Date: Sun, 3 Aug 2008 20:53:40 GMT From: Gabor Pali <pgj@FreeBSD.org> To: Perforce Change Reviews <perforce@FreeBSD.org> Subject: PERFORCE change 146556 for review Message-ID: <200808032053.m73Kres9094205@repoman.freebsd.org>
next in thread | raw e-mail | index | archive | help
http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=146556 Change 146556 by pgj@disznohal on 2008/08/03 20:53:00 MFen: 1.950 -> 1.1000 hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml Affected files ... .. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml#6 edit Differences ... ==== //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.sgml#6 (text+ko) ==== @@ -7,7 +7,7 @@ <!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org> %SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/faq/book.sgml - %SRCID% 1.950 + %SRCID% 1.1000 --> <book lang="hu"> @@ -18,7 +18,7 @@ <corpauthor>A &os; Dokumentációs Projekt</corpauthor> - <pubdate>$FreeBSD: doc/en_US.ISO8859-1/books/faq/book.sgml,v 1.950 2008/06/21 07:27:50 pgj Exp $</pubdate> + <pubdate>$FreeBSD: doc/en_US.ISO8859-1/books/faq/book.sgml,v 1.1000 2008/06/21 08:32:47 pgj Exp $</pubdate> <copyright> <year>1995</year> @@ -5557,7 +5557,7 @@ </question> <answer> - <para>A <link linkend="xig">Xi Graphics</link> korábban + <para>A <emphasis>Xi Graphics</emphasis> korábban kínált fel <application>CDE</application>-t &os;-hez, de manapság már nem foglalkoznak ezzel.</para> @@ -5578,68 +5578,6 @@ </qandaentry> <qandaentry> - <question id="commercial-xserver"> - <para>Léteznek nagy teljesítményû - kereskedelmi X szerverek is?</para> - </question> - - <answer> - <para>Igen, a <ulink - url="http://www.xig.com/">Xi Graphics</ulink> foglalkozik - &os; és egyéb Intel-alapú - rendszerekre fejlesztett Accelerated-X - termékekkel.</para> - - <para>A <emphasis>Xi Graphics</emphasis> által - kínált nagy teljesítményû X - szervereket könnyû konfigurálni, egyszerre - több videokártyát is támogatnak - és csak bináris formában - érhetõek el, a &os; és &linux; - változatok egyetlen lemezen. A <emphasis>Xi - Graphics</emphasis> ezenkívül még - külön laptopok számára is - ajánl nagy teljesítményû X - szervereket. <anchor id="xig"></para> - - <para>Az 5.0 változatból egy ingyenes - <quote>kompatibilitási demo</quote> le is - tölthetõ.</para> - - <para>A <emphasis>Xi Graphics</emphasis> &os;-re - <application>&motif;</application>ot és - <application>CDE</application>-t és - kínál (lásd fentebb).</para> - - <variablelist> - <varlistentry> - <term>További információk</term> - <listitem> - <para><ulink - url="http://www.xig.com/">A Xi Graphics honlapja</ulink></para> - </listitem> - </varlistentry> - - <varlistentry> - <term>illetve</term> - <listitem> - <para><email>sales@xig.com</email> vagy - <email>support@xig.com</email> </para> - </listitem> - </varlistentry> - - <varlistentry> - <term>illetve</term> - <listitem> - <para>telefonon: (800) 946 7433 vagy - +1 303 298-7478</para> - </listitem> - </varlistentry> - </variablelist> - </answer> - </qandaentry> - - <qandaentry> <question id="database-systems"> <para>Használhatóak adatbázisrendszerek &os; alatt?</para> @@ -8309,7 +8247,7 @@ lehetõleg a levelezési listákon ne kérdezzünk senkitõl olyat, hogy <quote>De a <application>sendmail</application> akkor most miért - jobb, mint a <application>Qmail</application>?</quote> Ha + jobb, mint a <application>qmail</application>?</quote> Ha ilyen kérdéseink vannak, akkor elõször inkább olvassuk át az archívumokat. Szinte biztos, hogy már szinte @@ -8327,15 +8265,15 @@ </question><answer> <para>Ne essünk kétségbe! Indítsuk - újra a rendszerünket egyfelhasználós - módban. Ehhez gépeljük be a - <userinput>boot -s</userinput> parancsot a - rendszertöltõ <literal>Boot:</literal> + újra a rendszerünket + egyfelhasználós módban. Ehhez + gépeljük be a <userinput>boot -s</userinput> + parancsot a rendszertöltõ <literal>Boot:</literal> parancssorában. Amikor a parancsértelmezõt kell megadnunk, egyszerûen csak nyomjuk le az <keycap>Enter</keycap> billentyût. Ekkor kapunk egy &prompt.root; - parancssort. A <command>mount -u /</command> parancs + parancssort. A <command>mount -urw /</command> parancs begépelésével csatlakoztassuk újra a rendszerindító partíciónkat írható @@ -8348,6 +8286,38 @@ jelszavát és a &man.exit.1; futtatásával folytassuk a rendszer indítását.</para> + + <note> + <para>Ha az egyfelhasználós módra + váltás során a rendszer a + <username>root</username> felhasználó + jelszavát kérné, akkor az arra utal, + hogy a konzol az <filename>/etc/ttys</filename> + állomány szerint <literal>insecure</literal> + (nem biztonságos) típusú. Ebben az + esetben szereznünk kell egy &os; + telepítõlemezt, elindítanunk + róla a rendszert, majd a &man.sysinstall.8; + programban a <guimenuitem>Fixit</guimenuitem> + menüponton keresztül indított + parancsértelmezõben kiadni az elõbb + említet parancsokat.</para> + </note> + + <note> + <para>Ha egyfelhasználós módban nem + tudjuk csatlakoztatni a rendszerindító + partíciót, akkor ennek könnyen az lehet + az oka, hogy a partíciókat + titkosították, ezért a megfelelõ + kulcsok nélkül nem tudjuk elérni + ezeket. Ez leginkább adott + implementációtól függ. A + &os;-ben elõforduló + lemeztitkosításokkal kapcsolatban a <ulink + url="&url.books.handbook;/disks-encrypting.html">kézikönyv</ulink> + ad bõvebb útmutatást.</para> + </note> </answer> </qandaentry> @@ -8370,8 +8340,8 @@ <para>Mindezt a rendszermag újrafordítása és a újraindítása nélkül is le tudjuk tiltani, ha - beállítjuk az alábbi sysctl - változót:</para> + beállítjuk az alábbi + &man.sysctl.8;-változót:</para> <screen>&prompt.root; <userinput>sysctl hw.syscons.kbd_reboot=0</userinput></screen> @@ -8381,7 +8351,6 @@ újrafordításakor:</para> <programlisting>options PCVT_CTRL_ALT_DEL</programlisting> - </answer> </qandaentry> @@ -8396,12 +8365,12 @@ <para>Használjuk a következõ &man.perl.1; parancsot:</para> - <screen>&prompt.user; <userinput>perl -i.bak -npe 's/\r\n/\n/g' <replaceable>állomány</replaceable> <replaceable>...</replaceable></userinput></screen> + <screen>&prompt.user; <userinput>perl -i.bak -npe 's/\r\n/\n/g' <replaceable>állományok</replaceable></userinput></screen> <para>ahol az - <replaceable>állomány</replaceable> az - átalakítandó állomány. A - konverzió helyben történik, illetve az + <replaceable>állományok</replaceable> az + átalakítandó állományok. + A konverzió helyben történik, illetve az eredeti állományokról <filename>.bak</filename> kiterjesztéssel létrejön egy biztonsági @@ -8418,8 +8387,17 @@ állomány, miközben a <replaceable>unix-szöveges-állomány</replaceable> fogja az eredményt tartalmazni. Ez valamivel - gyorsabb a &man.perl.1; + gyorsabb a <command>perl</command> megoldásánál.</para> + + <para>Ez említett megoldásokon kívül + a DOS szöveges állományait a + Portgyûjteményben található + <filename + role="package">converters/dosunix</filename> porttal is + könnyedén át tudjuk alakítani. + Ennek részleteit a hozzátartozó + dokumentációból tudjuk meg.</para> </answer> </qandaentry> @@ -8465,21 +8443,21 @@ <answer> <para>A <application>Kerberos</application> úgy távolítható el a rendszerbõl, ha - újratelepítjük a <literal>bin</literal> + újratelepítjük a <literal>base</literal> terjesztés tartalmát. Ha CD-rõl telepítettük a rendszert, akkor csatlakoztassuk - (most tegyük fel, hogy a <filename>/cdrom</filename> - könyvtárba) és futassuk a - következõ parancsot:</para> + (most tegyük fel, hogy a <filename + class="directory">/cdrom</filename> könyvtárba) + és futassuk a következõ parancsot:</para> - <screen>&prompt.root; <userinput>cd /cdrom/bin</userinput> + <screen>&prompt.root; <userinput>cd /cdrom/base</userinput> &prompt.root; <userinput>./install.sh</userinput></screen> - <para>Másik lehetõség, ha kivesszük az - összes <makevar>MAKE_KERBEROS</makevar> + <para>Másik lehetõség, ha hozzáadjuk + a <makevar>NO_KERBEROS</makevar> beállítást a <filename>/etc/make.conf</filename> - állományból és + állományhoz és újrafordítjuk az alaprendszert.</para> </answer> </qandaentry> @@ -8502,16 +8480,6 @@ szükségtelenné teszik a <filename>/dev/MAKEDEV</filename> használatát.</para> - - <para>Ha a FreeBSD 4.<replaceable>X</replaceable> vagy - annál korábbi változatát - használjuk, és a - <filename>/dev/MAKEDEV</filename> állomány - hiányzik, akkor viszont komoly a gond. - Másoljuk át a rendszer forrásai - közül, az - <filename>/usr/src/etc/MAKEDEV</filename> - helyrõl.</para> </answer> </qandaentry> @@ -8522,9 +8490,8 @@ </question> <answer> - <para>Ha sok <application>Telnet</application>, - <application>SSH</application>, <application>X</application> - esetleg <application>screen</application> + <para>Ha sok <command>telnet</command>, + <command>ssh</command>, X esetleg <command>screen</command> felhasználónk van, akkor könnyen elõfordulhat, hogy kifogyunk a pszeudoterminálokból. Így tudjuk @@ -8537,32 +8504,26 @@ következõ beállítás használatával:</para> - <programlisting>pseudo-device pty 256</programlisting> - </step> + <programlisting>device pty <replaceable>N</replaceable></programlisting> - <step> - <para>Adjuk ki a következõ parancsokat:</para> - - <screen>&prompt.root; <userinput>cd /dev</userinput> -&prompt.root; <userinput>sh MAKEDEV pty{1,2,3,4,5,6,7}</userinput></screen> - - <para>Ezzel létrehozunk 256 darab - eszközleírót az új - terminálok számára.</para> + <para>ahol az <replaceable>N</replaceable> a + létrehozni kívánt + pszeudoterminálok száma.</para> </step> <step> <para>Nyissuk meg az <filename>/etc/ttys</filename> állományt és vegyünk fel - egy-egy sort mind a 256 terminálhoz. - Mindegyiküknek egy már létezõ - bejegyzéshez kell tartoznia, tehát - valahogy így kell kinézniük:</para> + egy-egy sort mind az <replaceable>N</replaceable> + darab terminálhoz. Mindegyiküknek egy + már létezõ bejegyzéshez kell + tartoznia, tehát valahogy így kell + kinézniük:</para> <programlisting>ttyqc none network</programlisting> <para>A bejegyzéseket a - <literal>tty[pqrsPQRS][0-9a-v]</literal> + <literal>tty[pqrsPQRSlmnoLMNO][0123456789abcdefghijklmnopqrstuv]</literal> reguláris kifejezéssel tudjuk leírni.</para> </step> @@ -8573,36 +8534,12 @@ készen is vagyunk.</para> </step> </procedure> - </answer> - </qandaentry> - - <qandaentry> - <question id="create-snd0"> - <para>Miért nem lehet létrehozni a - <devicename>snd0</devicename> eszközt?</para> - </question> - - <answer> - <para>Nincs <devicename>snd</devicename> eszközünk. - Ezt a &os; hangkártya meghajtója hozza - létre több más eszköz, - például a <devicename>mixer</devicename>, - <devicename>sequencer</devicename> és a - <devicename>dsp</devicename> mellett.</para> - <para>Ezeket az eszközöket a következõ - parancsok segítségével lehet - létrehozni:</para> - - <screen>&prompt.root; <userinput>cd /dev</userinput> -&prompt.root; <userinput>sh MAKEDEV snd0</userinput></screen> - <note> - <para>A &man.devfs.5; megoldását - alkalmazó FreeBSD 5.0-RELEASE vagy - késõbbi változatok esetén nincs - szükségünk erre a - lépésre.</para> + <para>256 darabnál több (egészen 512 + darab) &man.pty.4; használatához a &os; 6.3 + vagy késõbbi változatára lesz + szükségünk.</para> </note> </answer> </qandaentry> @@ -8631,24 +8568,25 @@ </answer> </qandaentry> - <qandaentry> <question id="release-candidate"> <para>A <emphasis>-STABLE</emphasis> rendszer - frissítésekor <emphasis>-BETAx</emphasis>, + frissítésekor + <emphasis>-BETA<replaceable>x</replaceable></emphasis>, <emphasis>-RC</emphasis> vagy <emphasis>-PRERELEASE</emphasis> verzió jelenik meg! Mi történt?</para> </question> <answer> - <para>Röviden: Ez csak egy elnevezés. Az RC - jelentése <quote>Release Candidate</quote>, vagyis - <quote>kiadásra jelölt</quote>. Ez egy - küszöbön álló kiadásra - utal. A &os;-ben a <emphasis>-PRERELEASE</emphasis> - elnevezés általában egyenlõ a - kiadások elõtt bekövetkezõ + <para>Röviden: Ez csak egy elnevezés. Az + <emphasis>RC</emphasis> jelentése <quote>Release + Candidate</quote>, vagyis <quote>kiadásra + jelölt</quote>. Ez egy küszöbön + álló kiadásra utal. A &os;-ben a + <emphasis>-PRERELEASE</emphasis> elnevezés + általában egyenlõ a kiadások + elõtt bekövetkezõ kódfagyasztással. (Bizonyos kiadások esetén pedig a <emphasis>-BETA</emphasis> címkét a <emphasis>-PRERELEASE</emphasis> @@ -8660,12 +8598,12 @@ általában két helyrõl származnak. A nagyobb, ún. <quote>nullás</quote> kiadások, mint - például 4.0-RELEASE és 5.0-RELEASE, a + például 6.0-RELEASE és 7.0-RELEASE, a fejlesztési ág legfrissebb állapotából készülnek, amelyet gyakran csak <link linkend="current">-CURRENT</link> néven emlegetnek. A kisebb kiadások, mint - például a 4.1-RELEASE vagy az 5.2-RELEASE, az + például a 6.3-RELEASE vagy az 5.2-RELEASE, az aktív <link linkend="stable">-STABLE</link> ágból származnak. A 4.3-RELEASE kiadástól kezdõdõen mindegyik @@ -8686,8 +8624,8 @@ megkezdõdik, az ág neve megváltozik, és ezzel jelzik, hogy hamarosan kiadás készül belõle. Például, ha - egy ág a 4.5-STABLE nevet viseli, akkor a - 4.6-PRERELEASE névre vált arra az + egy ág a 6.2-STABLE nevet viseli, akkor a + 6.3-PRERELEASE névre vált arra az idõszakra, amíg tart a kódfagyasztás és lezajlik a kiadások megjelentetéséhez @@ -8695,16 +8633,16 @@ Hibajavítások ekkor továbbra is rakhatóak bele. Ahogy a források elérik a kiadáshoz szükséges - szintet, az ág neve 4.6-RC-re vált, és + szintet, az ág neve 6.3-RC-re vált, és ezzel jelzik, hogy a kiadás elõkészítése hamarosan befejezõdik. Az <emphasis>RC</emphasis> állapotban csak a legfontosabb hibákat keresik meg és javítják. Miután a - kiadás (jelen esetünkben a 4.6-RELEASE + kiadás (jelen esetünkben a 6.3-RELEASE kiadás) és a hozzátartozó ág elkészült, az ág neve - ismét 4.6-STABLE lesz.</para> + ismét 6.3-STABLE lesz.</para> <para>A verziószámokról és a CVS-ben található különbözõ @@ -8906,11 +8844,11 @@ értékre a <command>chmod 4555 /usr/bin/ssh</command> parancs kiadásával. Ezután vegyük fel az - <literal>ENABLE_SUID_SSH= true</literal> sort az + <literal><makevar>ENABLE_SUID_SSH</makevar>= true</literal> sort az <filename>/etc/make.conf</filename> állományt, így ez a - változtatás a <command>make - <maketarget>world</maketarget></command> + változtatás a + <command>make <maketarget>world</maketarget></command> következõ futtatásakor is megmarad.</para> </listitem> @@ -9001,11 +8939,9 @@ lemezre (valamilyen VM alrendszerbeli szinkronizáció során), amikor inaktív állapotban vannak, de akár az - aktív lapok is szinkronizálhatóak - (ehhez azonban a processzor részérõl - szükség van némi - támogatásra). Ez attól függ, hogy - a processzor képes-e nyomkövetni a lapok + aktív lapok is szinkronizálhatóak Ez + attól függ, hogy a processzor képes-e + nyomkövetni a lapok módosítását, és némely helyzetekben elõnyös lehet a rendszer számára, ha annak megfelelõen @@ -9201,14 +9137,9 @@ <para>2004 júliusától kezdõdõen a &os.current; változatban az &xfree86; helyett az &xorg; lett az alapértelmezett X - implementáció. Az &xfree86; portjai - (<filename role="package">x11/XFree86-4</filename> és - annak alportjai) természetesen továbbra is - elérhetõek a Portgyûjteménybõl. - A &os; 5.3 és az utána - következõ változatokban viszont már - az &xorg; az alapértelmezett X11 - implementáció.</para> + implementáció. A &os;-ben azóta is + alapból az &xorg; X11 implementációja + található meg.</para> <para>A témával kapcsolatban a kézikönyv <ulink @@ -9216,47 +9147,6 @@ szóló</ulink> fejezetében kaphatunk részletesebb felvilágosítást.</para> - - <note> - <para>A fentiek kizárólag csak az - alapértelmezett X implementáció - telepítésével foglalkoztunk. - Ettõl függetlenül azonban továbbra - is választhatunk a különbözõ - implementációk között. Ehhez - kövessük a - <filename>/usr/ports/UPDATING</filename> - állomány <literal>20040723</literal>-as - bejegyzését.</para> - </note> - - <warning> - <para>Jelenleg nem lehet keverni az egyes - implementációkat. Egyszerre csak az egyiket - használhatjuk!</para> - </warning> - </answer> - </qandaentry> - - <qandaentry> - <question id="xorg-compatibility"> - <para>Az alkalmazások mûködni fognak az - &xorg; programcsomaggal?</para> - </question> - - <answer> - <para>A &xorg; programjait ugyanazon X11R6 - specifikáció mentén fejlesztették, - mint az &xfree86; programjait, szóval az - egyszerûbb alkalmazásoknak minden - változtatás nélkül - mûködniük kell. Néhány - kevéssé használt protokoll - (<literal>XTE</literal>, <literal>PEX</literal> és a - <literal>lbproxy</literal>) azonban már elavult, de - az elsõ két esetet tekintve az &xfree86; &os; - alatt futó változata korábban sem - támogatta ezeket.</para> </answer> </qandaentry> @@ -9297,16 +9187,6 @@ továbbra is a hagyományos X licenc alatt érhetõ el, miközben az &xfree86; licence ettõl némileg eltér.</para> - - <note> - <para>Természetesen ez a döntés - továbbra is megkérdõjelezhetõ. - Idõvel ki fog derülni, melyik - implementáció bizonyul jobbnak. A &os; - felhasználók ettõl - függetlenül továbbra is - választhatnak.</para> - </note> </answer> </qandaentry> @@ -9319,15 +9199,27 @@ <para>Amennyiben már egy meglévõ rendszerre szeretnénk telepíteni az X-et, úgy érdemes a <filename - role="package">x11/xorg</filename> metaportot + role="package">x11/xorg</filename> metaportot választanunk, amely magától feltelepíti az összes szükséges - komponenst.</para> + komponenst, vagy egyszerûen telepítsük az + &xorg; alkalmazást csomagból:</para> + + <screen><userinput>&prompt.root; pkg_add -r xorg</userinput></screen> + + <para>Emellett az &xorg; a &man.sysinstall.8; + használatával is telepíthetõ: + válasszuk a <guimenuitem>Configure</guimenuitem> + (Beállítások), + <guimenuitem>Distributions</guimenuitem> + (Terjesztések), végül a <guimenuitem>The + X.Org Distribution</guimenuitem> (Az X.Org + terjesztés) menüpontokat.</para> - <para>Miután ez megtörtént, olvassuk - át a &man.xorgconfig.1; segédprogram - dokumentációját, ahonnan megtudhatjuk, - hogy miként kell beállítani az &xorg; + <para>Az &xorg; sikeres telepítése után + kövessük a &man.xorgconfig.1; segédprogram + utasításait. Innen megtudhatjuk, hogy + miként kell beállítani az &xorg; szerverét a különbözõ grafikus kártyák, egerek stb. használatához. Továbbá @@ -9339,15 +9231,8 @@ <para>További információkat a kézikönyv <ulink - url="&url.books.handbook;/x11.html">X11-gyel - foglalkozó</ulink> fejezetébõl tudhatunk - meg.</para> - - <para>Esetleg nézzük meg az - <application>Xaccel</application> szervert. Ezzel - kapcsolatban a <link linkend="xig">Xi Graphics</link> - elérhetõségeivel kapcsolatos - információkat javasoljuk.</para> + url="&url.books.handbook;/x11.html">X11-gyel foglalkozó</ulink> + fejezetébõl tudhatunk meg.</para> </answer> </qandaentry> @@ -9362,15 +9247,14 @@ <answer> <para>A rendszerünkön - valószínûleg túlságosan magas - a biztonsági szint (<literal>securelevel</literal>) - értéke. Ilyenkor az X-et nem tudjuk - elindítani, mivel a + valószínûleg túlságosan + magas a biztonsági szint + (<literal>securelevel</literal>) értéke. + Ilyenkor az X-et nem tudjuk elindítani, mivel a mûködéséhez szüksége van - a <devicename>/dev/io</devicename> eszköz - írására. Ezzel kapcsolatban a - &man.init.8; man oldal ad részletesebb - útmutatást.</para> + a &man.io.4; eszköz írására. + Ezzel kapcsolatban a &man.init.8; man oldal ad + részletesebb útmutatást.</para> <para>A kérdés tehát az, hogy mit kellene ezzel csinálni. Alapvetõen két @@ -9409,14 +9293,14 @@ azt, hogy összeakadjon az X-szel. A valós egértõl érkezõ összes eseményt a &man.moused.8; démon írja - folyamatosan a <devicename>sysmouse</devicename> - eszközre. Amennyiben az egerünket egy vagy - több virtuális konzolon is használni - akarjuk az X-szel <emphasis>együtt</emphasis>, akkor - nézzük meg a <xref linkend="moused" - remap="another section"> válaszát és - állítsuk be annak megfelelõen a - &man.moused.8; démont.</para> + folyamatosan a &man.sysmouse.4; eszközre. Amennyiben + az egerünket egy vagy több virtuális + konzolon is használni akarjuk az X-szel + <emphasis>együtt</emphasis>, akkor nézzük + meg a <xref linkend="moused" remap="another section"> + válaszát és állítsuk be + annak megfelelõen a &man.moused.8; + démont.</para> <para>Ezt követõen nyissuk meg az <filename>/etc/X11/xorg.conf</filename> @@ -9436,11 +9320,20 @@ <devicename>/dev/mouse</devicename> eszközhöz hozzunk létre egy szimbolikus linket a <devicename>/dev/sysmouse</devicename> eszközre - (lásd &man.sysmouse.4;):</para> + (lásd &man.sysmouse.4;). Ezt úgy tudjuk + megtenni, ha az <filename>/etc/devfs.conf</filename> + állományba (lásd &man.devfs.conf.5;) + felvesszük a következõ sort:</para> + + <programlisting>link sysmouse mouse</programlisting> + + <para>A link maga közvetlenül a &man.devfs.5; + újraindításával keletkezik. Ehhez + (<username>root</username> + felhasználóként) a következõ + parancsot kell kiadnunk:</para> - <screen>&prompt.root; <userinput>cd /dev</userinput> -&prompt.root; <userinput>rm -f mouse</userinput> -&prompt.root; <userinput>ln -s sysmouse mouse</userinput></screen> + <screen>&prompt.root; <userinput>/etc/rc.d/devfs restart</userinput></screen> </answer> </qandaentry> @@ -9515,32 +9408,6 @@ </qandaentry> <qandaentry> - <question id="window-menu-weird"> - <para>Az X-ben létrehozott ablakok menü és - párbeszédablaki miért nem - mûködnek megfelelõen?</para> - </question> - - <answer> - <para>Próbáljuk meg ilyenkor kikapcsolni a - <keycap>Num Lock</keycap> gombot.</para> - - <para>Ha alapértelmezés szerint a rendszer - indításakor engedélyzett a <keycap>Num - Lock</keycap> gomb, akkor a problémát - úgy oldhatjuk meg, ha az - <filename>/etc/X11/xorg.conf</filename> - állomány <literal>Keyboard</literal> - szakaszába felvesszük a következõ - sort:</para> - - <programlisting># Hagyjuk a szerverre a NumLock kezelését. Erre -# csak az R6 elõtti kliensek esetében van szükségünk - ServerNumLock</programlisting> - </answer> - </qandaentry> - - <qandaentry> <question id="virtual-console"> <para>Mi az a virtuális konzol és hogyan lehet belõle többet létrehozni?</para> @@ -9597,7 +9464,7 @@ <filename>/etc/ttys</filename> állományt (lásd &man.ttys.5;) és a <quote>Virtual terminals</quote> részben vegyünk még fel - a <devicename>ttyv4</devicename> eszköz után + a <devicename>ttyv8</devicename> eszköz után továbbiakat, egészen a <devicename>ttyvc</devicename> eszközig:</para> @@ -9674,9 +9541,9 @@ <para>Fontos, hogy a parancs végrehajtás elõtt teljes leállítsuk az X szerver, amennyiben az fut. Ha nem tesszük meg, akkor - könnyen elõfordulhat, hogy a &man.kill.1; parancs - hatására lemerevedik vagy megáll a - rendszerünk.</para> + könnyen elõfordulhat, hogy a + <command>kill</command> parancs hatására + lemerevedik vagy megáll a rendszerünk.</para> </answer> </qandaentry> @@ -9738,10 +9605,11 @@ <answer> <para>Alapvetõen kétféle - megközelítés létezik az &man.xdm.1; - elindításával kapcsolatban. Az egyik - megközelítés szerint az &man.xdm.1; - alkalmazást az <filename>/etc/ttys</filename> + megközelítés létezik az + &man.xdm.1; elindításával kapcsolatban. + Az egyik megközelítés szerint az + <command>xdm</command> parancsot az + <filename>/etc/ttys</filename> állományból (lásd &man.ttys.5;) tudjuk megadni a megadott példa alapján, a másikban pdig egyszerûen az @@ -9749,7 +9617,7 @@ állományból (lásd &man.rc.8;) vagy a <filename>/usr/local/etc/rc.d</filename> könyvtárban megadható - <filename>X.sh</filename> szkripttel. Mind a kettõ + <filename>X</filename> szkripttel. Mind a kettõ ugyanazt képviseli, de vannak bizonyos helyzetek, ahol a kettõ közül csak az egyik mûködik. Az eredmény mind a két @@ -9761,25 +9629,24 @@ elõnye, hogy pontosan megadja, melyik virtuális terminálon fog futni az X és az X szerver elindítását az &man.init.8; programra - bízza. Az <filename>rc.local</filename> - használata esetén viszont könnyû - leállítani az &man.xdm.1; programot, ha - netalán valamilyen gondunk adódna az X szerver + bízza. Az &man.rc.8; használata esetén + viszont könnyû leállítani az + <command>xdm</command> programot, ha netalán + valamilyen gondunk adódna az X szerver indításakor.</para> - <para>Ha az <filename>rc.local</filename> - állományból töltöttük be, - akkor az <command>xdm</command> futtatásához - semmilyen paramétert nem kell megadni - (például, hogy démonként - fusson). Az &man.xdm.1; azonban csak az - <emphasis>összes</emphasis> &man.getty.8; + <para>Ha az &man.rc.8; állományból + töltöttük be, akkor az <command>xdm</command> + futtatásához semmilyen paramétert nem + kell megadni (például, hogy + démonként fusson). Az &man.xdm.1; azonban + csak az <emphasis>összes</emphasis> &man.getty.8; elindulása után indítható, máskülönben a két program ütközni fog és a konzol nem tud létrejönni. Ezt a legkönnyebben úgy - lehet megakadályozni, ha az &man.xdm.1; - indítása elõtt várunk kb. 10 + lehet megakadályozni, ha az <command>xdm</command> + indítása elõtt várunk kb. 10 másodpercet a szkriptben.</para> <para>Amennyiben az <filename>/etc/ttys</filename> @@ -9806,10 +9673,9 @@ <qandaentry> <question id="xconsole-failure"> - <para>Az <application>xconsole</application> - indításakor miért jelenik meg a - <errorname>Couldn't open console</errorname> - hibaüzenet?</para> + <para>Az <command>xconsole</command> indításakor + miért jelenik meg a <errorname>Couldn't open + console</errorname> hibaüzenet?</para> </question> <answer> @@ -9918,8 +9784,8 @@ bejelentkeztetõ képernyõt indítani, akkor ezt pontosan nekünk találták ki! Ha telepítettük a teljes - Portgyûjteményt, akkor a - <filename>/usr/ports/x11/wrapper</filename> portban + Portgyûjteményt, akkor a <filename + role="package">/usr/ports/x11/wrapper</filename> portban találjuk meg.</para> </answer> </qandaentry> @@ -10006,33 +9872,6 @@ </qandaentry> <qandaentry> - <question id="xfree86-version"> - <para>Másik X szerverre van - szükségünk.</para> - </question> - - <answer> - <para>A &os; 5.3 elõtti változataiban - alapértelmezés szerint a - <application>&xfree86; 4.<replaceable>X</replaceable></application> - szerepel, miközben a újabb változatokban - már az <application>&xorg;</application>. Amennyiben - rendszerünkben nem az alapértelmezés - szerinti X11 implementációt szeretnénk - használni, az <filename>/etc/make.conf</filename> - állományba vegyük fel a - következõket (ha nem létezne, akkor hozzuk - létre):</para> - - <programlisting>X_WINDOW_SYSTEM= xorg</programlisting> - - <para>A változó értéke lehet - <literal>xorg</literal>, <literal>xfree86-4</literal> vagy - <literal>xfree86-3</literal>.</para> - </answer> - </qandaentry> - - <qandaentry> <question id="mouse-button-reverse"> <para>Hogyan lehet megcserélni a gombokat az egéren?</para> @@ -10123,7 +9962,8 @@ <qandaentry> <question id="windows-keys"> <para>X alatt lehet használni a billentyûzeten - található &windows; billentyûket?</para> + található <keycap>Windows</keycap> + billentyûket?</para> </question> <answer> @@ -10131,32 +9971,36 @@ használatával meg kell adni a hozzájuk tartozó funkciót.</para> - <para>Feltéve, hogy mindegyik <quote>&windows;</quote> + <para>Feltéve, hogy mindegyik <quote>Windows</quote> billentyûzet szabványos, a következõ billentyûkódok tartoznak ehhez a három plusz gombhoz:</para> <itemizedlist> <listitem> - <para>115 - &windows; billentyû, bal oldali + <para><keycode>115</keycode> — + <keycap>Windows</keycap> billentyû, bal oldali <keycap>Ctrl</keycap> és <keycap>Alt</keycap> billentyûk között</para> </listitem> <listitem> - <para>116 - &windows; billentyû, az + <para><keycode>116</keycode> — + <keycap>Windows</keycap> billentyû, az <keycap>AltGr</keycap> mellett jobbra</para> </listitem> <listitem> - <para>117 - <keycap>Menü</keycap> gomb, a jobb oldali + <para><keycode>117</keycode> — + <keycap>Menü</keycap> gomb, a jobb oldali <keycap>Ctrl</keycap> mellett balra</para> </listitem> </itemizedlist> <para>Például így lehet - beállítani a bal oldali &windows; - billentyût vesszõre:</para> + beállítani a bal oldali + <keycap>Windows</keycap> billentyût + vesszõre:</para> <screen>&prompt.root; <userinput>xmodmap -e "keycode 115 = comma"</userinput></screen> @@ -10165,9 +10009,9 @@ életbelépni, ha újraindítjuk az ablakkezelõnket.</para> - <para>Ha azt szeretnénk, hogy a &windows; - billentyûkhöz rendelt funkciók az X - indításakor automatikusan + <para>Ha azt szeretnénk, hogy a + <keycap>Windows</keycap> billentyûkhöz rendelt + funkciók az X indításakor automatikusan beállítódjanak, akkor tegyük az <command>xmodmap</command> parancs hívását az @@ -10199,10 +10043,11 @@ keycode 116 = F14 keycode 117 = F15</programlisting> - <para>Ha például az <command>fvwm2</command> - ablakkezelõt használjuk, akkor az - <keycap>F13</keycap> gombra be tudjuk állítani - a kurzor alatt álló ablak + <para>Ha például az <filename + role="package">x11-wm/fvwm2</filename> ablakkezelõt + használjuk, akkor az <keycap>F13</keycap> gombra be + tudjuk állítani a kurzor alatt + álló ablak lekicsinyítésére (vagy visszanagyítására); az <keycap>F14</keycap> billentyûvel az @@ -10235,23 +10080,62 @@ </question> <answer> - <para>Az &xfree86; vagy az &xorg; pillanatnyilag - használt verziójától és a + <para>Az &xorg; pillanatnyilag használt + verziójától és a videokártyánktól függ, hogy - tudunk-e 3D gyorsítást alkalmazni. Ha NVIDIA - kártyánk van, akkor közvetlenül az - <ulink - url="http://www.nvidia.com/content/drivers/drivers.asp">oldalukról</ulink>; - tudunk bináris meghajtókat letölteni - &os;-re. A többi kártya, például - a Matrox G200/G400, ATI Rage 128/Radeon, - 3dfx Voodoo 3, 4, 5 és Banshee esetén az - <ulink - url="http://people.FreeBSD.org/~anholt/dri/">XFree86-4 Direct Rendering on FreeBSD</ulink> - oldalon érdemes körbenézni.</para> + tudunk-e 3D gyorsítást alkalmazni. Ha nVidia + kártyánk van, akkor a portok közül + telepíteni tudjuk a &os;-hez készített + bináris meghajtót:</para> + + <itemizedlist> + <listitem> + <para>A legújabb nVidia-kártyákat az + <filename role="package">x11/nvidia-driver</filename> + port támogatja.</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>A GeForce2 MX/3/4 sorozatú + nVidia-kártyákat a meghajtó 96XX + változata támogatja, amely az <filename + role="package">x11/nvidia-driver-96xx</filename> + portból telepíthetõ.</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Az ettõl is régebbi + kártyák, például a GeForce + vagy Riva TNT esetén a meghajtó 71XX + változata javasolt, amely az <filename + role="package">x11/nvidia-driver-71xx</filename> + porton keresztül érhetõ el.</para> + </listitem> >>> TRUNCATED FOR MAIL (1000 lines) <<<
Want to link to this message? Use this URL: <https://mail-archive.FreeBSD.org/cgi/mid.cgi?200808032053.m73Kres9094205>