alatt @@ -587,47 +599,50 @@ problémák gyakran nem engedhetõek meg. Ide csak olyan hibajavítások és kisebb módosítások kerülnek, amelyeket - alaposan leteszteltek. A &os;-CURRENT ezzel szemben a 2.0 - megjelenése óta egyetlen, + alaposan leteszteltek. A &os;-CURRENT + ezzel szemben a 2.0 megjelenése óta egyetlen, szakadásmentes fejlesztési vonalat - képvisel, amely a 6.2-RELEASE és az azon - túli kiadások felé halad. Pontosan a - 6.0-RELEASE kiadás megjelentetése elõtt - létrejött a 6-STABLE fejlesztési vonal, - és a &os.current; a 7-CURRENT lett. Ha errõl - többet szeretnénk megtudni, akkor ezzel + képvisel, amely a &rel.current;-RELEASE és az + azon túli kiadások felé halad. Ha + többet szeretnénk megtudni a jelenlegi + ágak állapotáról és a + következõ kiadások + ütemezésérõl, akkor ezzel kapcsolatban a - &os; Release Engineering: Creating the Release - Branch címû cikket olvassuk el - (angolul). + url="&url.articles.releng;/release-proc.html#REL-BRANCH">&os; Release Engineering: Creating the Release Branch + címû cikket olvassuk el (angolul). A 2.2-STABLE ág a 2.2.8 megjelenésével nyugdíjba vonult. A - 3-STABLE ág a 3.5.1 mint az utolsó 3.X + 3-STABLE ág a 3.5.1 mint az utolsó 3.X kiadás megjelenésével ért véget. A 4-STABLE ág a 4.11 mint az - utolsó 4.X kiadással fejezõdött be. + utolsó 4.X kiadással fejezõdött be. Ezekbe az ágakban a legtöbb esetben már csak biztonsági javításokat végeznek. Az 5-STABLE ág fejlesztése - egy ideig még folytatódik, de a - hangsúly ebben az esetben is már csak a - biztonsági, illetve a súlyosabb hibák - kijavításán lesz. + az utolsó 5.X + kiadás, az 5.5 megjelenésével + lezárult. A 6-STABLE ág fejlesztése + még folytatódik valameddig, de ez alatt + leginkább már csak a biztonsági + rések és egyéb komoly + problémák javításait kell + érteni. - A &rel.current;-STABLE a jelenleg fejlesztett -STABLE - ág. A &rel.current;-STABLE ágból - megjelent legfrissebb kiadás a &rel.current;-RELEASE, - amely &rel.current.date;ban jelent meg. + A &rel.current;-STABLE a jelenleg fejlesztett + -STABLE ág. A + &rel.current;-STABLE ágból megjelent + legfrissebb kiadás a &rel.current;-RELEASE, amely + &rel.current.date;ban jelent meg. - A 7-CURRENT a -CURRENT ág legfrissebb - változata, és ez a &os; következõ - generációja. Errõl az - ágról a Mi az a - &os;-CURRENT? kérdésnél - szolgálunk részletesebb - információkkal. + A 8-CURRENT a -CURRENT ág + legfrissebb változata, és ez a &os; + következõ generációja. Errõl + az ágról a Mi az a &os;-CURRENT? + kérdésnél szolgálunk + részletesebb információkkal. @@ -637,25 +652,25 @@ - A &a.re; a &os; egy újabb - változatát átlagosan négy havonta - jelenteti meg. A kiadások dátumát - elõre kihirdetik, így a rendszeren - dolgozó emberek pontosan tudják, hogy mikorra - kell befejezniük a munkájukat és - letesztelni azt. Minden kiadást egy - tesztelési idõszak elõz meg, ahol - megbizonyosodnak róla, hogy az elkészült - újítások nem veszélyeztetik az - új kiadás + A &a.re; átlagosan a &os; egy újabb + nagyobb változatát 18 havonta, míg egy + kisebb kiadását 8 havonta jelenteti meg. A + kiadások dátumát elõre kihirdetik, + így a rendszeren dolgozó emberek pontosan + tudják, hogy mikorra kell befejezniük a + munkájukat és letesztelni azt. Minden + kiadást egy tesztelési idõszak elõz + meg, ahol megbizonyosodnak róla, hogy az + elkészült újítások nem + veszélyeztetik az új kiadás megbízhatóságát. A legtöbb felhasználó pontosan ezt a típusú elõvigyázatosságot szereti legjobban a &os;-ben, még annak árán is, hogy a legújabb finomságok bekerülésére még - a -STABLE ág esetén gyakran sokat kell - várni. + a -STABLE ág esetén + gyakran sokat kell várni. A kiadások szerkesztésérõl (valamint a soronkövetkezõ kiadások @@ -713,16 +728,16 @@ - A legfrissebb 6-STABLE kiadás, a + A legfrissebb 7-STABLE kiadás, a &rel.current;-RELEASE &rel.current;-RELEASE - ebbõl a könyvtárból - érhetõ el. + url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel.current;-RELEASE/">ebbõl + a könyvtárból érhetõ + el. - Naponta készülnek pillanatkiadások + Havonta készülnek pillanatkiadások a -CURRENT és a -STABLE ágakból, de ezek leginkább a @@ -732,11 +747,11 @@ - A legfrissebb 5-STABLE kiadás, a + A legfrissebb 6-STABLE kiadás, a &rel2.current;-RELEASE &rel2.current;-RELEASE - ebbõl a könyvtárból - érhetõ el. + url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel2.current;-RELEASE/">ebbõl + a könyvtárból érhetõ + el. @@ -759,9 +774,8 @@ tartalmazó hibajelentések adatbázisát a honlap webes hibajelentésekkel foglalkozó - felületén keresztül - érhetjük el. + url="http://www.FreeBSD.org/cgi/query-pr.cgi?query">felületén + keresztül érhetjük el. A &man.send-pr.1; parancs segítségével tudunk e-mailen @@ -790,9 +804,10 @@ Nézzük meg a FreeBSD Projekt + url="http://www.FreeBSD.org">FreeBSD Projekt honlapjáról elérhetõ dokumentációkat. + url="http://www.FreeBSD.org/docs.html">dokumentációkat. + @@ -821,10 +836,12 @@ részletesebb bemutatását a következõ bekezdésekben olvashatjuk. - Ezek mellett a GYIK végén szereplõ, + Ezek mellett a GYIK végén szereplõ, valamint a kézikönyvben található - irodalomjegyzék tartalmazza az ajánlott - könyveket. + irodalomjegyzék + tartalmazza az ajánlott könyveket. @@ -1500,10 +1517,11 @@ Egy 3,5 colos (1,44 MB - kapacitású) lemezen 1 474 560 byte-nyi - adat fér el. A rendszerindításhoz - használt image mérete is pontosan - 1 474 560 byte. + kapacitású) lemezen + 1 474 560 byte-nyi adat fér el. A + rendszerindításhoz használt image + mérete is pontosan + 1 474 560 byte. A rendszerindító lemezek elõkészítése során @@ -1593,12 +1611,11 @@ - A &os; 5.X és késõbbi - változataihoz egy 486-os vagy jobb processzorral - rendelkezõ számítógépre, - 24 MB vagy annál több - memóriára, és legalább - 150 MB tárhelyre lesz + A &os; használatához egy 486-os vagy jobb + processzorral rendelkezõ + számítógépre, 24 MB vagy + annál több memóriára, és + legalább 150 MB tárhelyre lesz szükségünk. A &os; összes változata képes futni @@ -1699,29 +1716,29 @@ Használjuk a &os;-hez létrehozott rendszerindító lemezeket, és a telepítõben válasszuk a - Custom Installation - (Egyéni telepítés) menüpontot, - majd azon belül a Choose - Partition (Partíció - kiválasztása) pontot. Itt - válasszuk ki azt a meghajtót, ahol - korábban a boot managerünk volt (ez - valószínûleg a felsorolásban - az elsõ lesz) és amikor belépünk - a partíciószerkesztõbe, akkor + Custom (Egyéni + telepítés) menüpontot, majd azon + belül válasszuk a + Partition + (Partíció) pontot. Itt válasszuk + ki azt a meghajtót, ahol korábban a boot + managerünk volt (ez valószínûleg + a felsorolásban az elsõ lesz) és + amikor belépünk a + partíciószerkesztõbe, akkor egybõl válasszuk a Write (W) opciót (tehát ne változtassunk semmit). Ez megerõsítést fog kérni, amire - válaszoljunk igennel, és amikor a boot - manager kiválasztása rész jelenik - meg, válasszuk a Boot Manager - pontot. Ezzel a boot manager újra a lemezre - íródik. Miután ezzel - végeztünk, lépjünk ki a - telepítõbõl és indítsuk - újra a rendszerünket a megszokott - módon. + válasszuk a &gui.yes; gombot, és amikor a + boot manager kiválasztása rész + jelenik meg, válasszuk a FreeBSD + Boot Manager pontot. Ezzel a boot manager + újra a lemezre íródik. + Miután ezzel végeztünk, + lépjünk ki a telepítõbõl + és indítsuk újra a + rendszerünket a megszokott módon. @@ -2176,7 +2193,7 @@ fejet, 63 (és nem 64) szektort sávonként, ahol az M a lemez MB-okban mért - kapacitása osztva 7.844238-al (!). Tehát az + kapacitása osztva 7,844238-al (!). Tehát az iménti példában is említett 2 GB-os meghajtó esetében 261 cilindert, 255 fejet és 63 szektort kapunk @@ -2201,7 +2218,7 @@ Használhatjuk viszont a &os;-hez mellékelt pfdisk.exe segédprogramot is. Ezt a &os; CD vag a &os; FTP oldalainak tools + class="directory">tools könyvtárában találhatjuk meg. Ennek a programnak a segítségével ki tudjuk deríteni, hogy a lemezen levõ többi @@ -2245,9 +2262,9 @@ - A &os; felismeri az Ontrack Disk Managert és - figyelembe veszi. A többi disk managert nem - támogatja. + A &os; felismeri az Ontrack Disk + Managert és figyelembe veszi. A + többi disk managert nem támogatja. Ha egyedül csak a &os;-t akarjuk használni, akkor nincs szükségünk disk manager @@ -5532,12 +5549,12 @@ &motif; 2.2.2 változatának forráskódját. Ez az x11-toolkits/open-motif + role="package">x11-toolkits/open-motif csomagból vagy portból érhetõ el. A telepítésével kapcsolatban olvassuk el a kézikönyv portokról - szóló részét. + url="&url.books.handbook;/ports.html">portokról szóló részét. + Az Open &motif; @@ -5650,12 +5667,12 @@ hasonló nyílt forráskódú X11 munkakörnyezet, de érdemes pillanatást vetnünk az xfcere - is.. A KDE és az + url="http://www.xfce.org">xfce-re + is. A KDE és az xfce egyaránt megtalalálható a portok - között. + url="&url.base;/ports/index.html">portok között. + @@ -5666,9 +5683,10 @@ - Igen, a Xi - Graphics foglalkozik &os; és egyéb - Intel-alapú rendszerekre fejlesztett Accelerated-X + Igen, a Xi Graphics foglalkozik + &os; és egyéb Intel-alapú + rendszerekre fejlesztett Accelerated-X termékekkel. A Xi Graphics által @@ -5956,10 +5974,10 @@ Ha viszont egy friss verzióval rendelkezünk, akkor elképzelhetõ, hogy egy másik - hibával kerültünk szembe. A make - index parancsnak van egy - olyan hibája, amely miatt nem képes a - Portgyûjtemény hiányos + hibával kerültünk szembe. A + make index + parancsnak van egy olyan hibája, amely miatt nem + képes a Portgyûjtemény hiányos példányával dolgozni. Feltételezi ugyanis, hogy az összes olyan port megtalálható a rendszerünkben, amely @@ -6065,7 +6083,7 @@ tartsuk. A 6.2 elõtt kiadott rendszerek esetében ezt portból vagy csomagból is felrakhatjuk (lásd net/csup). + role="package">net/csup). @@ -6244,26 +6262,19 @@ szóló részét. - Javasoljuk, hogy miután sikerült - beüzemelnünk, a /kernel - állományunkból hozzunk létre - egy dátumozott másolatot - /kernel.ÉÉHHNN - néven. Emellett érdemes még - elmenteni a /modules - könyvtárunkat is - /modules.ÉÉHHNN - néven. Ennek köszönhetõen, amikor - legközelebb játszadozunk a rendszermag - beállításaival, mindig lesz egy - mûködõ másolatunk és hiba - esetén nem a kernel.GENERIC - állományt kell majd elõvennünk. - Ez különösen fontos abban az esetben, - amikor olyan vezérlõrõl akarjuk - elindítani a rendszert, amelyet a GENERIC - konfigurációjú rendszermag nem - ismer. + Az új kernel + állomány a hozzátartozó + modulokkal együtt a + /boot/kernel könyvtárba + települ, míg a rendszermag korábbi + változata és a moduljai a + /boot/kernel.old + könyvtárba kerül át, így + ha netalán valamit elrontottunk volna, akkor a + rendszermag korábbi változatának + betöltésével + lehetõségünk lesz kijavítani a + hibát. @@ -6406,10 +6417,10 @@ - Nem a make - buildkernel és - make - installkernel + Nem a + make buildkernel + és + make installkernel parancsokat használtuk és valószínûleg a forrásaink sem egyeznek meg a jelenleg futó rendszerével @@ -6424,17 +6435,17 @@ - A make - buildkernel és - make - installkernel + A + make buildkernel + és + make installkernel parancsokat használtuk, de elõtte nem futott - le rendesen a make - buildworld parancs. - A make - buildkernel parancs - ugyanis erõsen támaszkodik a make - buildworld + le rendesen a + make buildworld + parancs. A + make buildkernel + parancs ugyanis erõsen támaszkodik a + make buildworld által végzett munkára. @@ -6470,32 +6481,29 @@ - Amennyiben a &os; 5.2.1 vagy annak korábbi - változatát használjuk, - ellenõrizzük a kern.quantum - sysctl változó meglétét. Ha van - ilyen a rendszerünkben, akkor valami ilyesmit kell - tapasztalnunk: + Nézzük meg, hogy a rendszerünkben + elérhetõ-e a kern.sched.quantum + változó. Ha van ilyenünk, akkor valami + ilyesmit kell tapasztalnunk: &prompt.user; sysctl kern.sched.quantum kern.sched.quantum: 99960 Ha létezik a kern.sched.quantum nevû sysctl - változó, akkor a 4BSD fut. Ha nem, akkor egy - ilyen hibát kapunk a &man.sysctl.8; parancstól - (ezt nyugodtan figyelmen kívül - hagyhatjuk): + változó, akkor a 4BSD ütemezõ fut + (lásd &man.sched.4bsd.4;). Ha nem, akkor egy ilyen + hibát kapunk a &man.sysctl.8; parancstól (ezt + nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk): &prompt.user; sysctl kern.sched.quantum sysctl: unknown oid 'kern.sched.quantum' - A &os; 5.3-RELEASE és az azt - követõ változatokban az aktuálisan - használt ütemezõ neve közvetlenül - elérhetõ a kern.sched.name - sysctl változó - lekérdezésén keresztül: + Az aktuálisan használt ütemezõ + neve közvetlenül elérhetõ a + kern.sched.name sysctl + változó lekérdezésén + keresztül: &prompt.user; sysctl kern.sched.name kern.sched.name: 4BSD @@ -6504,37 +6512,22 @@ - Mi az a kern.quantum? + Mi az a kern.sched.quantum? - A kern.quantum értéke - határozza meg, hogy egy futó program legfeljebb - mennyi órajelet futhat egyszerre, - megszakítás nélkül. Ezt az - értéket a 4BSD ütemezõ + A kern.sched.quantum + értéke határozza meg, hogy egy + futó program legfeljebb mennyi órajelet futhat + egyszerre, megszakítás nélkül. + Ezt az értéket a 4BSD ütemezõ használja, ezért a jelenlétébõl vagy hiányából következtetni tudunk a pillanatnyilag használatban levõ - ütemezõre. A - &os; 5.X és az - utána következõ változatokban - ehelyett már a kern.sched.quantum - szerepel. + ütemezõre. - - - - Mi az a kern.sched.quantum? - - - - Lásd - - @@ -6551,10 +6544,10 @@ Ezzel kapcsolatban olvassuk el a lemezek - megformázásáról - szóló cikket a &os; - honlapján. + hozzáadásáról + szóló részt a &os; kézikönyvben. +