From owner-p4-projects@FreeBSD.ORG Fri Aug 6 09:20:52 2010 Return-Path: Delivered-To: p4-projects@freebsd.org Received: by hub.freebsd.org (Postfix, from userid 32767) id 286731065679; Fri, 6 Aug 2010 09:20:52 +0000 (UTC) Delivered-To: perforce@freebsd.org Received: from mx1.freebsd.org (mx1.freebsd.org [IPv6:2001:4f8:fff6::34]) by hub.freebsd.org (Postfix) with ESMTP id D6F9A106564A for ; Fri, 6 Aug 2010 09:20:51 +0000 (UTC) (envelope-from kkata@freebsd.org) Received: from repoman.freebsd.org (repoman.freebsd.org [IPv6:2001:4f8:fff6::29]) by mx1.freebsd.org (Postfix) with ESMTP id C29FB8FC16 for ; Fri, 6 Aug 2010 09:20:51 +0000 (UTC) Received: from repoman.freebsd.org (localhost [127.0.0.1]) by repoman.freebsd.org (8.14.4/8.14.4) with ESMTP id o769KpsH060477 for ; Fri, 6 Aug 2010 09:20:51 GMT (envelope-from kkata@freebsd.org) Received: (from perforce@localhost) by repoman.freebsd.org (8.14.4/8.14.4/Submit) id o769Kpdg060475 for perforce@freebsd.org; Fri, 6 Aug 2010 09:20:51 GMT (envelope-from kkata@freebsd.org) Date: Fri, 6 Aug 2010 09:20:51 GMT Message-Id: <201008060920.o769Kpdg060475@repoman.freebsd.org> X-Authentication-Warning: repoman.freebsd.org: perforce set sender to kkata@freebsd.org using -f From: Katalin Konkoly To: Perforce Change Reviews Precedence: bulk Cc: Subject: PERFORCE change 181934 for review X-BeenThere: p4-projects@freebsd.org X-Mailman-Version: 2.1.5 List-Id: p4 projects tree changes List-Unsubscribe: , List-Archive: List-Post: List-Help: List-Subscribe: , X-List-Received-Date: Fri, 06 Aug 2010 09:20:52 -0000 http://p4web.freebsd.org/@@181934?ac=10 Change 181934 by kkata@bonbol_fbsd on 2010/08/06 09:20:41 Fix typos and spelling, improve translation in the Hungarian Handbook, Chapter 11, 12 & 13 Submitted by: Katalin Konkoly Reviewed by: pgj Affected files ... .. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/boot/chapter.sgml#14 edit .. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/config/chapter.sgml#28 edit .. //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/users/chapter.sgml#4 edit Differences ... ==== //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/boot/chapter.sgml#14 (text+ko) ==== @@ -104,7 +104,7 @@ mégis hogyan képes elindulni maga az operációs rendszer? - Maga a probléma a Münchausen + Maga a probléma a Münchhausen báró kalandjai c. könyvben leírtakhoz hasonló. A történet szerint ugyanis a fõszereplõ egy mocsárban ragadt @@ -132,7 +132,7 @@ Input/Output System, avagy alapvetõ be- és kimeneti rendszer) felelõs az operációs rendszer betöltéséért. Ehhez a BIOS - elõször megkeresi a merevlemezen egy speciális + elõször megkeresi a merevlemez egy speciális helyén található Master Boot Record-ot (MBR). A BIOS elegendõ tudással rendelkezik az MBR beolvasásához és @@ -168,8 +168,8 @@ Amennyiben merevlemezeinken csupán egyetlen operációs rendszer foglal helyet, akkor egy - szabványos MBR tökéletes megfelelõ. Ez az - MBR megkeresi az elsõ indítható (más + szabványos MBR tökéletesen megfelelõ. Ez + az MBR megkeresi az elsõ indítható (más néven aktív) slice-ot a lemezen, majd lefuttatja a benne található indítókódot az operációs rendszer többi részének @@ -193,7 +193,7 @@ bontható. Az elsõ fokozatot az MBR indítja el, amely pontosan eleget tud ahhoz, hogy a számítógépet egy elõre megadott - állapotba hozza és lefutassa rajta a második + állapotba hozza és lefuttassa rajta a második fokozatot. A második fokozat ennél már egy kicsivel többre képes, majd ezt követi a harmadik fokozat. Ez a fokozat zárja le végül az @@ -202,8 +202,8 @@ között oszlik meg, mivel a PC-szabványok komoly korlátozásokat tesznek az elsõ, illetve második fokozatban futtatható programok - méretére. Ha egy fûzzük össze a - feladatokat, akkor a &os; számára egy sokkal + méretére. Ha így fûzzük össze + a feladatokat, akkor a &os; számára egy sokkal rugalmasabb betöltõt kapunk. rendszermag @@ -222,7 +222,7 @@ használhatóságáról. Az &man.init.8; ezt követõen megkezdi az erõforrások felhasználói szintû - bekonfigurálását: csatlakoztatja az + konfigurálását: csatlakoztatja az állományrendszereket, beállítja a hálózati kártyá(ka)t, és elindítja mindazon programokat, amelyeknek egy &os; @@ -307,7 +307,7 @@ A LILO boot manager: Ezen boot manager telepítéséhez - és beállításához, + és beállításához elsõként indítsuk el a Linuxot és vegyük hozzá az alábbi sort a rendszerünkben található @@ -323,7 +323,7 @@ A fenti sablont kiegészítve, a linuxos konvenciók szerint adjuk meg a &os; elsõdleges partícióját és - meghajtóját úgy, hogy a + meghajtóját úgy, hogy az X-et átírjuk a linuxos meghajtó betûjelére és az Y-t átírjuk a &linux; @@ -383,7 +383,7 @@ elindítsa. A boot2 már egy kicsivel - ügyesebb, és ismeri eléggé a &os; + ügyesebb, és eléggé ismeri a &os; állományrendszerét ahhoz, hogy megtaláljon rajta állományokat, valamint képes egy egyszerû felületet nyújtani a @@ -463,11 +463,11 @@ Az inicializálás során a rendszertöltõ megpróbálja megkeresni a - konzolt és a lemezek közül igyekszik + konzolt, és a lemezek közül igyekszik megtalálni azt, amelyikrõl elindult a rendszer. A keresések eredményének megfelelõen beállítja a változókat, majd elindul - egy értelmezõ, ahol vagy szkriptbõl olvasva + egy értelmezõ, ahol vagy szkriptbõl olvasva, vagy pedig interaktívan feldolgozásra kerülnek a parancsok. @@ -477,7 +477,7 @@ A rendszertöltõ ezt követõen beolvassa a /boot/loader.rc állományt, - ami pedig alapértelmezés szerint feldolgozza a + az pedig alapértelmezés szerint feldolgozza a /boot/defaults/loader.conf állományt, ahol a változók értelmes kezdõértéket kapnak, valamint @@ -496,8 +496,8 @@ rendszermagot, ha azt meg nem szakítjuk egy billentyû lenyomásával. Ha megszakítjuk ezt a várakozást, a - rendszertöltõ egy parancssort ad, amin keresztül - egyszerû parancsokat adhatunk ki neki: + rendszertöltõ egy parancssort ad, amelyen + keresztül egyszerû parancsokat adhatunk ki neki: állíthatjuk a változók értékeit, modulokat távolíthatunk el a memóriából, modulokat @@ -587,7 +587,7 @@ Feldolgozza a megnevezett állományt: - beolvassa, majd sorról-sorra értelmezi. + beolvassa, majd sorról sorra értelmezi. Hiba esetén azonnal megállítja a feldolgozást. @@ -742,9 +742,9 @@ Egy rendszermag-konfigurációs szkript (automatizált szkript, amely ugyanazokat a - beállításokat végzi el, amiket - mi magunk tennénk akkor, amikor a rendszermagot - indítjuk) betöltése: + beállításokat végzi el, + amelyeket mi magunk tennénk akkor, amikor a + rendszermagot indítjuk) betöltése: load -t userconfig_script /boot/kernel.conf @@ -771,7 +771,7 @@ rendszerindítást tudunk elérni betöltõ képernyõk használatával. Egy ilyen képet - egészen a konzolos bejelentkezésig vagy az X + egészen a konzolos bejelentkezésig, vagy az X felett futó valamelyik bejelentkezõ képernyõ megjelenéséig láthatunk. @@ -788,7 +788,7 @@ valamelyik munkakörnyezetet, tehát például a GNOME, a - KDE vagy + KDE vagy az XFce környezetek valamelyikét, a startx paranccsal indíthatjuk el a grafikus felületet. @@ -889,7 +889,7 @@ A rendszerbetöltõ néhány üzenete, valamint a rendszerindítási opciókat tartalmazó menü és a - hozzátartozó + hozzá tartozó visszaszámlálás még a rendszerbetöltõ képernyõ használata során is meg fog jelenni. @@ -941,7 +941,7 @@ Az iménti példában feltételeztük, hogy a /boot/betöltõkép.bmp - állományt használt + állományt használjuk betöltõképként. Amikor azonban PCX állományokat akarunk használni, a következõ sorokat kell @@ -1132,14 +1132,15 @@ fázisban megjelenõ parancssorban is megadhatóak. A változókat a set (beállít) parancs - segítségével tudunk felvenni, míg az - unset (eltávolít) parancs tudunk - törölni, valamint a show (megmutat) - paranccsal megjeleníteni az értéküket. - Sõt, ezen a ponton a /boot/device.hints - állománnyal már beállított - változókat is felülbírálhatjuk. - A rendszerindító parancssorában + segítségével tudjuk felvenni, míg az + unset (eltávolít) paranccsal + tudunk törölni, valamint a show + (megmutat) paranccsal megjeleníteni az + értéküket. Sõt, ezen a ponton a + /boot/device.hints állománnyal + már beállított változókat is + felülbírálhatjuk. A + rendszerindító parancssorában elvégzett módosítások viszont nem fognak megmaradni, és a következõ rendszerindítás alkalmával elvesznek. @@ -1220,7 +1221,7 @@ várhatnak) olyan útmutatásokat is, amelyek itt nem szerepelnek, ezért mindegyik esetében érdemes áttekinteni a hozzájuk tartozó - man oldalt. Bõvebben információért + man oldalt. Bõvebb információért lásd a &man.device.hints.5;, &man.kenv.1;, &man.loader.conf.5; és &man.loader.8; man oldalakat. @@ -1233,7 +1234,7 @@ elindítása Miután a rendszermag sikeresen elindult, átadja - a vezérlést a &man.init.8; + a vezérlést az &man.init.8; felhasználói folyamatnak, amely vagy az /sbin/init, vagy pedig a rendszerindítóban megadott init_path @@ -1337,7 +1338,7 @@ Az erõforrások konfigurációja (rc) - Az erõforrások konfiguráló + Az erõforrásokat konfiguráló alrendszer beolvassa a folyamathoz kapcsolódó változók alapértelmezett értékeit az @@ -1347,7 +1348,7 @@ beállításai szerint, amit a /etc/rc.conf állományból olvas ki. Ezután - elvégzi meg az /etc/fstab + elvégzi az /etc/fstab alapján az állományrendszerek csatlakoztatását, elindítja a hálózati szolgáltatásokat, @@ -1376,9 +1377,9 @@ /etc/rc.shutdown szkriptet, majd ezt követõen TERM (befejeztetés) jelzést küld az aktuálisan futó - folyamatoknak, és kis idõ múlva pedig + folyamatoknak, kis idõ múlva pedig KILL (leállítás) - jelzést azokat, amelyek még nem álltak le + jelzést azoknak, amelyek még nem álltak le addig a pillanatig. Azokon az architektúrákon és @@ -1394,7 +1395,7 @@ &man.shutdown.8; használatához root felhasználónak, vagy legalább az operator csoport - tagjának kell lennünk. Erre feladatokra + tagjának kell lennünk. Ezekre a feladatokra egyébként a &man.halt.8; és &man.reboot.8; parancsok is használhatóak. Alkalmazásukról bõvebben a hozzájuk, ==== //depot/projects/docproj_hu/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/config/chapter.sgml#28 (text+ko) ==== @@ -82,7 +82,7 @@ hogyan állítsunk be virtuális címeket a hálózati - eszközökeinken; + eszközeinken; hogyan használjuk az /var/tmp könyvtárba - tömöríti ki a hozzátartozó + tömöríti ki a hozzá tartozó csomag tartalmát. Ezért a nagyobb szoftvercsomagok, mint például a Firefox vagy az @@ -196,21 +196,20 @@ A /usr - partíció tartalmaz a rendszer + partíció tartalmaz számos, a rendszer mûködéséhez elengedhetetlenül - számos fontos állományt, többek - közt a portok gyûjteményét - (ajánlott, lásd &man.ports.7;) és a - forráskódot (választható). A - portok és az alaprendszer forrásai - telepítés során - választhatóak, de telepítésük - esetén akkor ezen a partíción - legalább két gigabyte-nyi hely - ajánlott. + fontos állományt, többek közt a portok + gyûjteményét (ajánlott, lásd + &man.ports.7;) és a forráskódot + (választható). A portok és az + alaprendszer forrásai telepítés + során választhatóak, de + telepítésük esetén akkor ezen a + partíción legalább két + gigabyte-nyi hely ajánlott. Vegyük figyelembe a tárbeli igényeket, - amikor megválasztjuk partíciók + amikor megválasztjuk a partíciók méretét. Igen kellemetlen lehet, amikor úgy futunk ki az egyik partíción a szabad helybõl, hogy a másikat alig @@ -223,7 +222,7 @@ class="directory">/var és / partíciók méretét túl kicsire választja. - Partícionáljuk okosan és + Particionáljunk okosan és nagylelkûen! @@ -294,7 +293,7 @@ - Miért partícionáljunk? + Miért particionáljunk? Egyes felhasználók úgy gondolják, hogy egyetlen nagyobb méretû @@ -436,7 +435,7 @@ A telepített alkalmazások általában saját konfigurációs - állományokkal, amelyek pedig saját + állományokkal, azok pedig saját formátummal stb. rendelkeznek. Fontos, hogy ezeket az állományokat az alaprendszertõl elkülönítve tároljuk, ezáltal a @@ -505,7 +504,7 @@ választják a &os; Portgyûjteményében található külsõ szoftverek telepítését. A - telepített szoftvert gyakran ilyenkor úgy kell + telepített szoftvert ilyenkor gyakran úgy kell beállítani, hogy a rendszer indulásával együtt induljon. Az olyan szolgáltatások, mint például a @@ -590,7 +589,7 @@ utility_enable="YES" - Ez a módszer megkönnyíti a paranccsorban + Ez a módszer megkönnyíti a parancssorban átadott paraméterek módosítását, az /etc/rc.subr állományban @@ -613,7 +612,7 @@ Portgyûjteménybõl telepített szolgáltatások esetén magával vonja az adott segédprogram felvételét vagy a - hozzátartozó sor + hozzá tartozó sor engedélyezését az /etc/inetd.conf állományban. Az inetd @@ -632,7 +631,7 @@ állománya alapján futtatja. Ezzel a mezei felhasználók számára is lehetõvé válik, hogy elindítsanak - és karbantsanak alkalmazásokat. + és karbantartsanak alkalmazásokat. A cron segédprogramnak van egy olyan speciális lehetõsége, hogy az idõ @@ -710,7 +709,7 @@ Az átlagos felhasználókhoz hasonlóan a root felhasználónak is lehet crontabja, ami nem - ugyanazt, mint az /etc/crontab (a rendszer + ugyanaz, mint az /etc/crontab (a rendszer saját crontab állománya). De mivel a rendszernek külön crontabja van, ezért a root felhasználónak nem kell @@ -835,9 +834,9 @@ felvilágosítást. Az itt szereplõ parancsoknak tetszõleges - mennyiségû paraméter - átadható, azonban a több soron - keresztül átívelõ parancsok + mennyiségû paraméter adható + át, azonban a több soron keresztül + átívelõ parancsok tördelését a sor végén a \ karakterrel kell jelezni. @@ -861,7 +860,7 @@ kerülõ módon szerkeszteni vagy telepíteni a rendszer crontabját. Egyszerûen nyissuk meg a kedvenc - szövegszerkesztõnkkel és a + szövegszerkesztõnkkel, és a cron segédprogram majd észreveszi, hogy az állomány megváltozott, majd ennek megfelelõen neki is @@ -892,8 +891,8 @@ telepített crontab állományokat: egyszerûen adjuk át a kapcsolót a - crontab parancsnak és - nézzük meg mit ad vissza. + crontab parancsnak, és + nézzük meg, mit ad vissza. A crontab -e használata olyan felhasználók számára @@ -932,10 +931,10 @@ A rendszer indítására a &os; 2002-ben átvette a NetBSD rc.d rendszerét. Ezt a felhasználók könnyen - felismerhetik a /etc/rc.d + felismerhetik az /etc/rc.d könyvtárban található állományokról. A legtöbbjük olyan - alapvetõ szolgáltatások, amelyeket a + alapvetõ szolgáltatás, amelyet a , és paraméterekkel lehet vezérelni. Például az &man.sshd.8; az @@ -948,8 +947,8 @@ szolgáltatás esetén is. Természetesen ezek a szolgáltatások általában maguktól indulnak el a rendszer indítása - során az &man.rc.conf.5; állományban megadott - szerint. Például ha a rendszerünk + során az &man.rc.conf.5; állományban + megadottak szerint. Például ha a rendszerünk indulásakor szeretnénk aktiválni a hálózati címfordítással foglalatoskodó démont, akkor csak adjuk hozzá @@ -961,11 +960,10 @@ Amennyiben a sor már szerepel benne, akkor egyszerûen írjuk át a értéket -re. - Ezután az rc szkriptek a a rendszer következõ + Ezután az rc szkriptek a rendszer következõ indításakor a lentieknek megfelelõen - automatikusan elindítják a - hozzátartozó szolgáltatásokat - is. + automatikusan elindítják a hozzá + tartozó szolgáltatásokat is. Mivel az rc.d rendszert elsõsorban arra használják, hogy szolgáltatásokat @@ -973,10 +971,10 @@ operációs rendszerrel együtt, a szabványos , és paraméterek csak abban - az esetben látják a feladatukat, ha a nekik + az esetben látják el a feladatukat, ha a nekik megfelelõ változókat beállítottuk az /etc/rc.conf állományban. - Tehát például a sshd + Tehát például az sshd restart csak abban az esetben fog bármit is csinálni, ha az /etc/rc.conf állományban az sshd_enable @@ -997,13 +995,13 @@ &prompt.root; /etc/rc.d/sshd onerestart - Könnyen le tudjuk ellenõrizni, hogy az adott + Könnyen ellenõrizni tudjuk, hogy az adott szolgáltatás az /etc/rc.conf részérõl engedélyezett-e, ha a neki megfelelõ rc.d szkriptnek megadjuk az paramétert. Ennek segítségével például a - rendszergazda így képes ellenõrizni, hogy a + rendszergazda így képes ellenõrizni, hogy az sshd szolgáltatást engedélyezi-e az /etc/rc.conf: @@ -1020,7 +1018,7 @@ A paraméterrel kideríthetjük, hogy egy szolgáltatás aktív-e. Ezzel például így tudjuk - ellenõrizni a sshd + ellenõrizni az sshd szolgáltatás mûködését: @@ -1032,7 +1030,7 @@ Az sshd a 433-as azonosítóval fut. Bizonyos esetekben a paraméter - használatával lehetõségünk a + használatával lehetõségünk van a szolgáltatások újraindítására is. Ilyenkor a rendszer megpróbál egy olyan jelzést @@ -1040,7 +1038,7 @@ konfigurációs állományainak újraolvasását kéri. A legtöbbször lényegében ez a - SIGHUP jelzést + SIGHUP jelzés kiküldését rejti magában. Ez a lehetõség azonban nem mindegyik szolgáltatás esetén érhetõ @@ -1136,14 +1134,14 @@ szabályozni és a többi &unix; alapú operációs rendszerbõl ismert futtatási szintek használata - nélkül vezérlelni a rendszerben megjelenõ + nélkül vezérelni a rendszerben megjelenõ szolgáltatásokat. Az rc.d rendszerrõl bõvebben az &man.rc.8; és &man.rc.subr.8; man oldalakon olvashatunk. Ha szeretnénk saját rc.d szkripteket írni vagy javítani a már - meglevõeken, akkor ez a cikk (angolul) segítségünkre lehet. @@ -1198,8 +1196,8 @@ Miután meggyõzõdtünk róla, hogy a kártyánkat ismeri a rendszer, meg kell - keresnünk a hozzátartozó meghajtót. A - /usr/src/sys/conf/NOTES és a + keresnünk a hozzá tartozó meghajtót. + A /usr/src/sys/conf/NOTES és a /usr/src/sys/arch/conf/NOTES állományok tartalmazzák a hálózati kártyák meghajtóinak @@ -1209,8 +1207,8 @@ biztosággal eldönteni, hogy melyik a számunkra megfelelõ meghajtó, nézzük meg a saját man oldalát. Ezen - a man oldalon megtaláljuk az által ismert - összes eszközt és velük kapcsolatban + a man oldalon megtaláljuk az általa ismert + összes eszközt és a velük kapcsolatban elõforduló jellemzõ problémákat. @@ -1307,7 +1305,7 @@ közösség számára nem adják ki a meghajtóik mûködésének alapjait, mivel az ilyen - adatokat szakmai titkoknak tekintik. Ebbõl + adatokat szakmai titoknak tekintik. Ebbõl következik, hogy a &os; és más operációs rendszerek fejlesztõi számára két választás @@ -1329,11 +1327,12 @@ támogatása. A &os; NDISulator (másnéven Project Evil, a Gonosz terve) nevû komponense fog egy &windows;-os meghajtót - és elhiteti vele, hogy a &windows;-szal - kommunikál. Mivel az &man.ndis.4; meghajtó - &windows; binárisokat használ fel, ezért - csak &arch.i386; és &arch.amd64; rendszerek - esetén érhetõ el. + és elhiteti vele, hogy a &windows; + operációs rendszerrel kommunikál. Mivel + az &man.ndis.4; meghajtó &windows; binárisokat + használ fel, ezért csak &arch.i386; és + &arch.amd64; rendszerek esetén érhetõ + el. Az &man.ndis.4; meghajtó leginkább a PCI, @@ -1387,7 +1386,7 @@ &man.ndisgen.8; parancsot a root felhasználóval: - &prompt.root; ndisgen /windowszos/meghajtó/W32DRIVER.INF /windowsos/meghajtó/W32DRIVER.SYS + &prompt.root; ndisgen /windowsos/meghajtó/W32DRIVER.INF /windowsos/meghajtó/W32DRIVER.SYS Az &man.ndisgen.8; egy interaktív segédprogram, amely mûködése @@ -1407,7 +1406,7 @@ általában minden olyan modul esetén megtörténik magától, amely függ az &man.ndis.4; használatától. - Kézileg az következõ parancsokkal tudjuk + Kézileg a következõ parancsokkal tudjuk ezeket betölteni: &prompt.root; kldload ndis @@ -1497,10 +1496,9 @@ &man.ifconfig.8; parancsnak ehhez még meg kell adni az kapcsolót is. Az &man.ifconfig.8; érvényes paraméterezésével - kapcsolatban legyünk szívesek elolvasni a - hozzátartozó man oldalt. - Hozzátennénk, hogy IPv6 - (inet6 stb.) típusú + kapcsolatban érdemes elolvasni a hozzá + tartozó man oldalt. Hozzátennénk, hogy + IPv6 (inet6 stb.) típusú bejegyzések nem szerepelnek a példában. @@ -1585,7 +1583,7 @@ - A hozzátartozó fizikai eszköz + A hozzá tartozó fizikai eszköz kiválasztása automatikus (media: Ethernet autoselect (100baseTX <full-duplex>)). Láthatjuk, hogy a @@ -1658,8 +1656,8 @@ beállítottuk volna a hálózati kapcsolatokat, akkor tapasztalhatjuk, hogy egyes hálózati kártyák sorai itt - már szerepelnek. Ellenõrizzük le az - /etc/rc.conf tartalmát mielõtt + már szerepelnek. Ellenõrizzük az + /etc/rc.conf tartalmát, mielõtt bõvítenénk! Mindezek mellett az /etc/hosts @@ -1796,7 +1794,7 @@ válnak, érdemes utánanéznünk, hogy az eszköz nem ütközik-e valamelyik másikkal. Mindenképpen - gyõzödjünk meg a kábelek + gyõzõdjünk meg a kábelek épségérõl és csatlakoztatásáról. Még az is elképzelhetõ, hogy egyszerûen csak egy @@ -1819,7 +1817,7 @@ A No route to host üzenet akkor jelenik meg, ha a rendszer képtelen - megállapítani, milyen úton jutassa el a + megállapítani, milyen úton juttassa el a csomagokat a megadott célhoz. Ez többnyire olyankor történik meg, amikor nem adtunk meg alapértelmezett kézbesítési @@ -1904,7 +1902,7 @@ maszkjának pontos meghatározása nagyon fontos, de szerencsére nem különösebben bonyolult. Minden felület esetén lennie kell egy - olyan címnek, ami helyesen reprezentálja a + olyan címnek, amely helyesen reprezentálja a hálózat hálózati maszkját. Minden egyéb olyan címnek, ami ugyanabba az alhálózatba esik, végig @@ -1924,8 +1922,8 @@ 202.0.75.16, amelynek hálózati maszkja 255.255.255.240. Azt szeretnénk - elérni, hogy a rendszerünk az 10.1.1.1 címtõl az 10.1.1.1 címtõl a 10.1.1.5 címig, valamint a 202.0.75.17 címtõl a 202.0.75.20 címig jelenjen meg a @@ -1987,7 +1985,7 @@ /etc/defaults A rendszer konfigurációs állományainak alapértelmezett - változatait. + változatai. /etc/mail @@ -2251,7 +2249,7 @@ A newsyslog.conf a &man.newsyslog.8; beállításait tároló - állomány. Ez egy olyan program, ami + állomány. Ez egy olyan program, amelyet általában a &man.cron.8; futtat le. A &man.newsyslog.8; dönti el, hogy mikor van szükség a naplók @@ -2446,7 +2444,7 @@ írásvédettek. Ilyenkor tegyük az érintett &man.sysctl.8; változó objektumazonosítóját (OID) - és a hozzátartozó értéket a + és a hozzá tartozó értéket a /boot/loader.conf állományunkba. Az alapértelmezéseket a /boot/defaults/loader.conf @@ -2634,7 +2632,7 @@ hw.ata.wc - A &os; 4.3 egyszer már kacérkodott a + A &os; 4.3 egyszer már kacérkodott az IDE-lemezek írási pufferének kikapcsolásával. Ez ugyan csökkentette az IDE-lemezek írási @@ -2700,8 +2698,8 @@ értéke viszonylag magas, innen származik a rendszer indítása során keletkezõ 15 másodperces - csúszást. Általában az is - megfelelõ, aa ezt visszavesszük az + csúszás. Általában az is + megfelelõ, ha ezt visszavesszük az 5 értékre (fõleg a modernebb meghajtók számára). A &os; újabb (5.0 vagy késõbbi) @@ -2921,7 +2919,7 @@ kockázata alacsony. Hátránya, hogy minden metaadat kétszer íródik ki (egyszer a naplózási területre, - aztán a megfelelõ helyre), ezért ez a + aztán a megfelelõ helyre), ezért a hétköznapi használat során visszaesés tapasztalható a teljesítményben. Másrészrõl @@ -2931,7 +2929,7 @@ levõ metaadattal kapcsolatos mûvelet könnyen visszafordítható vagy lezárható a rendszer következõ indításakor, - és ezzel így egy gyors + így ezzel egy gyors helyreállítást nyerünk. Kirk McKusick, a Berkeley FFS fejlesztõje ezt a @@ -2951,7 +2949,7 @@ könyvtárakon végzett, mûvelet a lemezre írás elõtt általában elõször a memóriában - játszódik le (a adatblokkok a + játszódik le (az adatblokkok a pozíciójuknak megfelelõen kerülnek rendezésre, ezért a rájuk vonatkozó metaadatok elõtt nem jutnak ki a @@ -2970,20 +2968,21 @@ erõforrások kiosztásával kapcsolatban csak egyetlen hiba léphet fel: amikor olyan erõforrások jelölõdnek - használtnak amely igazából - szabadok. Az &man.fsck.8; azonban képes - felismerni ezeket a helyzeteket és - felszabadítani a nem használt - erõforrásokat. A mount -f - parancs kiadásával minden további - következmény nélkül figyelmen - kívül hagyhatjuk az állományrendszer - félkész állapotát és - csatlakoztathatjuk az állományrendszereket. Az - használatban már nem levõ - erõforrások felszabadításához - az &man.fsck.8; parancsot késõbb kell futtatni. - Ez az alapötlet húzódik meg a + használtnak, amelyek + igazából szabadok. Az + &man.fsck.8; azonban képes felismerni ezeket a + helyzeteket és felszabadítani a nem + használt erõforrásokat. A mount + -f parancs kiadásával minden + további következmény nélkül + figyelmen kívül hagyhatjuk az + állományrendszer félkész + állapotát és csatlakoztathatjuk az + állományrendszereket. A használatban + már nem levõ erõforrások + felszabadításához az &man.fsck.8; + parancsot késõbb kell futtatni. Ez az + alapötlet húzódik meg a háttérben végzett lemezellenõrzés mögött. A rendszer indításakor az @@ -3010,18 +3009,18 @@ A módszer elõnye, hogy így a metaadatokkal kapcsolatos mûveletek közel olyan gyorsak, mint az aszinkron módon végzett - frissítések (tehát gyorsabb mintha + frissítések (tehát gyorsabb, mintha naplóznánk, ami ugye minden metaadatot kétszer ír ki). A hátránya a bonyolultabb kód (ami miatt növekszik az olyan hibák lehetõsége, - amik érzékenyen befolyásolhatják a - felhasználói adatok elvesztését) - és a nagyobb memóriaigény. - Ezenkívül még van néhány - olyan egyéni jellemzõje, amit meg kell szokni. A - rendszer összeomlása után az - állományrendszer valamivel + amelyek érzékenyen + befolyásolhatják a felhasználói + adatok elvesztését) és a nagyobb + memóriaigény. Ezenkívül még + van néhány olyan egyéni jellemzõje, + amelyet meg kell szokni. A rendszer összeomlása + után az állományrendszer valamivel régebbi lesz. Amikor pedig megszokott szinkron megközelítés szerint az fsck lefutása után nulla @@ -3154,8 +3153,8 @@ memóriának megfelelõen legalább 32-re, legfeljebb 384-re állítja. . A maxusers paraméter - beállításakor legalább - érdemes 4-et megadni, különösen akkor, + beállításakor érdemes + legalább 4-et megadni, különösen akkor, ha használjuk az X Window Systemet vagy szoftvereket fordítunk le. Azért van erre szükség, mert a maxusers @@ -3165,17 +3164,18 @@ mérete, amelyet így számolunk ki: 20 + 16 * maxusers. Tehát ha a maxusers értékét 1-re - állítjuk be, akkor az elõbb képlet + állítjuk be, akkor az elõbbi képlet értelmében csak 36 programunk futhat egymással párhuzamosan, beleértve mindazt - a kb. 18 programot, amik a rendszerrel együtt indulnak, - illetve még azt a további 15 programot, amit az - X Window System használatával indítunk - el. Még egy olyan egyszerû dolog is, mint - például egy man oldal megnézése - legalább kilenc programot elindít a - szûréshez, kitömörítéshez - és megnézéshez. Azonban ha a + a kb. 18 programot, amelyek a rendszerrel együtt + indulnak, illetve még azt a további 15 + programot, amelyeket az X Window System + használatával indítunk el. Még + egy olyan egyszerû dolog is, mint például + egy man oldal megnézése, legalább kilenc + programot indít el a szûréshez, + kitömörítéshez és + megnézéshez. Azonban ha a maxusers értékét 64-re állítjuk, akkor egyszerre akár már 1044 programot futtathatunk, ami szinte mindenre @@ -3183,7 +3183,7 @@ indításakor kapunk egy proc table full típusú üzenetet vagy nagy számú konkurens felhasználóval - futtatunk szervert (ilyen például a ftp.FreeBSD.org), akkor érdemes növelni ezt a számot és újrafordítani a rendszermagot. @@ -3221,7 +3221,7 @@ értéket javasolt 1024-re vagy még annál is nagyobbra állítani. Az egyes szolgáltatások démonai ugyan - szintén le szokták korlátozni a + szintén korlátozni szokták a fogadósoruk méretét (például a &man.sendmail.8; vagy az Apache), de gyakran találunk @@ -3250,10 +3250,10 @@ rendszermag memóriájából 2 megabyte-ot fordítunk a hálózati pufferelésre. Egyszerûen - kiszámítható mennyire is van - szükségünk: ha van egy webszerverünk, ami - egyszerre legfeljebb 1000 párhuzamos kapcsolatot fogad, - és minden kapcsolat lefoglal 16 KB-ot a + kiszámítható, mennyire is van + szükségünk: ha van egy webszerverünk, + amely egyszerre legfeljebb 1000 párhuzamos kapcsolatot + fogad, és minden kapcsolat lefoglal 16 KB-ot a fogadó-, valamint újabb 16 KB-ot a küldõpuffer számára, akkor megközelítõleg 32 MB-nyi @@ -3397,8 +3397,8 @@ korlátozni a hálózat felé küldött adatok sorának hosszát. - Ez a lehetõség még olyankor hasznosnak - bizonyulhat, amikor modemen, Gigabit Etherneten vagy + Ez a lehetõség még olyankor bizonyulhat + hasznosnak, amikor modemen, Gigabit Etherneten vagy nagysebességû WAN (vagy bármilyen más nagy sávszélesség-késleltetés @@ -3412,8 +3412,8 @@ net.inet.tcp.infligt.debug változót sem beállítani 0-ra (amivel így kikapcsoljuk a - nyomkövetést) és éles - használat esetén pedig elõnyös lehet a + nyomkövetést),éles használat + esetén pedig elõnyös lehet a net.inet.cp.inflight.min változót legalább 6144-re állítani. Azonban @@ -3423,15 +3423,15 @@ kikapcsolják a sávszélességkorlátozást. Ez a korlátozási lehetõség - csökkenti a közbensõ út adatinak - és csomagváltásokhoz tartozó sorok - méretét, miközben csökkenti a helyi - számítógép felületén - felépülõ sorok méretét is. Ha - kevesebb csomagot rakunk be a sorba, akkor az - interaktív kapcsolatok, különösen a - lassabb modemek esetében, kisebb - körbejárási + csökkenti a közbensõ út adatainak + és csomagváltásokhoz tartozó + soroknak a méretét, miközben csökkenti + a helyi számítógép + felületén felépülõ sorok + méretét is. Ha kevesebb csomagot rakunk be a + sorba, akkor az interaktív kapcsolatok, + különösen a lassabb modemek esetében, + kisebb körbejárási idõvel (Round Trip Time) mûködnek. Továbbá megemlítenénk, hogy ez a lehetõség csak az adatok @@ -3484,9 +3484,9 @@ nincs szükség a finomhangolására. Néhány esetben, amikor a lemezmûveletek jelentik a rendszerben a szûk keresztmetszetet és - a kezdenek elfogyni a vnode-ok, szükség lehet - ennek a számnak a növelésére. Ehhez - az inaktív és szabad fizikai memória + kezdenek elfogyni a vnode-ok, szükség lehet ennek + a számnak a növelésére. Ehhez az + inaktív és szabad fizikai memória mennyiségét kell számításba vennünk. @@ -3528,7 +3528,7 @@ A lapozóterület bõvítése - Nem számít mennyire tervezük jól + Nem számít, mennyire tervezünk jól elõre, mindig elõfordulhat, hogy a rendszerünk mégsem teljesíti a kitûzött elvárásokat. Amennyiben további @@ -3700,8 +3700,8 @@ konfigurációs illesztõ felület (Advanced Configuration and Power Interface, avagy ACPI) gyártók egy csoportja - által létrehozott szabvány, amely hardveres - erõforrások és az + által létrehozott szabvány, amely a + hardveres erõforrások és az energiagazdálkodás egységes felületét rögzíti (innen a neve). Döntõ szerepet játszik a @@ -3756,19 +3756,19 @@ le, és teljesen az operációs rendszer hatáskörén túl tevékenykedik. Ez azt jelenti, hogy a felhasználó csak úgy - tudjuk korrigálni az APM-es BIOS-ok + tudja korrigálni az APM-es BIOS-ok problémáit, ha frissíti az alaplapi ROM-ot. - Ez viszont egy nagyon kockázatos folyamat, aminek + Ez viszont egy nagyon kockázatos folyamat, amelynek hibája révén a rendszerünk - helyrehozhatatlan állapotba kerül. Harmadszor: az - APM alapvetõen egy gyártófüggõ + helyrehozhatatlan állapotba kerülhet. Harmadszor: + az APM alapvetõen egy gyártófüggõ megoldás, ami azt vonja maga után, hogy sok az átfedés (ugyanazt valósítják meg több módon), és ha az egyik gyártó BIOS-ában hibát találnak, akkor a másikéban az nem feltétlenül javítható. - Végül, de nem utolsó sorban, az APM + Végül, de nem utolsósorban, az APM alapú BIOS-okban nincs elég hely az igazán kifinomult energiagazdálkodási sémák vagy bármi más kialakítására, @@ -3803,7 +3803,7 @@ rendszermag újrafordítása >>> TRUNCATED FOR MAIL (1000 lines) <<<