Date: Sat, 29 Mar 2008 17:20:52 GMT From: Gabor Pali <pgj@FreeBSD.org> To: Perforce Change Reviews <perforce@FreeBSD.org> Subject: PERFORCE change 138914 for review Message-ID: <200803291720.m2THKqx4065170@repoman.freebsd.org>
next in thread | raw e-mail | index | archive | help
http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=138914 Change 138914 by pgj@disznohal on 2008/03/29 17:20:04 Fix typos, composition, reword sentences. Submitted by: gabor (mentor) Affected files ... .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/desktop/chapter.sgml#4 edit Differences ... ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/desktop/chapter.sgml#4 (text+ko) ==== @@ -25,11 +25,12 @@ <para>&os;-n asztali alkalmazások széles spektrumát lehet futtatni, például - böngészõket, szövegszerkesztõket. - Legtöbbjük csomagként áll - rendelkezésre, ill. automatizált módon - lefordíthatóak a portgyûjteménybõl. - Az új felhasználók közül sokan + böngészõket és + szövegszerkesztõket. Legtöbbjük + csomagként áll rendelkezésre, ill. + automatizált módon lefordíthatóak a + Portgyûjteménybõl. Az új + felhasználók közül sokan szeretnének ilyen fajta alkalmazásokat használni, ezért ez a fejezet bemutatja, miként lehet a népszerûbb asztali @@ -39,7 +40,7 @@ a Portgyûjteményben megtalálható formájukról.</para> - <para>Vegyük észre, hogy amikor portként + <para>Vegyük figyelembe, hogy amikor portként telepítünk egy programot, a forráskódját fordítjuk le. Ez bizonyos esetekben nagyon sokáig is eltarthat attól @@ -55,22 +56,23 @@ lefordított csomagból is telepíthetjük.</para> - <para>Mivel a &os; kínál fel - &linux;-kompatibilitást, számos, eredetileg &linux;-ra - fejlesztett alkalmazás is elérhetõvé - válik az asztali környezetünkre. Azonban - határozottan javasoljuk, hogy a &linux;-os - alkalmazások használatához elõször - figyelmesen olvassa át a <xref linkend="linuxemu">et. A - &linux;-os bináris kompabilitást - használó portok neve általában a - <quote>linux-</quote> elõtaggal kezdõdik. Ezt ne - felejtsük el figyelembe venni, amikor pl. a &man.whereis.1; - segítségével keresünk egy portot. A - fejezet további részében - feltételezzük, hogy aktiváltuk a bináris - &linux;-kompatibilitást a &linux;-os alkalmazások - telepítése elõtt.</para> + <para>Mivel a &os; rendelkezik Linux kompatibilitással, + számos, eredetileg &linux;-ra fejlesztett alkalmazás + is elérhetõvé válik az asztali + környezetünkön történõ + használatra. Azonban határozottan javasoljuk, hogy + a &linux;-os alkalmazások használatához + elõször figyelmesen olvassa át a <xref + linkend="linuxemu">et. A &linux;-os bináris + kompabilitást használó portok neve + általában a <quote>linux-</quote> elõtaggal + kezdõdik. Ezt ne felejtsük el figyelembe venni, amikor + pl. a &man.whereis.1; segítségével + keresünk egy portot. A fejezet további + részében feltételezzük, hogy + aktiváltuk a bináris &linux;-kompatibilitást + a &linux;-os alkalmazások telepítése + elõtt.</para> <para>Íme a fejezetben tárgyalt kategóriák:</para> @@ -85,7 +87,7 @@ </listitem> <listitem> - <para>Termelõeszközök (mint a + <para>Irodai eszközök (mint a <application>KOffice</application>, <application>AbiWord</application>, <application>The GIMP</application>, @@ -93,7 +95,7 @@ </listitem> <listitem> - <para>Dokumentumnézegetõk (mint az + <para>Dokumentum-megjelenítõk (mint az <application>&acrobat.reader;</application>, <application>gv</application>, <application>Xpdf</application>, @@ -112,7 +114,7 @@ <itemizedlist> <listitem> - <para>A külsõs alkalmazások + <para>A külsõ alkalmazások telepítésének ismerete (<xref linkend="ports">).</para> </listitem> @@ -145,12 +147,12 @@ böngészõ. Helyette keressük meg a Portgyûjteményben a <ulink url="http://www.FreeBSD.org/ports/www.html">www</ulink>; - könyvtárat, ahol viszont már rengeteg + könyvtárat, ahol ezzel szemben rengeteg böngészõ áll telepítésre készen. Csomagolt formában is elérhetõek, ha nem lenne idõnk mindent - lefordítani (egyes esetekben termérdek idõnkbe - is kerülhet).</para> + lefordítani (ami egyes esetekben akár rengeteg + idõnkbe is kerülhet).</para> <para>A <application>KDE</application>-hez és a <application>GNOME</application>-hoz eleve tartoznak @@ -158,10 +160,10 @@ asztalkörnyezetek beállításához a <xref linkend="x11-wm">t olvassuk el.</para> - <para>Ha viszont csak pehelysúlyú - böngészõkre vágyunk, érdemes - megnéznünk a Portgyûjteményben - található <filename + <para>Ha viszont csak egy kevés erõforrást + igénylõ böngészõkre vágyunk, + érdemes megnéznünk a + Portgyûjteményben található <filename role="package">www/dillo</filename>, <filename role="package">www/links</filename> vagy <filename role="package">www/w3m</filename> portokat.</para> @@ -236,7 +238,7 @@ felhasználók felfedezhetnek némi hasonlóságot a <application>Communicator</application> programcsomaggal, mivel - ez a két böngészõ egykoron ugyanaz + ez a két böngészõ valaha ugyanaz volt.</para> <para>233 MHz-nél lassabb processzorral vagy 64 @@ -340,9 +342,9 @@ <para>A &os; alapítvány megegyezett a Sun Microsystems-szel, hogy terjesztheti a &java; futtatókörnyezet (&jre;) és a &java; - fejlesztõkörnyezet (&jdk;) &os;-s bináris - változatait. Ezek a csomagok elérhetõek a - <ulink + fejlesztõkörnyezet (&jdk;) &os;-re lefordított + bináris változatait. Ezek a csomagok + elérhetõek a <ulink url="http://www.freebsdfoundation.org/downloads/java.shtml">&os; alapítvány</ulink> honlapjáról.</para> @@ -450,10 +452,10 @@ mindent mást. Ennek ellenére az <application>Opera</application> viszonylag pehelysúlyúnak és gyorsanak - számít. Két fajta kiszerelésben is + számít. Két fajta módon is használható: létezik <quote>natív</quote> &os;-s változata, valamint a - &linux;-emulációval futó + &linux; emulációval futó változata.</para> <para>Az <application>Opera</application> &os;-s @@ -516,15 +518,19 @@ </sect1> <sect1 id="desktop-productivity"> - <title>Termelõeszközök</title> + <title>Irodai eszközök</title> - <para>Ha termelésrõl van szó, az új - felhasználók gyakorta keresnek egy jó irodai - programcsomagot vagy egy baratságos - szövegszerkesztõt. Miközben a - különféle <link - linkend="x11-wm">asztalkörnyzetek</link>, mint mondjuk a - <application>KDE</application></para> + <para>Amikor irodai felhasználásról van + szó, az új felhasználók gyakorta + keresnek egy jó irodai programcsomagot vagy egy + baratságos szövegszerkesztõt. Habár az + egyes <link linkend="x11-wm">asztalkörnyezetek</link>, mint + mondjuk a <application>KDE</application>, gyakran saját + irodai eszközöket is tartalmaznak, &os; alatt nincs + alapértelmezett irodai programcsomag. A rendszer az + asztalkörnyezetektõl függetlenül igyekszik + felkínálni mindazt, amire + szükségünk lehet.</para> <para>Ebben a részben a következõ alkalmazásokról esik szó:</para> @@ -627,7 +633,7 @@ <para>Az <application>AbiWord</application> egy szabad szövegszerkesztõ program, a <application>µsoft; - Word</application>éhez hasonló kinézettel. + Word</application>-höz hasonló kinézettel. Remekül használható levelek, beszámolók, feljegyzések, cikkek stb. írásához. Nagyon gyors, rengeteg @@ -689,7 +695,7 @@ url="http://www.FreeBSD.org/ports/graphics.html">graphics</ulink>; könyvtárában ezen felül fellelhetjük a <application>The Gimp Manual</application>t, - vagyis <application>The GIMP</application> + vagyis a <application>The GIMP</application> kézikönyvét. Innen így kell õket telepíteni:</para> @@ -724,9 +730,8 @@ <para>Az <application>OpenOffice.org</application> tartalmaz minden olyan elengedhetetlenül fontos alkalmazást, - amelyek napjaink bármelyik irodai - termelõeszközéhez hozzátartoznak: egy - szövegszerkesztõt, egy + amelyek napjaink bármelyik irodájához + hozzátartoznak: egy szövegszerkesztõt, egy táblázatkezelõt, egy prezentációszerkesztõt és egy rajzolóprogramot. A felhasználói @@ -753,7 +758,7 @@ &solaris;-on, &linux;-on, &os;-n és &macos; X-en. Az <application>OpenOffice.org</application>-ról bõvebb információt a <ulink - url="http://www.openoffice.org/">saját + url="http://www.openoffice.org/">projekt saját honlapján</ulink> találhatunk. A &os;-s változatra vonatkozó információkat és a csomagokat pedig a <ulink @@ -831,17 +836,17 @@ </sect1> <sect1 id="desktop-viewers"> - <title>Dokumentumnézgetõk</title> + <title>Dokumentum-megjelenítõk</title> <para>A &unix; megjelenése óta néhány új népszerû dokumentumformátum is felbukkant, melyek szabványos megjelenítõi nem minden esetben részei az alaprendszernek. Ebben a részben azt tekintjük át, hogyan lehet ilyen - nézegetõket telepíteni.</para> + megjelenítõket telepíteni.</para> - <para>A rész az alábbi alkalmazásokat mutatja - be:</para> + <para>Ez a rész az alábbi alkalmazásokat + említi:</para> <informaltable frame="none" pgwide="1"> <tgroup cols="4"> @@ -895,15 +900,15 @@ </indexterm> <indexterm> <primary>PDF</primary> - <secondary>nézegetõ</secondary> + <secondary>megjelenítõ</secondary> </indexterm> <para>A dokumentumok többsége manapság PDF - állományok formájában terjed, avagy a - <quote>Portable Document Format (hordozható - dokumentumformátum)</quote>ban. Az ilyen - típusú állományok - megnézésére az egyik legalkalmasabb az + (Portable Document Format, avagy <quote>hordozható + dokumentumformátum)</quote> állományok + formájában terjed. Az ilyen típusú + állományok megnézésére az + egyik legalkalmasabb alkalmazás az <application>&acrobat.reader;</application>, melyet az Adobe adott ki &linux;-ra. De mivel a &os; képes &linux; binárisok futtatására, így &os;-re @@ -916,8 +921,8 @@ <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/print/acroread7</userinput> &prompt.root; <userinput>make install clean</userinput></screen> - <para>Csomag licenszelési megszorítások miatt - nem áll rendelkezésre.</para> + <para>Licenszelési megszorítások miatt a + csomag nem áll rendelkezésre.</para> </sect2> @@ -928,15 +933,15 @@ </indexterm> <indexterm> <primary>PDF</primary> - <secondary>nézegetõ</secondary> + <secondary>megjelenítõ</secondary> </indexterm> <indexterm> <primary>PostScript</primary> - <secondary>nézegetõ</secondary> + <secondary>megjelenítõ</secondary> </indexterm> <para>A <application>gv</application> egy &postscript; és - PDF nézegetõ. Eredetileg a + PDF megjelenítõ. Eredetileg a <application>ghostview</application> alapján készült, de a <application>Xaw3d</application>-nek köszönhetõen sokkal szebben néz ki. Gyors @@ -946,8 +951,8 @@ tájolása, a papírméret, skálázás és az élsimítás. Szinte bármelyik - mûvelet elvégezhetõ vagy csak - billentyûzetrõl, vagy csak egérrel.</para> + mûvelet elvégezhetõ csak + billentyûzetrõl vagy egérrel.</para> <para>A <application>gv</application> csomagjának telepítéséhez a következõ parancsot @@ -969,17 +974,18 @@ </indexterm> <indexterm> <primary>PDF</primary> - <secondary>nézegetõ</secondary> + <secondary>megjelenítõ</secondary> </indexterm> - <para>Ha egy aprócska &os;-s PDF nézegetõre + <para>Ha egy egyszerû &os;-s PDF megjelenítõre lenne szükségünk, az - <application>Xpdf</application> pontosan egy ilyen - pehelysúlyú és hatékony eszköz. - Nagyon kevés erõforrást igényel - és nagyon megbízható. A szabványos - X-beli betûtípusokat használja, és - nincs szüksége sem a + <application>Xpdf</application> pontosan egy ilyen kis + erõforrás-igényû és + hatékony eszköz. Nagyon kevés + erõforrást igényel és nagyon + megbízható. A szabványos X-beli + betûtípusokat használja, és nincs + szüksége sem a <application>&motif;</application>-ra, sem pedig más X eszközrendszerre.</para> @@ -1042,12 +1048,12 @@ <sect1 id="desktop-finance"> <title>Pénzügyi szoftverek</title> - <para>Ha bármilyen ok folytán szeretnénk a - &os;-vel kezeli személyes pénzügyeinket, akadnak - olyan kellõen komoly és könnyen kezelhetõ - alkalmazások, amelyek csak a - telepítésükre várnak. - Néhány közülük kompatibilisek az + <para>Ha bármilyen ok folytán a &os;-vel + szeretnénk kezeli személyes + pénzügyeinket, akadnak olyan kellõen komoly + és könnyen kezelhetõ alkalmazások, amelyek + csak a telepítésükre várnak. + Néhányuk közülük kompatibilis az elterjedtebb állományformátumokkal, mint mondjuk amiben a <application><trademark class="registered">Quicken</trademark></application> és az @@ -1162,13 +1168,12 @@ alkalmazkodva automatikusan <quote>kitalálni</quote> a felhasználó gondolatait a cellák formátumának megfelelõ automatikus - kiegészítõ rendszerével. Be tudja - olvasni jó néhány népszerûbb - formátumot, mint mondjuk az - <application>Excel</application>, <application>Lotus - 1-2-3</application> vagy a <application>Quattro - Pro</application> állományait. A - <application>Gnumeric</application> a <filename + kiegészítõ rendszerével. Be tud + olvasni számos népszerûbb formátumot, + mint mondjuk az <application>Excel</application>, + <application>Lotus 1-2-3</application> vagy a + <application>Quattro Pro</application> + állományait. A <filename role="package">math/guppi</filename> grafikonkészítõ programon keresztül támogatja grafikonok rajzolását is. Nagy @@ -1202,7 +1207,7 @@ <para>Az <application>Abacus</application> egy kicsi és egyszerûen használható - táblázatkezelõ program. Sok-sok olyan + táblázatkezelõ program. Számos olyan funkciót tartalmaz beépítve, amelyek kifejezetten hasznosnak bizonyulhatnak a statisztika, pénzügyek és a matematika @@ -1293,8 +1298,8 @@ környezetet tudjuk kiépíteni.</para> <para>Íme egy rövidke emlékeztetõ - azokról az asztali alkalmazásokról, melyeket a - fejezetben tárgyaltuk:</para> + azokról az asztali alkalmazásokról, melyeket + a fejezetben tárgyaltunk:</para> <informaltable frame="none" pgwide="1"> <tgroup cols="3">
Want to link to this message? Use this URL: <https://mail-archive.FreeBSD.org/cgi/mid.cgi?200803291720.m2THKqx4065170>