From owner-p4-projects@FreeBSD.ORG Sun Aug 3 20:53:41 2008 Return-Path: Delivered-To: p4-projects@freebsd.org Received: by hub.freebsd.org (Postfix, from userid 32767) id 467701065673; Sun, 3 Aug 2008 20:53:41 +0000 (UTC) Delivered-To: perforce@FreeBSD.org Received: from mx1.freebsd.org (mx1.freebsd.org [IPv6:2001:4f8:fff6::34]) by hub.freebsd.org (Postfix) with ESMTP id 0A0571065670 for ; Sun, 3 Aug 2008 20:53:41 +0000 (UTC) (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: from repoman.freebsd.org (repoman.freebsd.org [IPv6:2001:4f8:fff6::29]) by mx1.freebsd.org (Postfix) with ESMTP id EA7488FC16 for ; Sun, 3 Aug 2008 20:53:40 +0000 (UTC) (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: from repoman.freebsd.org (localhost [127.0.0.1]) by repoman.freebsd.org (8.14.2/8.14.2) with ESMTP id m73KreD4094207 for ; Sun, 3 Aug 2008 20:53:40 GMT (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: (from perforce@localhost) by repoman.freebsd.org (8.14.2/8.14.1/Submit) id m73Kres9094205 for perforce@freebsd.org; Sun, 3 Aug 2008 20:53:40 GMT (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Date: Sun, 3 Aug 2008 20:53:40 GMT Message-Id: <200808032053.m73Kres9094205@repoman.freebsd.org> X-Authentication-Warning: repoman.freebsd.org: perforce set sender to pgj@FreeBSD.org using -f From: Gabor Pali To: Perforce Change Reviews Cc: Subject: PERFORCE change 146556 for review X-BeenThere: p4-projects@freebsd.org X-Mailman-Version: 2.1.5 Precedence: list List-Id: p4 projects tree changes List-Unsubscribe: , List-Archive: List-Post: List-Help: List-Subscribe: , X-List-Received-Date: Sun, 03 Aug 2008 20:53:41 -0000 http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=146556 Change 146556 by pgj@disznohal on 2008/08/03 20:53:00 MFen: 1.950 -> 1.1000 hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml Affected files ... .. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml#6 edit Differences ... ==== //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml#6 (text+ko) ==== @@ -7,7 +7,7 @@ @@ -18,7 +18,7 @@ A &os; Dokumentációs Projekt - $FreeBSD: doc/en_US.ISO8859-1/books/faq/book.sgml,v 1.950 2008/06/21 07:27:50 pgj Exp $ + $FreeBSD: doc/en_US.ISO8859-1/books/faq/book.sgml,v 1.1000 2008/06/21 08:32:47 pgj Exp $ 1995 @@ -5557,7 +5557,7 @@ - A Xi Graphics korábban + A Xi Graphics korábban kínált fel CDE-t &os;-hez, de manapság már nem foglalkoznak ezzel. @@ -5578,68 +5578,6 @@ - - Léteznek nagy teljesítményû - kereskedelmi X szerverek is? - - - - Igen, a Xi Graphics foglalkozik - &os; és egyéb Intel-alapú - rendszerekre fejlesztett Accelerated-X - termékekkel. - - A Xi Graphics által - kínált nagy teljesítményû X - szervereket könnyû konfigurálni, egyszerre - több videokártyát is támogatnak - és csak bináris formában - érhetõek el, a &os; és &linux; - változatok egyetlen lemezen. A Xi - Graphics ezenkívül még - külön laptopok számára is - ajánl nagy teljesítményû X - szervereket. - - Az 5.0 változatból egy ingyenes - kompatibilitási demo le is - tölthetõ. - - A Xi Graphics &os;-re - &motif;ot és - CDE-t és - kínál (lásd fentebb). - - - - További információk - - A Xi Graphics honlapja - - - - - illetve - - sales@xig.com vagy - support@xig.com - - - - - illetve - - telefonon: (800) 946 7433 vagy - +1 303 298-7478 - - - - - - - Használhatóak adatbázisrendszerek &os; alatt? @@ -8309,7 +8247,7 @@ lehetõleg a levelezési listákon ne kérdezzünk senkitõl olyat, hogy De a sendmail akkor most miért - jobb, mint a Qmail? Ha + jobb, mint a qmail? Ha ilyen kérdéseink vannak, akkor elõször inkább olvassuk át az archívumokat. Szinte biztos, hogy már szinte @@ -8327,15 +8265,15 @@ Ne essünk kétségbe! Indítsuk - újra a rendszerünket egyfelhasználós - módban. Ehhez gépeljük be a - boot -s parancsot a - rendszertöltõ Boot: + újra a rendszerünket + egyfelhasználós módban. Ehhez + gépeljük be a boot -s + parancsot a rendszertöltõ Boot: parancssorában. Amikor a parancsértelmezõt kell megadnunk, egyszerûen csak nyomjuk le az Enter billentyût. Ekkor kapunk egy &prompt.root; - parancssort. A mount -u / parancs + parancssort. A mount -urw / parancs begépelésével csatlakoztassuk újra a rendszerindító partíciónkat írható @@ -8348,6 +8286,38 @@ jelszavát és a &man.exit.1; futtatásával folytassuk a rendszer indítását. + + + Ha az egyfelhasználós módra + váltás során a rendszer a + root felhasználó + jelszavát kérné, akkor az arra utal, + hogy a konzol az /etc/ttys + állomány szerint insecure + (nem biztonságos) típusú. Ebben az + esetben szereznünk kell egy &os; + telepítõlemezt, elindítanunk + róla a rendszert, majd a &man.sysinstall.8; + programban a Fixit + menüponton keresztül indított + parancsértelmezõben kiadni az elõbb + említet parancsokat. + + + + Ha egyfelhasználós módban nem + tudjuk csatlakoztatni a rendszerindító + partíciót, akkor ennek könnyen az lehet + az oka, hogy a partíciókat + titkosították, ezért a megfelelõ + kulcsok nélkül nem tudjuk elérni + ezeket. Ez leginkább adott + implementációtól függ. A + &os;-ben elõforduló + lemeztitkosításokkal kapcsolatban a kézikönyv + ad bõvebb útmutatást. + @@ -8370,8 +8340,8 @@ Mindezt a rendszermag újrafordítása és a újraindítása nélkül is le tudjuk tiltani, ha - beállítjuk az alábbi sysctl - változót: + beállítjuk az alábbi + &man.sysctl.8;-változót: &prompt.root; sysctl hw.syscons.kbd_reboot=0 @@ -8381,7 +8351,6 @@ újrafordításakor: options PCVT_CTRL_ALT_DEL - @@ -8396,12 +8365,12 @@ Használjuk a következõ &man.perl.1; parancsot: - &prompt.user; perl -i.bak -npe 's/\r\n/\n/g' állomány ... + &prompt.user; perl -i.bak -npe 's/\r\n/\n/g' állományok ahol az - állomány az - átalakítandó állomány. A - konverzió helyben történik, illetve az + állományok az + átalakítandó állományok. + A konverzió helyben történik, illetve az eredeti állományokról .bak kiterjesztéssel létrejön egy biztonsági @@ -8418,8 +8387,17 @@ állomány, miközben a unix-szöveges-állomány fogja az eredményt tartalmazni. Ez valamivel - gyorsabb a &man.perl.1; + gyorsabb a perl megoldásánál. + + Ez említett megoldásokon kívül + a DOS szöveges állományait a + Portgyûjteményben található + converters/dosunix porttal is + könnyedén át tudjuk alakítani. + Ennek részleteit a hozzátartozó + dokumentációból tudjuk meg. @@ -8465,21 +8443,21 @@ A Kerberos úgy távolítható el a rendszerbõl, ha - újratelepítjük a bin + újratelepítjük a base terjesztés tartalmát. Ha CD-rõl telepítettük a rendszert, akkor csatlakoztassuk - (most tegyük fel, hogy a /cdrom - könyvtárba) és futassuk a - következõ parancsot: + (most tegyük fel, hogy a /cdrom könyvtárba) + és futassuk a következõ parancsot: - &prompt.root; cd /cdrom/bin + &prompt.root; cd /cdrom/base &prompt.root; ./install.sh - Másik lehetõség, ha kivesszük az - összes MAKE_KERBEROS + Másik lehetõség, ha hozzáadjuk + a NO_KERBEROS beállítást a /etc/make.conf - állományból és + állományhoz és újrafordítjuk az alaprendszert. @@ -8502,16 +8480,6 @@ szükségtelenné teszik a /dev/MAKEDEV használatát. - - Ha a FreeBSD 4.X vagy - annál korábbi változatát - használjuk, és a - /dev/MAKEDEV állomány - hiányzik, akkor viszont komoly a gond. - Másoljuk át a rendszer forrásai - közül, az - /usr/src/etc/MAKEDEV - helyrõl. @@ -8522,9 +8490,8 @@ - Ha sok Telnet, - SSH, X - esetleg screen + Ha sok telnet, + ssh, X esetleg screen felhasználónk van, akkor könnyen elõfordulhat, hogy kifogyunk a pszeudoterminálokból. Így tudjuk @@ -8537,32 +8504,26 @@ következõ beállítás használatával: - pseudo-device pty 256 - + device pty N - - Adjuk ki a következõ parancsokat: - - &prompt.root; cd /dev -&prompt.root; sh MAKEDEV pty{1,2,3,4,5,6,7} - - Ezzel létrehozunk 256 darab - eszközleírót az új - terminálok számára. + ahol az N a + létrehozni kívánt + pszeudoterminálok száma. Nyissuk meg az /etc/ttys állományt és vegyünk fel - egy-egy sort mind a 256 terminálhoz. - Mindegyiküknek egy már létezõ - bejegyzéshez kell tartoznia, tehát - valahogy így kell kinézniük: + egy-egy sort mind az N + darab terminálhoz. Mindegyiküknek egy + már létezõ bejegyzéshez kell + tartoznia, tehát valahogy így kell + kinézniük: ttyqc none network A bejegyzéseket a - tty[pqrsPQRS][0-9a-v] + tty[pqrsPQRSlmnoLMNO][0123456789abcdefghijklmnopqrstuv] reguláris kifejezéssel tudjuk leírni. @@ -8573,36 +8534,12 @@ készen is vagyunk. - - - - - - Miért nem lehet létrehozni a - snd0 eszközt? - - - - Nincs snd eszközünk. - Ezt a &os; hangkártya meghajtója hozza - létre több más eszköz, - például a mixer, - sequencer és a - dsp mellett. - Ezeket az eszközöket a következõ - parancsok segítségével lehet - létrehozni: - - &prompt.root; cd /dev -&prompt.root; sh MAKEDEV snd0 - - A &man.devfs.5; megoldását - alkalmazó FreeBSD 5.0-RELEASE vagy - késõbbi változatok esetén nincs - szükségünk erre a - lépésre. + 256 darabnál több (egészen 512 + darab) &man.pty.4; használatához a &os; 6.3 + vagy késõbbi változatára lesz + szükségünk. @@ -8631,24 +8568,25 @@ - A -STABLE rendszer - frissítésekor -BETAx, + frissítésekor + -BETAx, -RC vagy -PRERELEASE verzió jelenik meg! Mi történt? - Röviden: Ez csak egy elnevezés. Az RC - jelentése Release Candidate, vagyis - kiadásra jelölt. Ez egy - küszöbön álló kiadásra - utal. A &os;-ben a -PRERELEASE - elnevezés általában egyenlõ a - kiadások elõtt bekövetkezõ + Röviden: Ez csak egy elnevezés. Az + RC jelentése Release + Candidate, vagyis kiadásra + jelölt. Ez egy küszöbön + álló kiadásra utal. A &os;-ben a + -PRERELEASE elnevezés + általában egyenlõ a kiadások + elõtt bekövetkezõ kódfagyasztással. (Bizonyos kiadások esetén pedig a -BETA címkét a -PRERELEASE @@ -8660,12 +8598,12 @@ általában két helyrõl származnak. A nagyobb, ún. nullás kiadások, mint - például 4.0-RELEASE és 5.0-RELEASE, a + például 6.0-RELEASE és 7.0-RELEASE, a fejlesztési ág legfrissebb állapotából készülnek, amelyet gyakran csak -CURRENT néven emlegetnek. A kisebb kiadások, mint - például a 4.1-RELEASE vagy az 5.2-RELEASE, az + például a 6.3-RELEASE vagy az 5.2-RELEASE, az aktív -STABLE ágból származnak. A 4.3-RELEASE kiadástól kezdõdõen mindegyik @@ -8686,8 +8624,8 @@ megkezdõdik, az ág neve megváltozik, és ezzel jelzik, hogy hamarosan kiadás készül belõle. Például, ha - egy ág a 4.5-STABLE nevet viseli, akkor a - 4.6-PRERELEASE névre vált arra az + egy ág a 6.2-STABLE nevet viseli, akkor a + 6.3-PRERELEASE névre vált arra az idõszakra, amíg tart a kódfagyasztás és lezajlik a kiadások megjelentetéséhez @@ -8695,16 +8633,16 @@ Hibajavítások ekkor továbbra is rakhatóak bele. Ahogy a források elérik a kiadáshoz szükséges - szintet, az ág neve 4.6-RC-re vált, és + szintet, az ág neve 6.3-RC-re vált, és ezzel jelzik, hogy a kiadás elõkészítése hamarosan befejezõdik. Az RC állapotban csak a legfontosabb hibákat keresik meg és javítják. Miután a - kiadás (jelen esetünkben a 4.6-RELEASE + kiadás (jelen esetünkben a 6.3-RELEASE kiadás) és a hozzátartozó ág elkészült, az ág neve - ismét 4.6-STABLE lesz. + ismét 6.3-STABLE lesz. A verziószámokról és a CVS-ben található különbözõ @@ -8906,11 +8844,11 @@ értékre a chmod 4555 /usr/bin/ssh parancs kiadásával. Ezután vegyük fel az - ENABLE_SUID_SSH= true sort az + ENABLE_SUID_SSH= true sort az /etc/make.conf állományt, így ez a - változtatás a make - world + változtatás a + make world következõ futtatásakor is megmarad. @@ -9001,11 +8939,9 @@ lemezre (valamilyen VM alrendszerbeli szinkronizáció során), amikor inaktív állapotban vannak, de akár az - aktív lapok is szinkronizálhatóak - (ehhez azonban a processzor részérõl - szükség van némi - támogatásra). Ez attól függ, hogy - a processzor képes-e nyomkövetni a lapok + aktív lapok is szinkronizálhatóak Ez + attól függ, hogy a processzor képes-e + nyomkövetni a lapok módosítását, és némely helyzetekben elõnyös lehet a rendszer számára, ha annak megfelelõen @@ -9201,14 +9137,9 @@ 2004 júliusától kezdõdõen a &os.current; változatban az &xfree86; helyett az &xorg; lett az alapértelmezett X - implementáció. Az &xfree86; portjai - (x11/XFree86-4 és - annak alportjai) természetesen továbbra is - elérhetõek a Portgyûjteménybõl. - A &os; 5.3 és az utána - következõ változatokban viszont már - az &xorg; az alapértelmezett X11 - implementáció. + implementáció. A &os;-ben azóta is + alapból az &xorg; X11 implementációja + található meg. A témával kapcsolatban a kézikönyv fejezetében kaphatunk részletesebb felvilágosítást. - - - A fentiek kizárólag csak az - alapértelmezett X implementáció - telepítésével foglalkoztunk. - Ettõl függetlenül azonban továbbra - is választhatunk a különbözõ - implementációk között. Ehhez - kövessük a - /usr/ports/UPDATING - állomány 20040723-as - bejegyzését. - - - - Jelenleg nem lehet keverni az egyes - implementációkat. Egyszerre csak az egyiket - használhatjuk! - - - - - - - Az alkalmazások mûködni fognak az - &xorg; programcsomaggal? - - - - A &xorg; programjait ugyanazon X11R6 - specifikáció mentén fejlesztették, - mint az &xfree86; programjait, szóval az - egyszerûbb alkalmazásoknak minden - változtatás nélkül - mûködniük kell. Néhány - kevéssé használt protokoll - (XTE, PEX és a - lbproxy) azonban már elavult, de - az elsõ két esetet tekintve az &xfree86; &os; - alatt futó változata korábban sem - támogatta ezeket. @@ -9297,16 +9187,6 @@ továbbra is a hagyományos X licenc alatt érhetõ el, miközben az &xfree86; licence ettõl némileg eltér. - - - Természetesen ez a döntés - továbbra is megkérdõjelezhetõ. - Idõvel ki fog derülni, melyik - implementáció bizonyul jobbnak. A &os; - felhasználók ettõl - függetlenül továbbra is - választhatnak. - @@ -9319,15 +9199,27 @@ Amennyiben már egy meglévõ rendszerre szeretnénk telepíteni az X-et, úgy érdemes a x11/xorg metaportot + role="package">x11/xorg metaportot választanunk, amely magától feltelepíti az összes szükséges - komponenst. + komponenst, vagy egyszerûen telepítsük az + &xorg; alkalmazást csomagból: + + &prompt.root; pkg_add -r xorg + + Emellett az &xorg; a &man.sysinstall.8; + használatával is telepíthetõ: + válasszuk a Configure + (Beállítások), + Distributions + (Terjesztések), végül a The + X.Org Distribution (Az X.Org + terjesztés) menüpontokat. - Miután ez megtörtént, olvassuk - át a &man.xorgconfig.1; segédprogram - dokumentációját, ahonnan megtudhatjuk, - hogy miként kell beállítani az &xorg; + Az &xorg; sikeres telepítése után + kövessük a &man.xorgconfig.1; segédprogram + utasításait. Innen megtudhatjuk, hogy + miként kell beállítani az &xorg; szerverét a különbözõ grafikus kártyák, egerek stb. használatához. Továbbá @@ -9339,15 +9231,8 @@ További információkat a kézikönyv X11-gyel - foglalkozó fejezetébõl tudhatunk - meg. - - Esetleg nézzük meg az - Xaccel szervert. Ezzel - kapcsolatban a Xi Graphics - elérhetõségeivel kapcsolatos - információkat javasoljuk. + url="&url.books.handbook;/x11.html">X11-gyel foglalkozó + fejezetébõl tudhatunk meg. @@ -9362,15 +9247,14 @@ A rendszerünkön - valószínûleg túlságosan magas - a biztonsági szint (securelevel) - értéke. Ilyenkor az X-et nem tudjuk - elindítani, mivel a + valószínûleg túlságosan + magas a biztonsági szint + (securelevel) értéke. + Ilyenkor az X-et nem tudjuk elindítani, mivel a mûködéséhez szüksége van - a /dev/io eszköz - írására. Ezzel kapcsolatban a - &man.init.8; man oldal ad részletesebb - útmutatást. + a &man.io.4; eszköz írására. + Ezzel kapcsolatban a &man.init.8; man oldal ad + részletesebb útmutatást. A kérdés tehát az, hogy mit kellene ezzel csinálni. Alapvetõen két @@ -9409,14 +9293,14 @@ azt, hogy összeakadjon az X-szel. A valós egértõl érkezõ összes eseményt a &man.moused.8; démon írja - folyamatosan a sysmouse - eszközre. Amennyiben az egerünket egy vagy - több virtuális konzolon is használni - akarjuk az X-szel együtt, akkor - nézzük meg a válaszát és - állítsuk be annak megfelelõen a - &man.moused.8; démont. + folyamatosan a &man.sysmouse.4; eszközre. Amennyiben + az egerünket egy vagy több virtuális + konzolon is használni akarjuk az X-szel + együtt, akkor nézzük + meg a + válaszát és állítsuk be + annak megfelelõen a &man.moused.8; + démont. Ezt követõen nyissuk meg az /etc/X11/xorg.conf @@ -9436,11 +9320,20 @@ /dev/mouse eszközhöz hozzunk létre egy szimbolikus linket a /dev/sysmouse eszközre - (lásd &man.sysmouse.4;): + (lásd &man.sysmouse.4;). Ezt úgy tudjuk + megtenni, ha az /etc/devfs.conf + állományba (lásd &man.devfs.conf.5;) + felvesszük a következõ sort: + + link sysmouse mouse + + A link maga közvetlenül a &man.devfs.5; + újraindításával keletkezik. Ehhez + (root + felhasználóként) a következõ + parancsot kell kiadnunk: - &prompt.root; cd /dev -&prompt.root; rm -f mouse -&prompt.root; ln -s sysmouse mouse + &prompt.root; /etc/rc.d/devfs restart @@ -9515,32 +9408,6 @@ - - Az X-ben létrehozott ablakok menü és - párbeszédablaki miért nem - mûködnek megfelelõen? - - - - Próbáljuk meg ilyenkor kikapcsolni a - Num Lock gombot. - - Ha alapértelmezés szerint a rendszer - indításakor engedélyzett a Num - Lock gomb, akkor a problémát - úgy oldhatjuk meg, ha az - /etc/X11/xorg.conf - állomány Keyboard - szakaszába felvesszük a következõ - sort: - - # Hagyjuk a szerverre a NumLock kezelését. Erre -# csak az R6 elõtti kliensek esetében van szükségünk - ServerNumLock - - - - Mi az a virtuális konzol és hogyan lehet belõle többet létrehozni? @@ -9597,7 +9464,7 @@ /etc/ttys állományt (lásd &man.ttys.5;) és a Virtual terminals részben vegyünk még fel - a ttyv4 eszköz után + a ttyv8 eszköz után továbbiakat, egészen a ttyvc eszközig: @@ -9674,9 +9541,9 @@ Fontos, hogy a parancs végrehajtás elõtt teljes leállítsuk az X szerver, amennyiben az fut. Ha nem tesszük meg, akkor - könnyen elõfordulhat, hogy a &man.kill.1; parancs - hatására lemerevedik vagy megáll a - rendszerünk. + könnyen elõfordulhat, hogy a + kill parancs hatására + lemerevedik vagy megáll a rendszerünk. @@ -9738,10 +9605,11 @@ Alapvetõen kétféle - megközelítés létezik az &man.xdm.1; - elindításával kapcsolatban. Az egyik - megközelítés szerint az &man.xdm.1; - alkalmazást az /etc/ttys + megközelítés létezik az + &man.xdm.1; elindításával kapcsolatban. + Az egyik megközelítés szerint az + xdm parancsot az + /etc/ttys állományból (lásd &man.ttys.5;) tudjuk megadni a megadott példa alapján, a másikban pdig egyszerûen az @@ -9749,7 +9617,7 @@ állományból (lásd &man.rc.8;) vagy a /usr/local/etc/rc.d könyvtárban megadható - X.sh szkripttel. Mind a kettõ + X szkripttel. Mind a kettõ ugyanazt képviseli, de vannak bizonyos helyzetek, ahol a kettõ közül csak az egyik mûködik. Az eredmény mind a két @@ -9761,25 +9629,24 @@ elõnye, hogy pontosan megadja, melyik virtuális terminálon fog futni az X és az X szerver elindítását az &man.init.8; programra - bízza. Az rc.local - használata esetén viszont könnyû - leállítani az &man.xdm.1; programot, ha - netalán valamilyen gondunk adódna az X szerver + bízza. Az &man.rc.8; használata esetén + viszont könnyû leállítani az + xdm programot, ha netalán + valamilyen gondunk adódna az X szerver indításakor. - Ha az rc.local - állományból töltöttük be, - akkor az xdm futtatásához - semmilyen paramétert nem kell megadni - (például, hogy démonként - fusson). Az &man.xdm.1; azonban csak az - összes &man.getty.8; + Ha az &man.rc.8; állományból + töltöttük be, akkor az xdm + futtatásához semmilyen paramétert nem + kell megadni (például, hogy + démonként fusson). Az &man.xdm.1; azonban + csak az összes &man.getty.8; elindulása után indítható, máskülönben a két program ütközni fog és a konzol nem tud létrejönni. Ezt a legkönnyebben úgy - lehet megakadályozni, ha az &man.xdm.1; - indítása elõtt várunk kb. 10 + lehet megakadályozni, ha az xdm + indítása elõtt várunk kb. 10 másodpercet a szkriptben. Amennyiben az /etc/ttys @@ -9806,10 +9673,9 @@ - Az xconsole - indításakor miért jelenik meg a - Couldn't open console - hibaüzenet? + Az xconsole indításakor + miért jelenik meg a Couldn't open + console hibaüzenet? @@ -9918,8 +9784,8 @@ bejelentkeztetõ képernyõt indítani, akkor ezt pontosan nekünk találták ki! Ha telepítettük a teljes - Portgyûjteményt, akkor a - /usr/ports/x11/wrapper portban + Portgyûjteményt, akkor a /usr/ports/x11/wrapper portban találjuk meg. @@ -10006,33 +9872,6 @@ - - Másik X szerverre van - szükségünk. - - - - A &os; 5.3 elõtti változataiban - alapértelmezés szerint a - &xfree86; 4.X - szerepel, miközben a újabb változatokban - már az &xorg;. Amennyiben - rendszerünkben nem az alapértelmezés - szerinti X11 implementációt szeretnénk - használni, az /etc/make.conf - állományba vegyük fel a - következõket (ha nem létezne, akkor hozzuk - létre): - - X_WINDOW_SYSTEM= xorg - - A változó értéke lehet - xorg, xfree86-4 vagy - xfree86-3. - - - - Hogyan lehet megcserélni a gombokat az egéren? @@ -10123,7 +9962,8 @@ X alatt lehet használni a billentyûzeten - található &windows; billentyûket? + található Windows + billentyûket? @@ -10131,32 +9971,36 @@ használatával meg kell adni a hozzájuk tartozó funkciót. - Feltéve, hogy mindegyik &windows; + Feltéve, hogy mindegyik Windows billentyûzet szabványos, a következõ billentyûkódok tartoznak ehhez a három plusz gombhoz: - 115 - &windows; billentyû, bal oldali + 115 — + Windows billentyû, bal oldali Ctrl és Alt billentyûk között - 116 - &windows; billentyû, az + 116 — + Windows billentyû, az AltGr mellett jobbra - 117 - Menü gomb, a jobb oldali + 117 — + Menü gomb, a jobb oldali Ctrl mellett balra Például így lehet - beállítani a bal oldali &windows; - billentyût vesszõre: + beállítani a bal oldali + Windows billentyût + vesszõre: &prompt.root; xmodmap -e "keycode 115 = comma" @@ -10165,9 +10009,9 @@ életbelépni, ha újraindítjuk az ablakkezelõnket. - Ha azt szeretnénk, hogy a &windows; - billentyûkhöz rendelt funkciók az X - indításakor automatikusan + Ha azt szeretnénk, hogy a + Windows billentyûkhöz rendelt + funkciók az X indításakor automatikusan beállítódjanak, akkor tegyük az xmodmap parancs hívását az @@ -10199,10 +10043,11 @@ keycode 116 = F14 keycode 117 = F15 - Ha például az fvwm2 - ablakkezelõt használjuk, akkor az - F13 gombra be tudjuk állítani - a kurzor alatt álló ablak + Ha például az x11-wm/fvwm2 ablakkezelõt + használjuk, akkor az F13 gombra be + tudjuk állítani a kurzor alatt + álló ablak lekicsinyítésére (vagy visszanagyítására); az F14 billentyûvel az @@ -10235,23 +10080,62 @@ - Az &xfree86; vagy az &xorg; pillanatnyilag - használt verziójától és a + Az &xorg; pillanatnyilag használt + verziójától és a videokártyánktól függ, hogy - tudunk-e 3D gyorsítást alkalmazni. Ha NVIDIA - kártyánk van, akkor közvetlenül az - oldalukról - tudunk bináris meghajtókat letölteni - &os;-re. A többi kártya, például - a Matrox G200/G400, ATI Rage 128/Radeon, - 3dfx Voodoo 3, 4, 5 és Banshee esetén az - XFree86-4 Direct Rendering on FreeBSD - oldalon érdemes körbenézni. + tudunk-e 3D gyorsítást alkalmazni. Ha nVidia + kártyánk van, akkor a portok közül + telepíteni tudjuk a &os;-hez készített + bináris meghajtót: + + + + A legújabb nVidia-kártyákat az + x11/nvidia-driver + port támogatja. + + + + A GeForce2 MX/3/4 sorozatú + nVidia-kártyákat a meghajtó 96XX + változata támogatja, amely az x11/nvidia-driver-96xx + portból telepíthetõ. + + + + Az ettõl is régebbi + kártyák, például a GeForce + vagy Riva TNT esetén a meghajtó 71XX + változata javasolt, amely az x11/nvidia-driver-71xx + porton keresztül érhetõ el. + >>> TRUNCATED FOR MAIL (1000 lines) <<<