From owner-p4-projects@FreeBSD.ORG Sat Apr 19 21:35:27 2008 Return-Path: Delivered-To: p4-projects@freebsd.org Received: by hub.freebsd.org (Postfix, from userid 32767) id 3BD8B1065717; Sat, 19 Apr 2008 21:35:27 +0000 (UTC) Delivered-To: perforce@FreeBSD.org Received: from mx1.freebsd.org (mx1.freebsd.org [IPv6:2001:4f8:fff6::34]) by hub.freebsd.org (Postfix) with ESMTP id BCE1D1065675 for ; Sat, 19 Apr 2008 21:35:26 +0000 (UTC) (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: from repoman.freebsd.org (repoman.freebsd.org [IPv6:2001:4f8:fff6::29]) by mx1.freebsd.org (Postfix) with ESMTP id AAD5E8FC29 for ; Sat, 19 Apr 2008 21:35:26 +0000 (UTC) (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: from repoman.freebsd.org (localhost [127.0.0.1]) by repoman.freebsd.org (8.14.1/8.14.1) with ESMTP id m3JLZQ8G039403 for ; Sat, 19 Apr 2008 21:35:26 GMT (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: (from perforce@localhost) by repoman.freebsd.org (8.14.1/8.14.1/Submit) id m3JLZQHn039401 for perforce@freebsd.org; Sat, 19 Apr 2008 21:35:26 GMT (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Date: Sat, 19 Apr 2008 21:35:26 GMT Message-Id: <200804192135.m3JLZQHn039401@repoman.freebsd.org> X-Authentication-Warning: repoman.freebsd.org: perforce set sender to pgj@FreeBSD.org using -f From: Gabor Pali To: Perforce Change Reviews Cc: Subject: PERFORCE change 140268 for review X-BeenThere: p4-projects@freebsd.org X-Mailman-Version: 2.1.5 Precedence: list List-Id: p4 projects tree changes List-Unsubscribe: , List-Archive: List-Post: List-Help: List-Subscribe: , X-List-Received-Date: Sat, 19 Apr 2008 21:35:27 -0000 http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=140268 Change 140268 by pgj@disznohal on 2008/04/19 21:35:10 Cleanup in Chapter 5. Affected files ... .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/x11/chapter.sgml#5 edit Differences ... ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/x11/chapter.sgml#5 (text+ko) ==== @@ -14,7 +14,7 @@ Ken Tom - Az X.Org X11 szerveréhez frissítette: + Az X.Org X11 szerveréhez igazította: @@ -46,7 +46,7 @@ és hivatalos változata az &xorg;, melyet az X.Org alapítvány a &os;-éhez nagyon hasonló - licensz alatt fejleszt. A &os;-hez kereskedelmi X szerverek is + licenc alatt fejleszt. A &os;-hez kereskedelmi X szerverek is elérhetõek. Ebben a fejezetben az X11 telepítését @@ -77,28 +77,28 @@ az X Window System különbözõ alkotóelemeit, és hogy ezek miként - mûködnek együtt + mûködnek együtt; hogyan telepítsük és - állítsuk be az X11-et + állítsuk be az X11-et; hogyan telepítsük és használjuk - a különféle ablakkezelõket + a különféle ablakkezelõket; hogyan használjunk &truetype; - betûtípusokat az X11-ben + betûtípusokat az X11-ben; hogyan állítsuk be rendszerünkön a grafikus bejelentkezést - (XDM) + (XDM). @@ -108,9 +108,10 @@ külsõ programok telepítésének ismerete () + linkend="ports">). + @@ -131,10 +132,10 @@ Miért X? - Az X ugyan nem az elsõ &unix;-ra íródott - ablakozó rendszer, de a legnépszerûbb a - fajtájában. Az X eredeti fejlesztõcsapata az - X elõtt egy másik ablakozó rendszeren + Az X ugyan nem az elsõ &unix;ra íródott + ablakozó rendszer, de fajtáját tekintve a + legnépszerûbb. Az X eredeti fejlesztõcsapata + az X elõtt egy másik ablakozó rendszeren dolgozott, aminek a neve W (mint Window, azaz ablak) volt. Az X pedig az arab ábécében pontosan ezt a betût @@ -150,7 +151,7 @@ - Az X kliens/szerver modellje + Az X kliens-szerver modellje Az X-et már az elejétõl kezdve hálózatközpontúnak tervezték, @@ -158,19 +159,20 @@ kliens-szerver modellt használja. Az X modelljében az X szerver egy - olyan számítógépen fut, amihez + olyan számítógépen fut, amelyhez billentyûzetet, monitort és egeret csatlakoztattunk. A szerver feladatai között találjuk a megjelenítés - irányítását, az egérrõl + irányítását az egérrõl és a billentyûzetrõl, valamint a többi bemeneti és kimeneti eszközrõl érkezõ adatok felfeldolgozását - és így tovább (pl. a digitális - táblák is használhatóak beviteli - eszközként, illetve egy projektor is lehet - megjelenítõ). Mindegyik X alkalmazás (mint - például az XTerm vagy a + és így tovább (például a + digitális táblák is + használhatóak beviteli eszközként, + illetve egy projektor is lehet megjelenítõ). + Mindegyik X alkalmazás (mint például az + XTerm vagy a &netscape;) egy kliens. A kliens üzeneteket küld a szervernek, például Kérlek, rajzolj egy ablakot ezekre a @@ -182,12 +184,12 @@ Az otthoni vagy a kisebb irodai környezetben az X szerver és az X kliensek általában ugyanazon a számítógépen futnak. - Azonban nagyon is lehetséges, hogy az X szerver egy - kevésbé erõs gépen fusson, + Emellett azonban nagyon is lehetséges, hogy az X szerver + egy kevésbé erõs gépen fusson, miközben az X alkalmazások (a kliensek) az irodát kiszolgáló erõsebb és drágább gépen fussanak. Egy ilyen - felállásban az X kliensei és szerverei + konfigurációban az X kliensei és szerverei közti kommunikáció a hálózaton keresztül zajlik. @@ -201,11 +203,10 @@ és a szerver ugyanazon az operációs rendszeren vagy éppen ugyanolyan típusú számítógépen fusson. Ezért - akár µsoft.windows;-on vagy az &apple; - &macos;-én is indíthatunk X szervert, - számos különbözõ szabad és - kereskedelmi alkalmazás képes pontosan - erre. + akár µsoft.windows;szon vagy &apple; &macos;-n is + indíthatunk X szervert, és számos + különbözõ szabad valamint kereskedelmi + alkalmazás képes pontosan erre. @@ -220,21 +221,21 @@ szabályokat. Ez tehát azt jelenti, hogy az X nem köti meg miként oldjuk meg vele a feladatokat. Helyette különféle - eszközeket ad a felhasználó kezébe + eszközeket ad a felhasználó kezébe, és onnantól a saját felelõssége eldönteni, hogyan használja ki ezeket. Ez a filozófia az X-ben egészen addig terjed, hogy nem rögzíti, hogyan nézzenek ki a képernyõn megjelenõ ablakok, miként kell - õket mozgatni az egérrel, milyen billentyûk + ezeket mozgatni az egérrel, milyen billentyûk lenyomásával közlekedhetünk az ablakok - között (ez az - AltTab a - µsoft.windows; esetén), hogyan nézzen ki az - ablakok címsora, legyen-e rajtuk gombja a - bezárás funkciónak, és így - tovább. + között (ami a µsoft.windows; esetén az + + AltTab), hogyan + nézzen ki az ablakok címsora, a + bezárás funkciónak legyen-e rajtuk gombja + és így tovább. Ehelyett az X az összes ezzel járó felelõsséget átadja az @@ -257,16 +258,16 @@ megengedi, hogy mi magunk állítsuk be az asztal irányításához használt gombkombinációkat; köztük - találhatunk olyat is, aminek van Start + találhatunk olyat is, amelynek van Start gombja vagy ehhez hasonló eszköze; némelyek közülük ismerik a témákat, aminek révén a kinézetük és hangulatuk teljesen megváltoztatható. Az említett - ablakkezelõk és társaik - elérhetõek a Portgyûjtemény - x11-wm - kategóriájában. + ablakkezelõk és társaik a + Portgyûjtemény x11-wm + kategóriájában érhetõek + el. Ráadásul a KDE és a GNOME @@ -279,26 +280,26 @@ összeállított konfigurációs állományt vár, mások pedig külön grafikus eszközöket tartalmaznak erre - a feladatra is. Az egyikük - (Sawfish) konfigurációs - állományát pedig a Lisp programozási - nyelv egyik dialektuásban kell megírni. + a feladatra is. Az egyikük (a + Sawfish) konfigurációs + állományát például a Lisp + programozási nyelv egyik dialektuásban kell + megírni. Az irányítás átadása - Az ablakkezelõ másik fontos feladata az - irányítás egérrel - történõ - átadásának, vagy rövidebben - szólva a fókusz átadásának - kezelése (focus policy). Minden ablakkezelõ - rendszerben el kell tudnunk valahogy dönteni, hogy a - beérkezõ billentyûleütések melyik - ablakhoz vándoroljanak, valamint az ilyen - értelemben aktív ablakot valamilyen módon - jeleznünk is kell. + Az ablakkezelõ másik fontos feladata + lekezelni, hogy az egérrel miként tudjuk + átadni az ablakok között az + irányítást, vagyis a fókuszt + (focus policy). Minden ablakkezelõ rendszerben el kell + tudnunk valahogy dönteni, hogy a beérkezõ + billentyûleütések melyik ablakhoz + vándoroljanak, valamint az ilyen értelemben + aktív ablakot valamilyen módon jeleznünk is + kell. Ennek egyik ismert módszere a fókusz kattintásra megoldás, amely modellt a @@ -308,13 +309,13 @@ Az X viszont nem kötelezi el magát egyik vezérlésátadási módszer - mellett, helyette az ablakkezelõ fogja majd + mellett sem, helyette az ablakkezelõ fogja majd eldönteni, melyik ablak birtokolja a fókuszt az adott pillanatban. A különbözõ ablakkezelõk különbözõ fókuszvezérlési technikákat ismernek. Mindegyikük ismeri a kattintásos - fókuszt, azonban a többségük + fókuszt, azonban a többségük emellett még sok más megoldást is felkínál. @@ -403,11 +404,10 @@ felületen megjelenõ elemekre használjuk, amelyekkel valamilyen módon kapcsolatba léphetünk: kattinthatunk rájuk, - piszkálhatjuk õket. Ilyenek - többek közt a gombok, - jelölõnégyzetek, rádiógombok, - ikonok, listák és a többi. A - µsoft.windows; nyelvén ezeket + piszkálhatjuk ezeket. Ilyenek többek + közt a gombok, jelölõnégyzetek, + rádiógombok, ikonok, listák és a + többi. A µsoft.windows; nyelvén ezeket vezérlõknek (control) nevezzük. @@ -415,22 +415,22 @@ téren nagyon merev. Az alkalmazások fejlesztõinek gondoskodniuk kell róla, hogy a programjaik az elterjedt kinézetet és - kialakítást kövessék. Az X - esetén semmilyen konkrét grafikai stílust - vagy a vezérlõeszközök következetes - használatát nem szerették volna - diktálni. + kialakítást kövessék. Az X viszont + nem várja az egységes + vezérlõeszközök vagy grafikai + stílus használatát. Ennek eredményeképpen az X cseppet sem - várja el az alkalmazásoktól, hogy + kívánja meg az alkalmazásoktól, hogy közös kinézetben vagy viselkedésben - osztozzanak. Léteznek ugyan népszerû - eszközrendszerek és azoknak számos - variációja is kialakult, beleértve az MIT - Athena-ját, a &motif;-ot - (amirõl a µsoft.windows; eszközeit is - mintázták, az összes ferde élet - és a három szürkeárnyalatot), az + osztozzanak. Természetesen léteznek + népszerû eszközrendszerek és azoknak + számos variációja is kialakult, + beleértve az MIT Athenaját, a + &motif;ot (amirõl a + µsoft.windows; eszközeit is mintázták, + az összes ferde élet és a három + szürkeárnyalatot), az OpenLookot és társaikat. @@ -468,7 +468,7 @@ Az &xorg;-ot a Portgyûjteménybõl így tudjuk - lefordítani majd telepíteni: + lefordítani, majd telepíteni: &prompt.root; cd /usr/ports/x11/xorg &prompt.root; make install clean @@ -479,7 +479,7 @@ szabad helyre van szükségünk. - Az X11-et természetesen feltelepíthetjük + Az X11-et természetesen telepíthetjük közvetlenül csomagok segítségével is. A &man.pkg.add.1; használatával telepíthetõ bináris csomagok is @@ -536,10 +536,10 @@ A monitor jellemzõi - A videókártya + A videokártya chipkészlete - A videókártya - memóriája + A videokártya + memóriájának mérete függõleges frissítési @@ -547,32 +547,31 @@ vízszintes frissítési frekvencia - A monitor jellemzõibõl állapítja meg - az X11, milyen felbontásban és - frissítési frekvenciával + Az X11 a monitor jellemzõibõl + állapítja meg, hogy milyen felbontásban + és frissítési frekvenciával mûködtesse azt. Ezek általában a monitorhoz tartozó dokumentációból vagy a gyártó honlapjáról - deríthetõek ki. Igazaból két + deríthetõek ki. Igazából két értékre van szükségünk: a függõleges és a vízszintes frissítési frekvenciára. - A videókártya chipkészlete - határozza meg, hogy az X11 melyik - meghajtóján keresztül kommunikál a - grafikus hardverrel. Ez a legtöbb chipkészlet - esetén magától + A videokártya chipkészlete határozza + meg, hogy az X11 melyik meghajtóján keresztül + kommunikál a grafikus hardverrel. Ez a legtöbb + chipkészlet esetén magától megállapítható, de ennek ellenére mégis jó tisztában lenni ezzel arra az esetre, ha az automatikus felismerés mégsem mûködne. - A grafikus kártya memóriája - határozza meg a rendszer által + A grafikus kártya memóriájának + mérete határozza meg a rendszer által kihasználható felbontást és színmélységet. Ezt fontos tudunk ahhoz, - hogy ismerjük a rendszer korlátait. + hogy ismerjük a rendszerünk korlátait. @@ -582,8 +581,8 @@ Az &xorg; 7.3-as változatában gyakran mindenféle konfigurációs állomány - használata nélkül ki adni a - következõ parancsot: + használata nélkül egyszerûen csak adjuk + ki a következõ parancsot: &prompt.user; startx @@ -629,11 +628,11 @@ &prompt.root; Xorg -config xorg.conf.new - Ha ezután egy fekete-fehér rácsot - látunk egy X alakú egérmutatóval a - közepén, akkor jó a - beállítás. A próbát a - + Ha ezután a képernyõn egy + fekete-fehér rácsot látunk egy X alakú + egérmutatóval a közepén, akkor + jó a beállítás. A + próbát a CtrlAltBackspace billentyûk együttes lenyomásával szakíthatjuk meg. @@ -656,18 +655,18 @@ nyissuk meg egy szövegszerkesztõben, például az &man.emacs.1;-ben vagy az &man.ee.1;-ben. Elsõként adjuk meg a - célrendszerhez csatlakoztatott monitor frekvencia - adatait. Ezek általában a függõleges - és a vízszintes frissítés - értékei, melyeket az - xorg.conf.new állomány - "Monitor" szakaszában kell - feltüntetni: + célrendszerhez csatlakoztatott monitor + frekvenciájára vonatkozó adatokat. Ezek + általában a függõleges és a + vízszintes frissítés értékei, + melyeket az xorg.conf.new + állomány "Monitor" + szakaszában (Section) kell feltüntetni: Section "Monitor" Identifier "Monitor0" - VendorName "Monitor Vendor" - ModelName "Monitor Model" + VendorName "A monitor gyártója" + ModelName "A monitor típusa" HorizSync 30-107 VertRefresh 48-120 EndSection @@ -695,7 +694,7 @@ bekapcsolását, és segítségével készenléti vagy energiatakarékos üzemmódba tudjuk helyezni - õket. Ha engedélyezni kívánjuk a + azokat. Ha engedélyezni kívánjuk a monitorunk DPMS lehetõségeit, egyszerûen csak tegyük hozzá az alábbi sort a monitorunkat leíró szakaszhoz: @@ -705,10 +704,11 @@ xorg.conf - Amíg a xorg.conf.new - konfigurációs állományt még - mindig javítgatjuk, válasszuk ki számunkra - kedvezõ alapértelmezett felbontást és + Ha már a xorg.conf.new + konfigurációs állomány + szerkesztésével vagyunk elfoglalva, + válasszuk ki számunkra kedvezõ + alapértelmezett felbontást és színmélységet is. Ezt a "Screen" (Képernyõ) nevû szakaszban tehetjük meg: @@ -733,14 +733,13 @@ a parancssorból. A Modes kulcsszó után jelennek meg azok a felbontások, amelyekben az adott - színmélység elérhetõ. - Megjegyezzük, hogy itt csak olyan VESA - szabványú módok jelenhetnek meg, amelyet a - célrendszer grafikus eszköze is támogat. A - fenti példában az alapértelmezett - színmélység képpontonként - huszonnégy bit, és ebben a - színmélységben az elfogadott + színmélység elérhetõ. Itt csak + olyan VESA szabványú módok jelenhetnek meg, + amelyet a célrendszer grafikus eszköze is + támogat. A fenti példában az + alapértelmezett színmélység + képpontonként huszonnégy bit, és + ebben a színmélységben az elfogadott felbontás 1024-szer 768 pixel. Végezetül mentsük el a szerkesztett @@ -767,7 +766,7 @@ konfigurációs állományt el kell tennünk egy olyan központi helyre, ahol az &man.Xorg.1; képes lesz majd megtalálni. Ez a - hely általában a + hely általában az /etc/X11/xorg.conf vagy a /usr/local/etc/X11/xorg.conf. @@ -817,8 +816,8 @@ chipkészletének meghajtásához szükségünk lesz az agpart nevû AGP - programozási felületre az X11-ben. Az &man.agp.4; - meghajtó man oldalán olvashatuk errõl + programozási felületre az X11-ben. Errõl az + &man.agp.4; meghajtó man oldalán olvashatuk többet. Ennek segítségével ezt a hardvert is @@ -850,9 +849,8 @@ naplóállományokból is kinyerhetünk elegendõ információt ahhoz, hogy mûködésre bírjuk - rendszerünket. Mindenképpen legyen - kéznél ehhez egy - szövegszerkesztõ! + rendszerünket. Ehhez mindenképpen legyen + kéznél egy szövegszerkesztõ! A jelenlegi szélesvásznú (WSXGA, WSXGA+, WUXGA, WXGA, WXGA+ és társai) @@ -897,9 +895,9 @@ Ha az alábbi ModeLine értékek nem szerepelnének a - meghajtókban, akkor velük kapcsolatban - súgnunk kell az &xorg;nak - egy kicsit. A /var/log/Xorg.0.log + meghajtókban, akkor velük kapcsolatban egy kicsit + súgnunk kell az &xorg;-nak. + A /var/log/Xorg.0.log átrágásával elegendõ információt tudunk gyûjteni ahhoz, hogy manuálisan vegyünk fel használható @@ -914,15 +912,15 @@ (II) MGA(0): Ranges: V min: 48 V max: 85 Hz, H min: 30 H max: 94 kHz, PixClock max 170 MHz Ezeket nevezik EDID-adatoknak (Extended display - identification data, vagyis kb. bõvített - megjelenítési azonosító adatok). - Belõlük a megfelelõ ModeLine - sor létrehozása csupán annyiból - áll, hogy a számértékeket a - megfelelõ sorrendbe tesszük: + identification data, vagyis bõvített + megjelenítési azonosító + adatoknak). Belõlük a megfelelõ + ModeLine sor létrehozása + csupán annyiból áll, hogy a + számértékeket a megfelelõ sorrendbe + tesszük: - ModeLine <name> <clock> <4 horiz. - timings> <4 vert. timings> + ModeLine <name> <clock> <4 horiz. timings> <4 vert. timings> Ezáltal a példában látott "Monitor" szakasz @@ -970,13 +968,13 @@ számára. A nagyobb méretû bemutatókon a betûi szögletesen és idétlenül néznek ki, a - &netscape;-ben megjelenõ kisebb + &netscape;ben megjelenõ kisebb betûk pedig szinte teljességgel olvashatatlanok. - Viszont rengeteg szabad, nagyon jó - minõségû és könnyen + Viszont manapság már rengeteg szabad, nagyon + jó minõségû és könnyen használható Type1 (&postscript;) - betûtípus érhetõ már el az - X11-hez. Például az URW + betûtípus érhetõ el az X11-hez. + Például az URW betûtípus-gyûjtemény (x11-fonts/urwfonts) a szabványos Type1 betûtípusok (Ugyanígy járjunk el a freefont és a többi gyûjtemény esetén is. Az X - szerver akkor fogja észlelni ezket a + szerver akkor fogja észlelni ezeket a betûtípusokat, ha hozzáadjuk a következõ sort a konfigurációs állományához @@ -1046,76 +1044,77 @@ &truetype; betûtípusok - TrueType - betûtípusok - - betûtípusok - TrueType - + TrueType + betûtípusok + + betûtípusok + TrueType + - Az &xorg; beépített - támogatást tartalmaz a &truetype; - betûtípusok rendereléséhez. Két - különbözõ modul valósítja meg - ezt a feladatot. Ebben példában a freetype - nevû modult használjuk, mivel sokkal jobban - illeszkedik a többi betûrenderelõhöz. A - freetype modul használatához mindössze az - /etc/X11/xorg.conf állomány - "Module" szakaszába kell beírnunk - a következõ sort: + Az &xorg; beépített + támogatást tartalmaz a &truetype; + betûtípusok rendereléséhez. + Két különbözõ modul + valósítja meg ezt a feladatot. Ebben + példában a freetype nevû modult + használjuk, mivel sokkal jobban illeszkedik a többi + betûrenderelõhöz. A freetype modul + használatához mindössze az + /etc/X11/xorg.conf állomány + "Module" szakaszába kell + beírnunk a következõ sort: - Load "freetype" + Load "freetype" - Most pedig hozzunk létre egy könyvtárat a - &truetype; betûtípusok számára (ez - legyen például a - /usr/local/lib/X11/fonts/TrueType), majd - másoljuk az összes &truetype; - betûtípusunkat ide. Vigyázzunk rá, hogy - &macintosh;-ról &truetype; betûtípusok - közvetlenül nem hozhatóak át, az X11 - számára &unix;/&ms-dos;/&windows; formátumban - kell lenniük. Miután sikerült - átmásolnunk az állományokat ebbe a - könyvtárba, használjuk a - ttmkfdir parancsot a - fonts.dir állomány - létrehozására, aminek révén az - X betûrenderelõje tudnia fogja, hogy új - állományokat telepítettünk. A - ttmkfdir x11-fonts/ttmkfdir néven - elérhetõ a &os; - Portgyûjteményébõl. + Most pedig hozzunk létre egy könyvtárat a + &truetype; betûtípusok számára (ez + legyen például a + /usr/local/lib/X11/fonts/TrueType), majd + másoljuk az összes &truetype; + betûtípusunkat ide. Vigyázzunk rá, + hogy &macintosh;-ról &truetype; betûtípusok + közvetlenül nem hozhatóak át, az X11 + számára &unix;/&ms-dos;/&windows; + formátumban kell lenniük. Miután + sikerült átmásolnunk az + állományokat ebbe a könyvtárba, + használjuk a ttmkfdir + parancsot a fonts.dir + állomány létrehozására, + aminek révén az X betûrenderelõje tudnia + fogja, hogy új állományokat + telepítettünk. A ttmkfdir + x11-fonts/ttmkfdir + néven elérhetõ a &os; + Portgyûjteményébõl. - &prompt.root; cd /usr/local/lib/X11/fonts/TrueType + &prompt.root; cd /usr/local/lib/X11/fonts/TrueType &prompt.root; ttmkfdir -o fonts.dir - Ezután adjuk hozzá a &truetype; - könyvtárat a betûtípusok - könyvtáraihoz. Itt is a Type1 betûtípusoknál - leírtak szerint kell eljárnunk, vagyis - használjunk a + Ezután adjuk hozzá a &truetype; + könyvtárat a betûtípusok + könyvtáraihoz. Itt is a Type1 betûtípusoknál + leírtak szerint kell eljárnunk, vagyis + használjunk a - &prompt.user; xset fp+ /usr/local/lib/X11/fonts/TrueType + &prompt.user; xset fp+ /usr/local/lib/X11/fonts/TrueType &prompt.user; xset fp rehash - parancsot, vagy adjunk hozzá a - xorg.conf állományhoz egy - további FontPath sort. + parancsot, vagy adjunk hozzá a + xorg.conf állományhoz egy + további FontPath sort. - Ezzel végeztünk is. Innentõl kezdve a - &netscape;, - Gimp, a - &staroffice; és mindegyik - más X alkalmazás fel fogja ismerni a frissen - telepített &truetype; betûtípusokat. A nagyon - kicsi betûk (egy honlap megtekintése során, - nagyfelbontásban) és a nagyon nagy betûk (a - &staroffice; használatakor) most - már sokkal jobban fognak mutatni. + Ezzel végeztünk is. Innentõl kezdve a + &netscape;, + Gimp, a + &staroffice; és mindegyik X + alkalmazás fel fogja ismerni a frissen telepített + &truetype; betûtípusokat. A nagyon kicsi betûk + (egy honlap megtekintése során, + nagyfelbontásban) és a nagyon nagy betûk (a + &staroffice; használatakor) + most már sokkal jobban fognak mutatni. @@ -1183,7 +1182,7 @@ Az állománynak XML formátumúnak kell lennie. Különösen ügyeljünk a - kis- és nagybetûkre és + kis- és nagybetûkre, illetve gyõzödjünk meg mindig róla, hogy lezártuk-e az összes taget. Az állomány a szokásos XML-fejléccel @@ -1211,7 +1210,7 @@ állományba, nagyjából ilyen alakban: - <dir>/az/én/betû/típusaim</dir> + <dir>/az/en/betu/tipusaim</dir> Az új betûtípusok, de legfõképpen az új betûtípusokat @@ -1344,10 +1343,10 @@ nevû állományt. Fésüljük össze ennek az állománynak a tartalmát a /usr/local/etc/fonts/local.conf - tartalmával és a Bitstream betûtípusok - maguktól felváltják az X11 - alapértelmezett talpas (serif), talpatlan (sans serif) - és egyenszélességû (monospaced) + tartalmával, és a Bitstream + betûtípusok maguktól felváltják + az X11 alapértelmezett talpas (serif), talpatlan (sans + serif) és egyenszélességû (monospaced) betûtípusait. Végezetül a felhasználók is @@ -1367,7 +1366,7 @@ Még egy utolsó ötlet: LCD képernyõk esetén szükségünk - lehet az ún. sub-pixel sampling + lehet az ún. sub-pixel sampling (részképpont mintavételezési) technikára. Ezzel lényegében a (vízszintesen elválasztott) vörös, @@ -1398,7 +1397,7 @@ értéket bgr-re, vrgb-re vagy vbgr-re kell cserélnünk. Próbálgassuk - és kiderül, melyikkel mûködik + és kiderül, hogy melyikkel mûködik jobban. @@ -1475,13 +1474,14 @@ Az XDM tulajdonképpen a felhasználó számára ugyanazokat a funkciókat nyújtja, mint a &man.getty.8; program - (errõl bõvebben ld. ). - Tehát: belépteti a felhasználót a - szerverre, ahova csatlakozott, illetve elindítja helyette - a hozzátartozó munkamenet kezelõjét - (ami általában egy X-es ablakkezelõ). Az - XDM megvárja ennek a - programnak a befejezõdését, ami egyben jelzi + (errõl bõvebben lásd ). Tehát: belépteti a + felhasználót a szerverre, ahova csatlakozott, + illetve elindítja helyette a hozzátartozó + munkamenet kezelõjét (ami általában + egy X-es ablakkezelõ). Az XDM + megvárja ennek a programnak a + befejezõdését, ami egyben jelzi számára, hogy a felhasználó elvégezte a dolgát, és kilépteti a szerverrõl. Ezután az @@ -1509,13 +1509,12 @@ bejegyzést az /etc/ttys állományhoz. Ennek a formai szabályairól és - használatáról bõvebben ld. . Az /etc/ttys - alapértelmezett változatában az - XDM démon virtuális - terminálon történõ - futtatását így találhatjuk - meg: + használatáról bõvebben lásd + . Az + /etc/ttys alapértelmezett + változatában az XDM + démont ebben a formában találjuk meg a + virtuális terminálok között: ttyv8 "/usr/local/bin/xdm -nodaemon" xterm off secure @@ -1606,16 +1605,16 @@ xdm-pid A jelenleg futó XDM-hez tartozó - folyamat azonosítója. + azonosító. - Ebben a könyvtárban fellelhetõ még - néhány program és szkript az munkaasztalunk - beállításához az - XDM futása során. Ezen + Ebben a könyvtárban találunk még + néhány olyan programot és szkriptet, + amelyekkel be tudjuk állítani a munkaasztalunkat + az XDM futása alatt. Ezen állományok céljait egyenként ismertetni fogjuk. A felépítésükrõl és @@ -1650,8 +1649,8 @@ nem állítottuk a távoli számítógépek csatlakoztathatóságát. - Alapértelmezés szerint semmilyen klienst nem - enged csatlakozni. + Alapértelmezés szerint viszont semmilyen klienst + nem enged csatlakozni. @@ -1743,10 +1742,10 @@ is kapcsolódni, ha átírjuk a hozzáférésre vonatkozó szabályokat és engedélyezzük rajta a - kapcsolódást. A szabályok az - alapértelmezés szerint nagyon óvatosak. Az - XDM-hez történõ - kapcsolódás engedélyezéséhez + kapcsolódást. Az alapértelmezett + szabályok nagyon óvatosak. Ha tehát + engedélyezni akarjuk a kívülrõl + érkezõ kapcsolódásokat, akkor ahhoz elõször az xdm-config állományból vegyük ki az alábbi sort: @@ -1758,15 +1757,15 @@ Ezután indítsuk újra az XDM-et. Ne felejtsük el, hogy az app-defaults állományokban a - megjegyzéseket ! - (felkiáltójel)lel kezdõdnek, nem pedig a + megjegyzések ! + (felkiáltó)jellel kezdõdnek, nem pedig a megszokott # (kettõskereszt)tel. A fentieknél természetesen szigorúbb hozzáférési szabályok is szükségesek lehetnek — ezzel kapcsolatban nézzük meg Xaccess állományban szereplõ példákat, - illetve lapozzuk fel a &man.xdm.1; man oldalt. + illetve lapozzuk fel az &man.xdm.1; man oldalt. @@ -1808,9 +1807,9 @@ szó. Maga a munkakörnyezet elnevezés sok mindenre utalhat egy mezei ablakkezelõtõl kezdve az asztali alkalmazások - teljes garmadájáig, ahogy a + teljes garmadájáig, ahogy igaz ez a KDE vagy a - GNOME esetén is. + GNOME esetében is. A GNOME @@ -1902,18 +1901,18 @@ saját .xinitrc állományunk, akkor nincs más teendõnk, mint átírni az aktuális - ablakkezelõnket behívó sort a + ablakkezelõnket hívó sort a /usr/local/bin/gnome-session sorra. Ha nem csináltunk elõtte semmilyen különleges dolgot az említett - konfigurációs állománnyal, + konfigurációs állománnyal, akkor elegendõ csak ennyit beírnunk: &prompt.user; echo "/usr/local/bin/gnome-session" > ~/.xinitrc Ezt követõen írjuk be a startx parancsot, és a - GNOME munkakörnyezet fog + GNOME munkakörnyezete fog elindulni. @@ -1925,7 +1924,7 @@ állományt, amely ezt a parancsot tartalmazza. Ehhez nyissuk meg és cseréljük ki benne a korábbi ablakkezelõnk - meghívását a + hívását a /usr/local/bin/gnome-session utasításra: @@ -1966,14 +1965,20 @@ tehát a GNOME legfrissebb verzióiban már használhatjuk az élsimítást. Ehhez menjünk az - Alkalmazások - A munkaasztal - beállításai - Betûk - menübe, majd válasszuk vagy a A - legszebb betûforma, A legjobb - kontraszt vagy a Simítás - a képponton belül (LCD) + Applications + Desktop Preferences + Font (a magyar + változatban ez az + Alkalmazások A + munkaasztal beállításai + Betûk ) + menübe, majd válasszuk vagy a Best + shapes (A legszebb + betûforma), Best + contrast (A legjobb + kontraszt) vagy a Subpixel smoothing + (LCDs) (Simítás a + képponton belül (LCD)) menüpontot. A GTK+-ot használó, de közvetlenül a GNOME-hoz nem tartozó alkalmazások esetén pedig @@ -2052,13 +2057,14 @@ A KDE-hez egy Konqueror nevû böngészõ is tartozik, mely a többi - &unix;-os böngészõ komoly ellenfelének + &unix;os böngészõ komoly ellenfelének bizonyul. A KDE-rõl többet a KDE honlapján olvashatunk. A KDE &os;-re - vonatkozó tudnivalóiról és - anyagokról a &os; - KDE csapat honlapján találhatunk + vonatkozó tudnivalóiról és a + hozzátartozó anyagokról a &os; KDE csapat + honlapján találhatunk információkat. @@ -2068,13 +2074,13 @@ Ahogy a GNOME és a többi más munkakörnyezet esetében is, - maga a program könnyen feltelepíthetõ + maga a program könnyen telepíthetõ csomagból vagy a Portgyûjtemény segítségével is: A KDE csomagját hálózaton keresztül így tudjuk - feltelepíteni: + telepíteni: >>> TRUNCATED FOR MAIL (1000 lines) <<<