Date: Sun, 3 Aug 2008 10:17:39 GMT From: Gabor Pali <pgj@FreeBSD.org> To: Perforce Change Reviews <perforce@FreeBSD.org> Subject: PERFORCE change 146511 for review Message-ID: <200808031017.m73AHdIb001613@repoman.freebsd.org>
next in thread | raw e-mail | index | archive | help
http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=146511 Change 146511 by pgj@disznohal on 2008/08/03 10:17:35 MFen: 1.838 -> 1.900 hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml Affected files ... .. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml#4 edit Differences ... ==== //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml#4 (text+ko) ==== @@ -7,17 +7,18 @@ <!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org> %SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/faq/book.sgml - %SRCID% 1.838 + %SRCID% 1.900 --> <book lang="hu"> <bookinfo> - <title>Gyakran Ismételt Kérdések a &os; 5.X - és 6.X változatairól</title> + <title>Gyakran Ismételt Kérdések a &os; + 6.<replaceable>X</replaceable> és + 7.<replaceable>X</replaceable> változatairól</title> <corpauthor>A &os; Dokumentációs Projekt</corpauthor> - <pubdate>$FreeBSD: doc/en_US.ISO8859-1/books/faq/book.sgml,v 1.838 2008/05/31 09:35:18 pgj Exp $</pubdate> + <pubdate>$FreeBSD: doc/en_US.ISO8859-1/books/faq/book.sgml,v 1.900 2008/06/14 09:43:17 pgj Exp $</pubdate> <copyright> <year>1995</year> @@ -65,21 +66,22 @@ <abstract> <para>Ezek a gyakran ismételt kérdések a &os; - 5.X és 6.X változataira vonatkoznak. Az összes - bejegyzés a &os; 5.X vagy annál újabb + 6.<replaceable>X</replaceable> és + 7.<replaceable>X</replaceable> változataira vonatkoznak. + Az összes bejegyzés a &os; + 6.<replaceable>X</replaceable> vagy annál újabb változataira vonatkozik, hacsak azt külön nem jelezzük. Ha szeretnénk segíteni a projektnek, akkor küldjünk egy levelet a &a.doc; címére! Ennek a dokumentumnak a legfrissebb változata mindig elérhetõ a <ulink - url="http://www.FreeBSD.org/doc/hu_HU.ISO.8859-2/books/faq/index.html">&os; - World Wide Web szerverérõl</ulink>. HTTP-n - keresztül letölthetõ egyetlen nagy <ulink - url="book.html">HTML</ulink> állományként, + url="http://www.FreeBSD.org/doc/hu/books/faq/index.html">&os; World Wide Web szerverérõl</ulink>. + HTTP-n keresztül letölthetõ egyetlen nagy <ulink + url="book.html">HTML</ulink> állományként, vagy <ulink url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/doc/">a &os; FTP szerverérõl</ulink> szöveges, &postscript; PDF stb. formátumban. Továbbá <ulink - url="&url.base;/search/index.html">keresni is tudunk a + url="&url.base;/search/index.html">keresni is tudunk a GYIK-ban</ulink>.</para> <para><emphasis>Fordította és a @@ -90,8 +92,9 @@ <chapter id="introduction" lang="hu"> <title>Bevezetés</title> - <para>Üdvözöljük a &os; 5.X-6.X Gyakran - Ismételt Kérdéseiben!</para> + <para>Üdvözöljük a &os; + 6.<replaceable>X</replaceable>-7.<replaceable>X</replaceable> + Gyakran Ismételt Kérdéseiben!</para> <para>Hasonlóan a Usenetes GYIK-okhoz, ennek a dokumentumnak is az a célja, hogy a &os; operációs @@ -390,34 +393,37 @@ <para>Jelen pillanatban a &os; fejlesztése két párhuzamos ágon folyik, és mind a kettõbõl készülnek kiadások. A - 5.X sorozat kiadásai a <emphasis>5-STABLE</emphasis> - ágból, míg a 6.X sorozat - kiadásai a <emphasis>6-STABLE</emphasis> + 6.<replaceable>X</replaceable> sorozat kiadásai a + <emphasis>6-STABLE</emphasis> ágból, + míg a 7.<replaceable>X</replaceable> sorozat + kiadásai a <emphasis>7-STABLE</emphasis> ágból készülnek.</para> - <para>Az 5.3-as kiadás megjelenéséig a - 4.X sorozat volt a <emphasis>-STABLE</emphasis>. Az 5.3 - kiadás megjelenésével azonban a 4.X - ág <quote>meghosszabbított + <para>Az 7.0-s kiadás megjelenéséig a + 6.<replaceable>X</replaceable> sorozat volt a + <emphasis>-STABLE</emphasis>. Az 7.0 kiadás + megjelenésével azonban a + 6.<replaceable>X</replaceable> ág + <quote>meghosszabbított támogatást</quote> kapott, és már csak a nagyobb hibákat, például a biztonsági hibákat javítják benne. Az - <emphasis>5-STABLE</emphasis> ágból még + <emphasis>6-STABLE</emphasis> ágból még várhatóak további kiadások is, azonban ezt jelenleg már <quote>örökségi</quote> ágnak tekintjük, és a legtöbb munka már a - <emphasis>6-STABLE</emphasis> részeként + <emphasis>7-STABLE</emphasis> részeként jelenik meg.</para> <para>A <ulink - url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel.current;-RELEASE/">&rel.current;</ulink>; - változat a <emphasis>6-STABLE</emphasis> ág + url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel.current;-RELEASE/">&rel.current;</ulink>; + változat a <emphasis>7-STABLE</emphasis> ág legfrissebb kiadása, amely &rel.current.date;ban - jelent meg. Az <emphasis>5-STABLE</emphasis> + jelent meg. Az <emphasis>6-STABLE</emphasis> ágból a <ulink - url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel2.current;-RELEASE/">&rel2.current;</ulink>; + url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel2.current;-RELEASE/">&rel2.current;</ulink>; a legfrissebb kiadás, amely &rel2.current.date;ban jelent meg.</para> @@ -462,12 +468,12 @@ <qandaentry> <question id="current"> - <para>Mi az a &os;-CURRENT?</para> + <para>Mi az a <emphasis>&os;-CURRENT</emphasis>?</para> </question> <answer> <para>A <ulink - url="&url.books.handbook;/cutting-edge.html#CURRENT">&os.current;</ulink> + url="&url.books.handbook;/cutting-edge.html#CURRENT">&os.current;</ulink> az operációs rendszer aktív fejlesztés alatt álló változata, amely idõvel az új &os.stable; @@ -476,11 +482,11 @@ fejlesztõk és a megátalkodott hobbifelhasználók számára érdekes. A <ulink - url="&url.books.handbook;/index.html">kézikönyv</ulink> + url="&url.books.handbook;/index.html">kézikönyv</ulink> <ulink - url="&url.books.handbook;/cutting-edge.html#CURRENT">erre - vonatkozó szakaszában</ulink> olvashatunk - részletesebben a -CURRENT + url="&url.books.handbook;/cutting-edge.html#CURRENT">erre vonatkozó szakaszában</ulink> + olvashatunk részletesebben a + <emphasis>-CURRENT</emphasis> használatáról.</para> <para>Ha nem mozgunk otthonosan az operációs @@ -498,18 +504,18 @@ közülük csak azokat jelenteni, amelyek valóban hibákat takarnak és nem pedig csak apró <quote>bökkenõk</quote>. - Ezért a -CURRENT levelezési listákon - <quote>A make world parancs valami csoportra - panaszkodik</quote> típusú + Ezért a &a.current; olvasói + általában <quote>A make world parancs valami + csoportra panaszkodik</quote> típusú kérdéseket általában figyelembe se veszik.</para> - <para>A -CURRENT és -STABLE ágak aktuális - állapotáról minden nap <ulink - url="&url.base;/snapshots/">pillanatkiadások</ulink> - készülnek. Ezek a kiadások bárki - által hozzáférhetõek. - Célunk ezzel:</para> + <para>A <emphasis>-CURRENT</emphasis> és + <emphasis>-STABLE</emphasis> ágak aktuális + állapotáról minden hónapban + <ulink + url="&url.base;/snapshots/">pillanatkiadások</ulink> + készülnek. Célunk ezzel:</para> <itemizedlist> <listitem> @@ -520,11 +526,12 @@ <listitem> <para>Idõt és sávszélességet szeretnénk - megspórolni a -CURRENT vagy -STABLE - változatok azon felhasználóinak, - akik az iméntiek hiányából - fakadóan nem tudják naponta - frissíteni a rendszerüket.</para> + megspórolni a <emphasis>-CURRENT</emphasis> vagy + <emphasis>-STABLE</emphasis> változatok azon + felhasználóinak, akik az iméntiek + hiányából fakadóan nem + tudják naponta frissíteni a + rendszerüket.</para> </listitem> <listitem> @@ -535,7 +542,7 @@ történne. (Noha a CVS általában védelmet nyújt az ilyen rémisztõ dolgok - bekövetkezése ellen :)</para> + bekövetkezése ellen.)</para> </listitem> <listitem> @@ -547,38 +554,43 @@ </listitem> </itemizedlist> - <para>Egyik -CURRENT pillanatkiadás sem tekinthetõ + <para>Egyik <emphasis>-CURRENT</emphasis> + pillanatkiadás sem tekinthetõ <quote>hétköznapi felhasználásra alkalmasnak</quote>. Ha egy megbízható és széles körben tesztelt rendszerre van szükségünk, akkor vagy maradjunk a - kiadásoknál vagy használjuk a -STABLE - vonalból készült - pillanatkiadásokat.</para> + kiadásoknál vagy használjuk a + <emphasis>-STABLE</emphasis> vonalból + készült pillanatkiadásokat.</para> <para>A pillanatkiadások <ulink url="&url.base;/snapshots/">innen</ulink> érhetõek el.</para> - <para>A pillanatkiadások általában minden - nap, minden aktívan fejlesztett ághoz - elkészülnek.</para> + <para>Minden aktívan fejlesztett ághoz havonta + készülnek hivatalos pillanatkiadások. A + népszerûbb &arch.i386; és &arch.amd64; + ágakból azonban napi kiadások is + elérhetõek a <ulink + url="http://snapshots.us.freebsd.org"></ulink>; a + címen.</para> </answer> </qandaentry> <qandaentry> <question id="stable"> - <para>Mit takar a &os;-STABLE?</para> + <para>Mit takar a <emphasis>&os;-STABLE</emphasis>?</para> </question> <answer> <para>Amikor a &os; 2.0.5 megjelent, a &os; fejlesztése kettévált. Az egyik ág neve <ulink - url="&url.books.handbook;/current-stable.html#STABLE">-STABLE</ulink>, + url="&url.books.handbook;/current-stable.html#STABLE">-STABLE</ulink>, a másiké pedig <ulink - url="&url.books.handbook;/current-stable.html#CURRENT">-CURRENT</ulink> - lett. A &os;-STABLE az olyan + url="&url.books.handbook;/current-stable.html#CURRENT">-CURRENT</ulink> + lett. A <emphasis>&os;-STABLE</emphasis> az olyan internet-szolgáltatók és egyéb vállalkozások számára készült, ahol a fejlesztés alatt @@ -587,47 +599,50 @@ problémák gyakran nem engedhetõek meg. Ide csak olyan hibajavítások és kisebb módosítások kerülnek, amelyeket - alaposan leteszteltek. A &os;-CURRENT ezzel szemben a 2.0 - megjelenése óta egyetlen, + alaposan leteszteltek. A <emphasis>&os;-CURRENT</emphasis> + ezzel szemben a 2.0 megjelenése óta egyetlen, szakadásmentes fejlesztési vonalat - képvisel, amely a 6.2-RELEASE és az azon - túli kiadások felé halad. Pontosan a - 6.0-RELEASE kiadás megjelentetése elõtt - létrejött a 6-STABLE fejlesztési vonal, - és a &os.current; a 7-CURRENT lett. Ha errõl - többet szeretnénk megtudni, akkor ezzel + képvisel, amely a &rel.current;-RELEASE és az + azon túli kiadások felé halad. Ha + többet szeretnénk megtudni a jelenlegi + ágak állapotáról és a + következõ kiadások + ütemezésérõl, akkor ezzel kapcsolatban a <quote><ulink - url="&url.articles.releng;/release-proc.html#REL-BRANCH"> - &os; Release Engineering: Creating the Release - Branch</ulink></quote> címû cikket olvassuk el - (angolul).</para> + url="&url.articles.releng;/release-proc.html#REL-BRANCH">&os; Release Engineering: Creating the Release Branch</ulink></quote> + címû cikket olvassuk el (angolul).</para> <para>A 2.2-STABLE ág a 2.2.8 megjelenésével nyugdíjba vonult. A - 3-STABLE ág a 3.5.1 mint az utolsó 3.X + 3-STABLE ág a 3.5.1 mint az utolsó 3.<replaceable>X</replaceable> kiadás megjelenésével ért véget. A 4-STABLE ág a 4.11 mint az - utolsó 4.X kiadással fejezõdött be. + utolsó 4.<replaceable>X</replaceable> kiadással fejezõdött be. Ezekbe az ágakban a legtöbb esetben már csak biztonsági javításokat végeznek. Az 5-STABLE ág fejlesztése - egy ideig még folytatódik, de a - hangsúly ebben az esetben is már csak a - biztonsági, illetve a súlyosabb hibák - kijavításán lesz.</para> + az utolsó 5.<replaceable>X</replaceable> + kiadás, az 5.5 megjelenésével + lezárult. A 6-STABLE ág fejlesztése + még folytatódik valameddig, de ez alatt + leginkább már csak a biztonsági + rések és egyéb komoly + problémák javításait kell + érteni.</para> - <para>A &rel.current;-STABLE a jelenleg fejlesztett -STABLE - ág. A &rel.current;-STABLE ágból - megjelent legfrissebb kiadás a &rel.current;-RELEASE, - amely &rel.current.date;ban jelent meg.</para> + <para>A &rel.current;-STABLE a jelenleg fejlesztett + <emphasis>-STABLE</emphasis> ág. A + &rel.current;-STABLE ágból megjelent + legfrissebb kiadás a &rel.current;-RELEASE, amely + &rel.current.date;ban jelent meg.</para> - <para>A 7-CURRENT a -CURRENT ág legfrissebb - változata, és ez a &os; következõ - generációja. Errõl az - ágról a <link linkend="current">Mi az a - &os;-CURRENT?</link> kérdésnél - szolgálunk részletesebb - információkkal.</para> + <para>A 8-CURRENT a <emphasis>-CURRENT</emphasis> ág + legfrissebb változata, és ez a &os; + következõ generációja. Errõl + az ágról a <link + linkend="current">Mi az a &os;-CURRENT?</link> + kérdésnél szolgálunk + részletesebb információkkal.</para> </answer> </qandaentry> @@ -637,25 +652,25 @@ </question> <answer> - <para>A &a.re; a &os; egy újabb - változatát átlagosan négy havonta - jelenteti meg. A kiadások dátumát - elõre kihirdetik, így a rendszeren - dolgozó emberek pontosan tudják, hogy mikorra - kell befejezniük a munkájukat és - letesztelni azt. Minden kiadást egy - tesztelési idõszak elõz meg, ahol - megbizonyosodnak róla, hogy az elkészült - újítások nem veszélyeztetik az - új kiadás + <para>A &a.re; átlagosan a &os; egy újabb + nagyobb változatát 18 havonta, míg egy + kisebb kiadását 8 havonta jelenteti meg. A + kiadások dátumát elõre kihirdetik, + így a rendszeren dolgozó emberek pontosan + tudják, hogy mikorra kell befejezniük a + munkájukat és letesztelni azt. Minden + kiadást egy tesztelési idõszak elõz + meg, ahol megbizonyosodnak róla, hogy az + elkészült újítások nem + veszélyeztetik az új kiadás megbízhatóságát. A legtöbb felhasználó pontosan ezt a típusú elõvigyázatosságot szereti legjobban a &os;-ben, még annak árán is, hogy a legújabb finomságok bekerülésére még - a -STABLE ág esetén gyakran sokat kell - várni.</para> + a <emphasis>-STABLE</emphasis> ág esetén + gyakran sokat kell várni.</para> <para>A kiadások szerkesztésérõl (valamint a soronkövetkezõ kiadások @@ -713,16 +728,16 @@ <itemizedlist> <listitem> - <para>A legfrissebb 6-STABLE kiadás, a + <para>A legfrissebb 7-STABLE kiadás, a &rel.current;-RELEASE <ulink - url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel.current;-RELEASE/">&rel.current;-RELEASE - ebbõl</ulink> a könyvtárból - érhetõ el.</para> + url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel.current;-RELEASE/">ebbõl</ulink>; + a könyvtárból érhetõ + el.</para> </listitem> <listitem> - <para>Naponta készülnek <ulink - url="&url.base;/snapshots/">pillanatkiadások</ulink> + <para>Havonta készülnek <ulink + url="&url.base;/snapshots/">pillanatkiadások</ulink> a <link linkend="current">-CURRENT</link> és a <link linkend="stable">-STABLE</link> ágakból, de ezek leginkább a @@ -732,11 +747,11 @@ </listitem> <listitem> - <para>A legfrissebb 5-STABLE kiadás, a + <para>A legfrissebb 6-STABLE kiadás, a &rel2.current;-RELEASE <ulink - url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel2.current;-RELEASE/">&rel2.current;-RELEASE - ebbõl</ulink> a könyvtárból - érhetõ el.</para> + url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel2.current;-RELEASE/">ebbõl</ulink>; + a könyvtárból érhetõ + el.</para> </listitem> </itemizedlist> @@ -759,9 +774,8 @@ tartalmazó hibajelentések adatbázisát a honlap webes hibajelentésekkel foglalkozó <ulink - url="http://www.FreeBSD.org/cgi/query-pr-summary.cgi?query">; - felületén</ulink> keresztül - érhetjük el.</para> + url="http://www.FreeBSD.org/cgi/query-pr.cgi?query">felületén</ulink>; + keresztül érhetjük el.</para> <para>A &man.send-pr.1; parancs segítségével tudunk e-mailen @@ -790,9 +804,10 @@ <answer> <para>Nézzük meg a <ulink - url="http://www.FreeBSD.org">FreeBSD</ulink>; Projekt + url="http://www.FreeBSD.org">FreeBSD</ulink>; Projekt honlapjáról elérhetõ <ulink - url="http://www.FreeBSD.org/docs.html">dokumentációkat</ulink>.</para>; + url="http://www.FreeBSD.org/docs.html">dokumentációkat</ulink>. + </para> </answer> </qandaentry> </qandaset> @@ -821,10 +836,12 @@ részletesebb bemutatását a következõ bekezdésekben olvashatjuk.</para> - <para>Ezek mellett a GYIK végén szereplõ, + <para>Ezek mellett a GYIK <link + linkend="bibliography">végén szereplõ</link>, valamint a kézikönyvben található - irodalomjegyzék tartalmazza az ajánlott - könyveket.</para> + <ulink + url="&url.books.handbook;/bibliography.html">irodalomjegyzék</ulink> + tartalmazza az ajánlott könyveket.</para> </answer> </qandaentry> @@ -1500,10 +1517,11 @@ <answer> <para>Egy 3,5 colos (1,44 MB - kapacitású) lemezen 1 474 560 byte-nyi - adat fér el. A rendszerindításhoz - használt image mérete is pontosan - 1 474 560 byte.</para> + kapacitású) lemezen + 1 474 560 byte-nyi adat fér el. A + rendszerindításhoz használt image + mérete is pontosan + 1 474 560 byte.</para> <para>A rendszerindító lemezek elõkészítése során @@ -1593,12 +1611,11 @@ </question> <answer> - <para>A &os; 5.X és késõbbi - változataihoz egy 486-os vagy jobb processzorral - rendelkezõ számítógépre, - 24 MB vagy annál több - memóriára, és legalább - 150 MB tárhelyre lesz + <para>A &os; használatához egy 486-os vagy jobb + processzorral rendelkezõ + számítógépre, 24 MB vagy + annál több memóriára, és + legalább 150 MB tárhelyre lesz szükségünk.</para> <para>A &os; összes változata képes futni @@ -1699,29 +1716,29 @@ <para>Használjuk a &os;-hez létrehozott rendszerindító lemezeket, és a telepítõben válasszuk a - <guimenuitem>Custom Installation</guimenuitem> - (Egyéni telepítés) menüpontot, - majd azon belül a <guimenuitem>Choose - Partition</guimenuitem> (Partíció - kiválasztása) pontot. Itt - válasszuk ki azt a meghajtót, ahol - korábban a boot managerünk volt (ez - valószínûleg a felsorolásban - az elsõ lesz) és amikor belépünk - a partíciószerkesztõbe, akkor + <guimenuitem>Custom</guimenuitem> (Egyéni + telepítés) menüpontot, majd azon + belül válasszuk a + <guimenuitem>Partition</guimenuitem> + (Partíció) pontot. Itt válasszuk + ki azt a meghajtót, ahol korábban a boot + managerünk volt (ez valószínûleg + a felsorolásban az elsõ lesz) és + amikor belépünk a + partíciószerkesztõbe, akkor egybõl válasszuk a <literal>Write</literal> (<keycap>W</keycap>) opciót (tehát ne változtassunk semmit). Ez megerõsítést fog kérni, amire - válaszoljunk igennel, és amikor a boot - manager kiválasztása rész jelenik - meg, válasszuk a <quote>Boot Manager</quote> - pontot. Ezzel a boot manager újra a lemezre - íródik. Miután ezzel - végeztünk, lépjünk ki a - telepítõbõl és indítsuk - újra a rendszerünket a megszokott - módon.</para> + válasszuk a &gui.yes; gombot, és amikor a + boot manager kiválasztása rész + jelenik meg, válasszuk a <application>FreeBSD + Boot Manager</application> pontot. Ezzel a boot manager + újra a lemezre íródik. + Miután ezzel végeztünk, + lépjünk ki a telepítõbõl + és indítsuk újra a + rendszerünket a megszokott módon.</para> </listitem> <listitem> @@ -2176,7 +2193,7 @@ fejet, 63 (és <emphasis>nem</emphasis> 64) szektort sávonként, ahol az <replaceable>M</replaceable> a lemez MB-okban mért - kapacitása osztva 7.844238-al (!). Tehát az + kapacitása osztva 7,844238-al (!). Tehát az iménti példában is említett 2 GB-os meghajtó esetében 261 cilindert, 255 fejet és 63 szektort kapunk @@ -2201,7 +2218,7 @@ <para>Használhatjuk viszont a &os;-hez mellékelt <filename>pfdisk.exe</filename> segédprogramot is. Ezt a &os; CD vag a &os; FTP oldalainak <filename - class="directory">tools</filename> + class="directory">tools</filename> könyvtárában találhatjuk meg. Ennek a programnak a segítségével ki tudjuk deríteni, hogy a lemezen levõ többi @@ -2245,9 +2262,9 @@ </question> <answer> - <para>A &os; felismeri az Ontrack Disk Managert és - figyelembe veszi. A többi disk managert nem - támogatja.</para> + <para>A &os; felismeri az <application>Ontrack Disk + Managert</application> és figyelembe veszi. A + többi disk managert nem támogatja.</para> <para>Ha egyedül csak a &os;-t akarjuk használni, akkor nincs szükségünk disk manager @@ -5532,12 +5549,12 @@ <application>&motif; 2.2.2</application> változatának forráskódját. Ez az <filename - role="package">x11-toolkits/open-motif</filename> + role="package">x11-toolkits/open-motif</filename> csomagból vagy portból érhetõ el. A telepítésével kapcsolatban olvassuk el a kézikönyv <ulink - url="&url.books.handbook;/ports.html">portokról - szóló részét</ulink>.</para> + url="&url.books.handbook;/ports.html">portokról szóló részét</ulink>. + </para> <note> <para>Az <application>Open &motif;</application> @@ -5650,12 +5667,12 @@ hasonló nyílt forráskódú X11 munkakörnyezet, de érdemes pillanatást vetnünk az <ulink - url="http://www.xfce.org"><application>xfce</application></ulink>re - is.. A <application>KDE</application> és az + url="http://www.xfce.org"><application>xfce</application></ulink>-re + is. A <application>KDE</application> és az <application>xfce</application> egyaránt megtalalálható a <ulink - url="&url.base;/ports/index.html">portok - között</ulink>.</para> + url="&url.base;/ports/index.html">portok között</ulink>. + </para> </answer> </qandaentry> @@ -5666,9 +5683,10 @@ </question> <answer> - <para>Igen, a <ulink url="http://www.xig.com/">Xi - Graphics</ulink> foglalkozik &os; és egyéb - Intel-alapú rendszerekre fejlesztett Accelerated-X + <para>Igen, a <ulink + url="http://www.xig.com/">Xi Graphics</ulink> foglalkozik + &os; és egyéb Intel-alapú + rendszerekre fejlesztett Accelerated-X termékekkel.</para> <para>A <emphasis>Xi Graphics</emphasis> által @@ -5956,10 +5974,10 @@ <para>Ha viszont egy friss verzióval rendelkezünk, akkor elképzelhetõ, hogy egy másik - hibával kerültünk szembe. A <command>make - <maketarget>index</maketarget></command> parancsnak van egy - olyan hibája, amely miatt nem képes a - Portgyûjtemény hiányos + hibával kerültünk szembe. A + <command>make <maketarget>index</maketarget></command> + parancsnak van egy olyan hibája, amely miatt nem + képes a Portgyûjtemény hiányos példányával dolgozni. Feltételezi ugyanis, hogy az összes olyan port megtalálható a rendszerünkben, amely @@ -6065,7 +6083,7 @@ tartsuk. A 6.2 elõtt kiadott rendszerek esetében ezt portból vagy csomagból is felrakhatjuk (lásd <filename - role="package">net/csup</filename>).</para> + role="package">net/csup</filename>).</para> </answer> </qandaentry> @@ -6244,26 +6262,19 @@ szóló részét</ulink>.</para> <note> - <para>Javasoljuk, hogy miután sikerült - beüzemelnünk, a <filename>/kernel</filename> - állományunkból hozzunk létre - egy dátumozott másolatot - <filename>/kernel.<replaceable>ÉÉHHNN</replaceable></filename> - néven. Emellett érdemes még - elmenteni a <filename>/modules</filename> - könyvtárunkat is - <filename>/modules.<replaceable>ÉÉHHNN</replaceable></filename> - néven. Ennek köszönhetõen, amikor - legközelebb játszadozunk a rendszermag - beállításaival, mindig lesz egy - mûködõ másolatunk és hiba - esetén nem a <filename>kernel.GENERIC</filename> - állományt kell majd elõvennünk. - Ez különösen fontos abban az esetben, - amikor olyan vezérlõrõl akarjuk - elindítani a rendszert, amelyet a GENERIC - konfigurációjú rendszermag nem - ismer.</para> + <para>Az új <filename>kernel</filename> + állomány a hozzátartozó + modulokkal együtt a + <filename>/boot/kernel</filename> könyvtárba + települ, míg a rendszermag korábbi + változata és a moduljai a + <filename>/boot/kernel.old</filename> + könyvtárba kerül át, így + ha netalán valamit elrontottunk volna, akkor a + rendszermag korábbi változatának + betöltésével + lehetõségünk lesz kijavítani a + hibát.</para> </note> </answer> </qandaentry> @@ -6406,10 +6417,10 @@ <itemizedlist> <listitem> - <para>Nem a <command>make - <maketarget>buildkernel</maketarget></command> és - <command>make - <maketarget>installkernel</maketarget></command> + <para>Nem a + <command>make <maketarget>buildkernel</maketarget></command> + és + <command>make <maketarget>installkernel</maketarget></command> parancsokat használtuk és valószínûleg a forrásaink sem egyeznek meg a jelenleg futó rendszerével @@ -6424,17 +6435,17 @@ </listitem> <listitem> - <para>A <command>make - <maketarget>buildkernel</maketarget></command> és - <command>make - <maketarget>installkernel</maketarget></command> + <para>A + <command>make <maketarget>buildkernel</maketarget></command> + és + <command>make <maketarget>installkernel</maketarget></command> parancsokat használtuk, de elõtte nem futott - le rendesen a <command>make - <maketarget>buildworld</maketarget></command> parancs. - A <command>make - <maketarget>buildkernel</maketarget></command> parancs - ugyanis erõsen támaszkodik a <command>make - <maketarget>buildworld</maketarget></command> + le rendesen a + <command>make <maketarget>buildworld</maketarget></command> + parancs. A + <command>make <maketarget>buildkernel</maketarget></command> + parancs ugyanis erõsen támaszkodik a + <command>make <maketarget>buildworld</maketarget></command> által végzett munkára.</para> </listitem> @@ -6470,32 +6481,29 @@ </question> <answer> - <para>Amennyiben a &os; 5.2.1 vagy annak korábbi - változatát használjuk, - ellenõrizzük a <varname>kern.quantum</varname> - sysctl változó meglétét. Ha van - ilyen a rendszerünkben, akkor valami ilyesmit kell - tapasztalnunk:</para> + <para>Nézzük meg, hogy a rendszerünkben + elérhetõ-e a <varname>kern.sched.quantum</varname> + változó. Ha van ilyenünk, akkor valami + ilyesmit kell tapasztalnunk:</para> <screen>&prompt.user; sysctl <replaceable>kern.sched.quantum</replaceable> kern.sched.quantum: 99960</screen> <para>Ha létezik a <varname>kern.sched.quantum</varname> nevû sysctl - változó, akkor a 4BSD fut. Ha nem, akkor egy - ilyen hibát kapunk a &man.sysctl.8; parancstól - (ezt nyugodtan figyelmen kívül - hagyhatjuk):</para> + változó, akkor a 4BSD ütemezõ fut + (lásd &man.sched.4bsd.4;). Ha nem, akkor egy ilyen + hibát kapunk a &man.sysctl.8; parancstól (ezt + nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk):</para> <screen>&prompt.user; sysctl <replaceable>kern.sched.quantum</replaceable> sysctl: unknown oid 'kern.sched.quantum'</screen> - <para>A &os; 5.3-RELEASE és az azt - követõ változatokban az aktuálisan - használt ütemezõ neve közvetlenül - elérhetõ a <varname>kern.sched.name</varname> - sysctl változó - lekérdezésén keresztül:</para> + <para>Az aktuálisan használt ütemezõ + neve közvetlenül elérhetõ a + <varname>kern.sched.name</varname> sysctl + változó lekérdezésén + keresztül:</para> <screen>&prompt.user; sysctl <replaceable>kern.sched.name</replaceable> kern.sched.name: 4BSD</screen> @@ -6504,37 +6512,22 @@ <qandaentry> <question id="scheduler-kern-quantum"> - <para>Mi az a <varname>kern.quantum</varname>?</para> + <para>Mi az a <varname>kern.sched.quantum</varname>?</para> </question> <answer> - <para>A <varname>kern.quantum</varname> értéke - határozza meg, hogy egy futó program legfeljebb - mennyi órajelet futhat egyszerre, - megszakítás nélkül. Ezt az - értéket a 4BSD ütemezõ + <para>A <varname>kern.sched.quantum</varname> + értéke határozza meg, hogy egy + futó program legfeljebb mennyi órajelet futhat + egyszerre, megszakítás nélkül. + Ezt az értéket a 4BSD ütemezõ használja, ezért a jelenlétébõl vagy hiányából következtetni tudunk a pillanatnyilag használatban levõ - ütemezõre. A - &os; 5.<replaceable>X</replaceable> és az - utána következõ változatokban - ehelyett már a <varname>kern.sched.quantum</varname> - szerepel.</para> + ütemezõre.</para> </answer> </qandaentry> - - <qandaentry> - <question id="scheduler-kern-sched-quantum"> - <para>Mi az a <varname>kern.sched.quantum</varname>?</para> - </question> - - <answer> - <para>Lásd <xref - linkend="scheduler-kern-quantum"></para> - </answer> - </qandaentry> </qandaset> </chapter> @@ -6551,10 +6544,10 @@ <answer> <para>Ezzel kapcsolatban olvassuk el a lemezek - megformázásáról - szóló cikket a <ulink - url="&url.articles.formatting-media;/index.html"> &os; - honlapján</ulink>.</para> + hozzáadásáról + szóló részt a <ulink + url="&url.books.handbook;/add-disks.html">&os; kézikönyvben</ulink>. + </para> </answer> </qandaentry>
Want to link to this message? Use this URL: <https://mail-archive.FreeBSD.org/cgi/mid.cgi?200808031017.m73AHdIb001613>