From owner-p4-projects@FreeBSD.ORG Sat Apr 19 21:34:25 2008 Return-Path: Delivered-To: p4-projects@freebsd.org Received: by hub.freebsd.org (Postfix, from userid 32767) id D25431065676; Sat, 19 Apr 2008 21:34:25 +0000 (UTC) Delivered-To: perforce@FreeBSD.org Received: from mx1.freebsd.org (mx1.freebsd.org [IPv6:2001:4f8:fff6::34]) by hub.freebsd.org (Postfix) with ESMTP id 51DE71065678 for ; Sat, 19 Apr 2008 21:34:25 +0000 (UTC) (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: from repoman.freebsd.org (repoman.freebsd.org [IPv6:2001:4f8:fff6::29]) by mx1.freebsd.org (Postfix) with ESMTP id 3FEB88FC2C for ; Sat, 19 Apr 2008 21:34:25 +0000 (UTC) (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: from repoman.freebsd.org (localhost [127.0.0.1]) by repoman.freebsd.org (8.14.1/8.14.1) with ESMTP id m3JLYPf1039257 for ; Sat, 19 Apr 2008 21:34:25 GMT (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: (from perforce@localhost) by repoman.freebsd.org (8.14.1/8.14.1/Submit) id m3JLYPXn039255 for perforce@freebsd.org; Sat, 19 Apr 2008 21:34:25 GMT (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Date: Sat, 19 Apr 2008 21:34:25 GMT Message-Id: <200804192134.m3JLYPXn039255@repoman.freebsd.org> X-Authentication-Warning: repoman.freebsd.org: perforce set sender to pgj@FreeBSD.org using -f From: Gabor Pali To: Perforce Change Reviews Cc: Subject: PERFORCE change 140266 for review X-BeenThere: p4-projects@freebsd.org X-Mailman-Version: 2.1.5 Precedence: list List-Id: p4 projects tree changes List-Unsubscribe: , List-Archive: List-Post: List-Help: List-Subscribe: , X-List-Received-Date: Sat, 19 Apr 2008 21:34:26 -0000 http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=140266 Change 140266 by pgj@disznohal on 2008/04/19 21:34:18 Cleanup in Chapter 3. Affected files ... .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/basics/chapter.sgml#5 edit Differences ... ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/basics/chapter.sgml#5 (text+ko) ==== @@ -14,7 +14,7 @@ Chris Shumway - Újraírta: + Átdolgozta: @@ -41,49 +41,51 @@ - Az ún. virtuális konzolok - használatát &os; alatt. + az ún. virtuális konzolok + használatát &os; alatt; - Hogyan mûködnek együtt a &unix; - állományokra vonatkozó engedélyei a - &os; saját - kiegészítéseivel. + hogyan mûködnek együtt a &unix; + állományokra vonatkozó engedélyei + a &os; saját + kiegészítéseivel; - Egy &os; állományrendszer - alapértelmezett kialakítását. + egy &os; állományrendszer + alapértelmezett + kialakítását; - A &os; lemezszervezését. + a &os; lemezszervezését; - Hogyan csatlakoztassunk és válasszunk le - állományrendszereket. + hogyan csatlakoztassunk és válasszunk le + állományrendszereket; - Mik a folyamatok, démonok és - jelzések. + mik azok a folyamatok, démonok és + jelzések; - Mi az a shell, és miként tudjuk - megváltoztatni az alapértelmezett - bejelentkezési környezetünket. + mik azok a parancsértelmezõk, és + miként tudjuk megváltoztatni az + alapértelmezett bejelentkezési + környezetünket; - Hogyan használjuk az alapvetõ - szövegszerkesztõket. + hogyan használjuk az alapvetõ + szövegszerkesztõket; - Mik az eszközök és az - eszközleírók. + mik az eszközök és az + eszközleírók; &os; alatt milyen bináris formátumokat - használhatunk. + használhatunk; - Szükség esetén hogyan olvassuk el a + szükség esetén hogyan olvassuk el a megfelelõ man oldalakat. @@ -92,27 +94,29 @@ Virtuális konzolok és terminálok + virtuális konzolok terminálok A &os; számos módon használható. Ezek közül az egyik az, ha parancsokat - gépelünk be a szöveges terminálon. A - &unix; operációs rendszer - rugalmasságának és erejének - jelentõs része érhetõ el egyszerûen, - amikor a &os;-t így használjuk. Ebben a szakaszban - megtudhatjuk, mik azok a terminálok - és konzolok és miként tudjuk - õket &os; alatt használni. + gépelünk be a szöveges terminálon. + Így érhetõ el egyszerûen a &unix; + operációs rendszer rugalmasságának + és erejének jelentõs része. Ebben a + szakaszban megtudhatjuk, mik azok a + terminálok és konzolok + és miként tudjuk ezeket &os; alatt + használni. A konzol + konzol Ha nem állítottuk volna be, hogy a &os; - indulása során automatikusan induljon el a grafikus - felület is, akkor a rendszer egy bejelentkezõ + indulása során automatikusan induljon el a + grafikus felület is, akkor a rendszer egy bejelentkezõ képernyõt fog mutatni közvetlenül a rendszerindítás befejezõdése után. Ekkor valami ilyesmit kell majd @@ -129,8 +133,8 @@ login: Egyes rendszereken ugyan némileg eltérhetnek - az üzenetek, de hasonlót kell látnunk. Minket - most az utolsó két sor érdekel. Az + az üzenetek, de hasonlót kell látnunk. + Minket most az utolsó két sor érdekel. Az utolsó elõtti sorban ez olvasható: FreeBSD/i386 (pc3.example.org) (ttyv0) @@ -144,8 +148,8 @@ jelzés. Még abban az esetben is a i386 kiírást fogjuk látni, hogy ha a &os;-t konkrétan nem is az - &intel; 386-os processzorán futtatjuk. Itt nem a - processzorunk típusát, hanem a processzorunk + &intel; 386-os processzorán futtatjuk. Itt ugyanis + nem a processzorunk típusát, hanem annak architektúráját láthatjuk. . A gépünk neve (mivel minden &unix;-os @@ -160,10 +164,11 @@ login: Ez az a rész, ahova a &os;-be - történõ bejelentkezéshez meg kell adnunk a - felhasználói nevünket (user + történõ bejelentkezéshez meg kell adnunk + a felhasználói nevünket (user name). A következõ szakaszban errõl olvashatunk. + @@ -176,22 +181,24 @@ számítógépen egyszerre rengeteg programot képesek futtatni. - Minden többfelhasználós rendszernek meg - kell tudnia különböztetnie egy + Minden többfelhasználós rendszernek + valamilyen módon meg kell tudnia + különböztetnie egy felhasználóját a - többitõl valamilyen módon. A &os;-ben - (és minden más &unix;-szerû - operációs rendszerben) ezt úgy érik - el, hogy a programok futtatása elõtt minden - felhasználónak be kell jelentkeznie - a rendszerbe. Minden felhasználó rendelkezik egy - egyedi névvel (ez a felhasználói - név) és ehhez egy titkos kulcssal (ez a + többitõl. A &os;-ben (és minden más + &unix;-szerû operációs rendszerben) ezt + úgy érik el, hogy a programok futtatása + elõtt minden felhasználónak be kell + jelentkeznie a rendszerbe. Minden + felhasználó rendelkezik egy egyedi névvel + (ez a felhasználói név) + és ehhez egy titkos kulcssal (ez a jelszó). A &os; a programok futtatásához ezt a kettõt fogja elkérni a felhasználótól. - indító szkriptek + rendszerindító szkriptek + Egybõl miután a &os; elindult és befejezte a rendszerindításhoz használt szkriptjeinek lefuttatását @@ -206,8 +213,9 @@ futtatandó, hasznos munkát végzõ szolgáltatásokat. , ez a kijelzés (vagy más néven - prompt) fog megjelenni és kérni egy - érvényes felhasználói nevet: + prompt) fog megjelenni és kér egy + érvényes felhasználói + nevet: login: @@ -215,20 +223,21 @@ hogy a felhasználói nevünk pgj. Az iménti prompthoz írjuk be, hogy pgj és nyomjuk - le az Entert. Ezt követõen meg kell - jelennie egy másik promptnak is, amely egy - jelszót (password) kér: + le az Enter billentyût. Ezt + követõen meg kell jelennie egy másik promptnak + is, amely egy jelszót (password) + kér: login: pgj Password: Most pedig gépeljük be pgj jelszavát és nyomjunk után egy - Entert. Vigyázzunk, hogy a - jelszót nem látjuk a + Enter billentyût. Vigyázzunk, hogy + a jelszót nem látjuk a beírás során! Emiatt most ne aggódjunk. Ezzel kapcsolatban elegendõ csak annyit - mondani, hogy mindez biztonsági + tudni, hogy mindez biztonsági megfontolásokból történik. Amennyiben jól adtuk meg a jelszavunkat, sikeresen @@ -241,7 +250,8 @@ üzenete jelenik meg, amelyet a parancssor követ (egy #, $ vagy % jel). Innen tudhatjuk meg, hogy - sikerült bejelentkeznünk./para> + sikerült bejelentkeznünk. + @@ -302,6 +312,7 @@ látszik, mintha több virtuális képernyõn és billentyûzeten adnánk parancsokat a &os;-nek. + @@ -314,24 +325,24 @@ könnyedén testreszabhatjuk úgy a telepített rendszerünket, hogy több vagy esetleg kevesebb virtuális konzollal induljon el. A - virtuális konzolok száma és pontos + virtuális konzolok száma és azok pontos beállítása az /etc/ttys állományon - keresztül végezhetõ el. + keresztül adható meg. A &os; virtuális konzoljait tehát az /etc/ttys állomány megfelelõ módosításával tudjuk - behangolni. Itt minden egyes olyan sor, ami nem + behangolni. Itt minden egyes olyan sor, amely nem megjegyzés (vagyis azok a sorok, amelyek nem a # karakterrel kezdõdnek), tartalmazza az egyes terminálok vagy virtuális konzolok beállításait. Az állomány a &os; telepítésében szereplõ, alapértelmezett változata kilenc virtuális - konzol konfigurációját tartalmazza, melyek + konzol konfigurációját tartalmazza, amelyek közül nyolc aktív. Ezek a - ttyv szöveggel kezdõdõ + ttyv résszel kezdõdõ sorok: # name getty type status comments @@ -348,33 +359,37 @@ ttyv8 "/usr/X11R6/bin/xdm -nodaemon" xterm off secure Az állományban található - oszlopok kimerítõ magyarázatát illetve a - virtuális konzolok + oszlopok kimerítõ magyarázatát illetve + a virtuális konzolok beállításához használható kapcsolókat a &man.ttys.5; man oldalon olvashatjuk. + - Egyfelhasználós mód konzolja + Az egyfelhasználós mód + konzolja Az egyfelhasználós mód részletes leírása a ban található. Fontos tudni, hogy amikor a &os;-t egyfelhasználós - módban futtatjuk, csupán egyetlen konzolunk van, a - virtuális konzolok nem érhetõek el. Az - egyfelhasználós mód erre vonatkozó + módban futtatjuk, csupán egyetlen konzolunk van, + és a virtuális konzolok nem érhetõek + el. Egyébként az egyfelhasználós + mód erre vonatkozó beállításai is megtalálhatóak - egyébként az /etc/ttys - állományban. Keressük meg a - console kezdetû sort: + az /etc/ttys állományban. + Ehhez keressük meg a console + kezdetû sort: # name getty type status comments # -# If console is marked "insecure", then init will ask for the root password -# when going to single-user mode. -console none unknown off secure +# Ha a konzolt "insecure" (nem biztonságos) típusúnak választjuk meg, +# akkor a használatához az egyfelhasználós mód aktivilásá elõtt a rendszer +# kérni fogja a rendszeradminisztrátori jelszót. +onsole none unknown off secure A console felett látható @@ -392,33 +407,33 @@ értéket insecure-ra állítjuk! Ha ugyanis véletlenül elfeledkeznénk a - root jelszaváról, azzal az - egyfelhasználós mód használata is - veszélybe kerülhet. Habár ettõl - függetlenül is lehetséges, azokra - számára mégis nehéz helyzetnek - bizonyulhat, akik nem mozognak elég otthonosan a &os; - rendszerindítás folyamatának és a - hozzá kapcsolódó programok + root jelszaváról, akkor + azzal az egyfelhasználós mód + használata is veszélybe kerülhet. + Habár ettõl függetlenül is + lehetséges, azokra számára mégis + nehéz helyzetnek bizonyulhat, akik nem mozognak + elég otthonosan a &os; rendszerindítási + folyamatának és a + hozzákapcsolódó programok ismeretében. + - A videómód váltása - konzolban + A videomód váltása konzolban - A &os; konzol alapértelmezett - videómódja átállítható - 1024x768-ra, 1280x1024-re, vagy bármilyen olyan - más méretre, amit a - videókártyánk és monitorunk - képes megjeleníteni. Az eltérõ - videómódok használatához - elõször a rendszermagunkat az alábbi két + A &os; konzol alapértelmezett videomódja + átállítható 1024x768-ra, + 1280x1024-re, vagy bármilyen olyan más + méretre, amit a videokártyánk + és monitorunk képes megjeleníteni. Az + eltérõ videomódok használatához + elõször újra kell fordítanunk a + rendszermagunkat az alábbi két beállítás - hozzáadásával kell - újrafordítanunk: + hozzáadásával: options VESA options SC_PIXEL_MODE @@ -427,34 +442,36 @@ újrafordítottuk a fenti beállításokkal, a &man.vidcontrol.1; segédprogrammal tudjuk megállapítani, hogy - a hardverünk milyen videómódokat enged + a hardverünk milyen videomódokat enged használni. Az összes támogatott - videómódot a következõképpen - tudjuk lekérdezni: + videomódot a következõképpen tudjuk + lekérdezni: &prompt.root; vidcontrol -i mode - A parancs eredményeképpen megkapjuk a - hardverünk által ismert videómódokat. - Ezek közül tudjuk kiválasztani - valamelyikõjüket és root - felhasználóként a &man.vidcontrol.1; - segítségével + A parancs eredményeképpen tehát + megkapjuk a hardverünk által ismert + videomódokat. Ezek közül tudjuk + kiválasztani valamelyikõjüket és + root felhasználóként a + &man.vidcontrol.1; segítségével beállítani: &prompt.root; vidcontrol MODE_279 - Ha az új videómód megfelel - számunkra, akkor ezt a beállítást az + Ha az új videomód megfelel számunkra, + akkor ezt a beállítást az /etc/rc.conf állományon keresztül véglegesíthetjük is: allscreens_flags="MODE_279" + Engedélyek + UNIX A &os;, mivel a BSD &unix; egyik közvetlen @@ -477,20 +494,19 @@ Mivel a rendszer több felhasználót is képes támogatni, az általa kezelt erõforrások rendelkeznek engedélyek egy adott - halmazával, melyek eldöntik, ki tudja õket - olvasni, írni és végrehajtani. Az - engedélyek háromszor három bit - formájában jelennek meg, melyek közül az - elsõ bitcsoport az állomány - tulajdonosára, a második az állomány - csoportjára, végül az utolsó pedig a - mindenki másra vonatkozó engedélyeket - tárolja. + halmazával, amelyek eldöntik ki tudja ezeket olvasni, + írni és végrehajtani. Az engedélyek + háromszor három bit formájában + jelennek meg, amelyek közül az elsõ bitcsoport az + állomány tulajdonosára, a második az + állomány csoportjára, végül az + utolsó pedig a mindenki másra vonatkozó + engedélyeket tárolja. engedélyek - - állományok engedélyei - + állományok + engedélyei + @@ -560,9 +576,8 @@ - - ls - + + ls könyvtárak A &man.ls.1; kapcsolójának @@ -577,9 +592,9 @@ &prompt.user; ls -l total 530 --rw-r--r-- 1 root wheel 512 Sep 5 12:31 myfile --rw-r--r-- 1 root wheel 512 Sep 5 12:31 otherfile --rw-r--r-- 1 root wheel 7680 Sep 5 12:31 email.txt +-rw-r--r-- 1 root wheel 512 Sep 5 12:31 egyik +-rw-r--r-- 1 root wheel 512 Sep 5 12:31 masik +-rw-r--r-- 1 root wheel 7680 Sep 5 12:31 e-mail.txt ... A példabeli ls -l parancs @@ -589,7 +604,7 @@ Az elsõ (legbaloldalibb) karakter mondja meg, hogy ez egy hagyományos állomány, könyvtár, - speciális karakteres eszköz, csatlakozás vagy + speciális karakteres eszköz, socket vagy bármilyen más különleges pszeudoállomány. Ebben az esetben a - jelzi, hogy egy hagyományos @@ -602,24 +617,24 @@ csoportjának engedélyeit. Az utolsó három karakter, vagyis itt a r-- adja meg a többiek engedélyeit. A kötõjel arra - utal, hogy az adott engedély tevekénység nem - engedélyezett. Tehát ennél az - állománynál az engedélyek a - következõek: a tulajdonosa tudja olvasni és - írni, a csoportja csak olvasni tudja, ugyanígy - bárki más. A fenti táblázatnak - megfelelõen az állomány - engedélyének kódja 644 - lesz, ahol az egyes számjegyek jelentik az - állomány engedélyeinek három - elemét. + utal, hogy az adott engedélyû + tevékenység nem engedélyezett. Tehát + ennél az állománynál az + engedélyek a következõek: a tulajdonosa tudja + olvasni és írni, a csoportja csak olvasni tudja, + ugyanígy bárki más. A fenti + táblázatnak megfelelõen az + állomány engedélyének kódja + 644 lesz, ahol az egyes számjegyek + jelentik az állomány engedélyeinek + három elemét. Ez mind szép és jó, de vajon a rendszer - milyen módon vezérli az állományok + milyen módon kezeli az állományok engedélyeit? A &os; a legtöbb hardveres eszközt - állománynak tekinti, melyek a programok meg tudnak - nyitni, tudnak róluk olvasni és adatokat tudnak - kiírni rájuk pontosan úgy, mint + állománynak tekinti, amelyeket a programok meg + tudnak nyitni, tudnak róluk olvasni és adatokat + tudnak kiírni rájuk pontosan úgy, mint bármilyen más állomány esetén. Ezeket a speciális állományokat a /dev könyvtárban @@ -655,13 +670,14 @@ Ezeken kívül még léteznek további engedélyek is, de ezeket csak olyan különleges esetekben használják, mint - mondjuk a felhasználóváltó programok - (setuid program) vagy a ragadós könyvtárak - (sticky directory) létrehozása. Az - állományok engedélyeinek behatóbb - megismeréséhez és - beállításához mindenképpen - nézzük át a &man.chmod.1; man oldalt. + például a + felhasználóváltó programok (setuid + program) vagy a ragadós könyvtárak (sticky + directory) létrehozása. Az állományok + engedélyeinek behatóbb megismeréséhez + és beállításához + mindenképpen nézzük át a &man.chmod.1; + man oldalt. @@ -675,18 +691,19 @@ Szimbolikus engedélyek + engedélyek szimbolikus - A szimbolikus engedélyek, vagy gyakran csak - szimbolikus kifejezések, karaktereket használnak a - számok helyett az állományok és + A szimbolikus engedélyek (gyakran csak szimbolikus + kifejezések) az állományok és könyvtárak engedélyeinek megadása - során. A szimbolikus kifejezések (ki) (hogyan) - (milyen engedélyt) alakúak, ahol az alábbi - értékek adhatóak meg: + során a számok helyett karaktereket + használnak. A szimbolikus kifejezések (ki) + (hogyan) (milyen engedélyt) alakúak, ahol az + alábbi értékek adhatóak meg: @@ -780,18 +797,20 @@ használhatóak, csak itt betûket kell megadnunk. Például az alábbi paranccsal akadályozhatjuk meg, hogy a tulajdonosán - kívül bárki hozzáférhessen a - FILE nevû + kívül bárki hozzáférhessen az + ÁLLOMÁNY nevû állományhoz: - &prompt.user; chmod go= FILE + &prompt.user; chmod go= ÁLLOMÁNY Amennyiben egy állománnyal kapcsolatban - több változtatást is el kívánunk - végezni, össze tudjuk õket fûzni egy - vesszõkkel elhatárolt felsorolásban: + több változtatást is el + kívánunk végezni, össze tudjuk ezeket + fûzni egy vesszõkkel elhatárolt + felsorolásban: + + &prompt.user; chmod go-w,a+x ÁLLOMÁNY - &prompt.user; chmod go-w,a+x FILE @@ -817,24 +836,24 @@ könyvtárakra nem vonatkoznak. Ezek az állományjelzõk az - állományok felett további + állományok felett további vezérlést adnak a kezünkbe, aminek - révén gondoskodhatunk róla, hogy még - akár a root + révén gondoskodhatunk róla, hogy + akár mgé a root felhasználó (a rendszer adminisztrátora) se legyen képes állományokat eltávolítani vagy módosítani. Az állományjelzõk értékei - egy egyszerûen felületen keresztül, a + egy egyszerû felületen keresztül, a &man.chflags.1; segédprogrammal változtathatóak meg. Például a - file1 nevû állományon a + következõ paranccsal állíthatjuk a rendszer törölhetetlen (undeletable) - jelzését a következõ parancs - kiadásával állíthatjuk be: + jelzését az allomany1 + állományon: - &prompt.root; chflags sunlink file1 + &prompt.root; chflags sunlink allomany1 A törölhetetlen jelzés eltávolításához egyszerûen csak @@ -843,10 +862,10 @@ még beszúrunk egy no szövegrészt. Így: - &prompt.root; chflags nosunlink file1 + &prompt.root; chflags nosunlink allomany1 Az állományokra éppen - érvényes jelzéseket a &man.ls.1; parancs + érvényes jelzéseket az &man.ls.1; parancs kapcsolójának segítségével jeleníthetjük meg: @@ -857,7 +876,7 @@ Ennek megfelelõen az eredménynek valahogy így kellene kinéznie: - -rw-r--r-- 1 trhodes trhodes sunlnk 0 Mar 1 05:54 file1 + -rw-r--r-- 1 trhodes trhodes sunlnk 0 Mar 1 05:54 allomany1 Sok jelzés csak a root felhasználón keresztül vehetõ fel vagy @@ -867,11 +886,13 @@ javasoljuk, hogy ezzel kapcsolatban a &man.chflags.1; és &man.chflags.2; man oldalakat tanulmányozzák át. + A könyvtárak elrendezése + könyvtárhierarchia A &os; könyvtárszerkezetének ismerete @@ -892,22 +913,23 @@ számára. A csatlakozási pont egy olyan könyvtár, - ahová a szülõ állományrendszeren (ami - gyakran maga a gyökér állományrendszer) - belül további állományrendszereket - tudunk beoltani. Errõl bõvebben a ban olvashatunk. A szabványos - csatlakozási pontok: /usr, - /var, /tmp, - /mnt és /cdrom. - Ezekre a könyvtárakra általában az + ahová a szülõ állományrendszeren + (ami gyakran maga a gyökér + állományrendszer) belül további + állományrendszereket tudunk beoltani. Errõl + bõvebben a ban olvashatunk. + A szabványos csatlakozási pontok: + /usr, /var, + /tmp, /mnt és + /cdrom. Ezekre a könyvtárakra + általában az /etc/fstab + állományban találunk hivatkozásokat. + Az /etc/fstab állomány a + rendszer számára a különbözõ + állományrendszerek és a hozzájuk + tartozó csatlakozási pontok + táblázatát tartalmazza. Az /etc/fstab állományban - találunk hivatkozásokat. Az - /etc/fstab állomány a rendszer - számára a különbözõ - állományrendszerek és a hozzájuk - tartozó csatlakozási pontok táblázata. - Az /etc/fstab állományban szereplõ legtöbb állományrendszer a rendszerindítás során automatikusan csatlakoztatásra kerül az &man.rc.8; szkriptbõl, @@ -916,8 +938,8 @@ linkend="disks-fstab">ban találhatjuk meg. Az állományrendszerek - hierarchiájának teljes leírását a - &man.hier.7; man oldalon olvashatjuk. Mi egyelõre most + hierarchiájának teljes leírását + a &man.hier.7; man oldalon olvashatjuk. Mi egyelõre most megelégszünk a leggyakrabban megjelenõ könyvtárak rövid áttekintésével. @@ -934,13 +956,15 @@ / - Az állományrendszer gyökere. + Az állományrendszer + gyökere. /bin/ Az egy- és - többfelhasználós környezetekben is - egyaránt alapvetõ felhasználói + többfelhasználós környezetekben + is egyaránt alapvetõ + felhasználói segédprogramok. @@ -954,12 +978,12 @@ /boot/defaults/ A rendszerindítás alapértelmezett konfigurációs - állományai. Ld. + állományai. Lásd &man.loader.conf.5; /dev/ - Eszközleírók, ld. + Eszközleírók, lásd &man.intro.4;. @@ -970,12 +994,13 @@ /etc/defaults/ Az alapértelmezett - rendszerkonfigurációs - állományok, ld. &man.rc.8;. + rendszerkonfigurációs + állományok, lásd + &man.rc.8;. /etc/mail/ - A &man.sendmail.8;-hez hasonló + A &man.sendmail.8; programhoz hasonló levélküldõ rendszerek konfigurációs állományai. @@ -983,20 +1008,20 @@ /etc/namedb/ A named program - konfigurációs állományai, ld. - &man.named.8;. + konfigurációs állományai, + lásd &man.named.8;. /etc/periodic/ A &man.cron.8; által naponta, hetente - és havonta lefuttatandó szkriptek, ld. - &man.periodic.8;. + és havonta lefuttatandó szkriptek, + lásd &man.periodic.8;. /etc/ppp/ A ppp program - konfigurációs állományai, ld. - &man.ppp.8;. + konfigurációs állományai, + lásd &man.ppp.8;. /mnt/ @@ -1008,13 +1033,13 @@ /proc/ A futó programokat tartalmazó - állományrendszer, ld. &man.procfs.5;, ill. - &man.mount.procfs.8;. + állományrendszer, lásd + &man.procfs.5;, illetve &man.mount.procfs.8;. /rescue/ Statikusan linkelt programok vészhelyzet - esetére, ld. &man.rescue.8;. + esetére, lásd &man.rescue.8;. /root/ @@ -1024,7 +1049,7 @@ /sbin/ Az egy- és - többfelhasználós környezetekben + többfelhasználós környezetekben fontos rendszerprogramok és rendszerfelügyeleti eszközök. @@ -1044,7 +1069,7 @@ beállításával lehet automatikussá tenni (vagy a /etc/fstab megfelelõ - módosításával, ld. + módosításával, lásd &man.mdmfs.8;). @@ -1126,7 +1151,7 @@ /usr/share/ Architektúrafüggõ - állományok + állományok. /etc/fstab megfelelõ - módosításával, ld. + módosításával, lásd &man.mdmfs.8;). @@ -1190,7 +1215,7 @@ /var/yp - NIS állományok. + A NIS állományai. @@ -1204,18 +1229,17 @@ Az állománynév a legkisebb szervezési egység, amin keresztül a &os; - megtalálja az állományokat. Az + képes megtalálni az állományokat. Az állományok neveiben a kis- és nagybetût megkülönböztetjük, tehát a readme.txt és a README.TXT elnevezés két különbözõ állományra utal. A - &os; az állomány kiterjesztését (ami a + &os; nem az állományok kiterjesztése (ami a konkrét példánkban a - .txt volt) nem használja annak - eldöntésére, hogy az adott - állomány vajon program, dokumentum vagy valamilyen - más fajtájú adat. + .txt volt) alapján dönti el, hogy + az adott állomány vajon program, dokumentum vagy + valamilyen más fajtájú adat. Az állományok könyvtárakban tárolódnak. Egy könyvtár lehet @@ -1227,30 +1251,30 @@ könyvtárak segítségével könyvtárak egy hierarchiáját tudjuk felépíteni. Ezzel sokkalta könnyebben - szervezhetõvé válnak az adatink. + szervezhetõvé válnak az adataink. Az állományokat és könyvtárakat úgy tudunk elérni, ha megadjuk az állomány vagy a könyvtárt - tároló könyvtár nevét, melyet egy + tároló könyvtár nevét, amit egy perjel, a / követ, valamint így összefûzve az eléréshez szükséges további könyvtárak felsorolása. Tehát, ha van egy - foo nevû könyvtárunk, amiben - található egy bar - könyvtár, amin belül pedig egy + ize nevû könyvtárunk, + amelyben található egy mize + könyvtár, amelyen belül pedig egy readme.txt, akkor ennek az állománynak a teljes neve, vagy másképpen szólva az elérési útja - foo/bar/readme.txt lesz. + ize/mize/readme.txt lesz. A könyvtárak és az állományok egy állományrendszerben tárolódnak. Minden állományrendszer pontosan egy könyvtárat tartalmaz a legfelsõ szintjén, - melyet az adott állományrendszer + amelyet az adott állományrendszer gyökérkönyvtárának nevezünk. Ez a gyökérkönyvtár tartalmazhat aztán további @@ -1268,16 +1292,17 @@ A &os; az elérési utakban sem betûkkel, sem pedig semmilyen más névvel nem jelöli meg a meghajtókat. Tehát a &os;-ben nem írhatjuk, - hogy a c:/foo/bar/readme.txt. + hogy a c:/ize/mize/readme.txt. - Helyette az egyik állományrendszert jelölik - ki - gyökérállományrendszernek. - A gyökér állományrendszer + Helyette az egyik állományrendszert + kijelölik gyökér + állományrendszernek. A + gyökér állományrendszer gyökérkönyvtárára hivatkoznak - / könyvtárként. - Ezután minden más állományrendszert a - gyökérállományrendszerhez + késõbb / + könyvtárként. Ezután minden más + állományrendszert a gyökér + állományrendszerhez csatlakoztatunk. Ennek értelmében nem számít, hogy a mennyi lemezünk is van a &os; rendszerünkben, hiszen minden @@ -1285,10 +1310,10 @@ meg. Tegyük fel, hogy van három - állományrendszerünk, hívjuk õket + állományrendszerünk, hívjuk ezeket A-nak, B-nek és C-nek. Minden állományrendszer - rendelkezik egy gyökérkönyvtárral, ami + rendelkezik egy gyökérkönyvtárral, amely két további könyvtárat tartalmaz: A1-et és A2-t (és ennek megfelelõen a többi @@ -1296,29 +1321,28 @@ valamint C1 és C2-t). - Nevezzük A-t a - gyökérállományrendszernek. Ha a - könyvtár tartalmának - megnézéséhez kiadnánk az - ls parancsot, két + Nevezzük A-t a gyökér + állományrendszernek. Ha a könyvtár >>> TRUNCATED FOR MAIL (1000 lines) <<<