From owner-p4-projects@FreeBSD.ORG Mon May 5 05:27:12 2008 Return-Path: Delivered-To: p4-projects@freebsd.org Received: by hub.freebsd.org (Postfix, from userid 32767) id 829A01065678; Mon, 5 May 2008 05:27:12 +0000 (UTC) Delivered-To: perforce@FreeBSD.org Received: from mx1.freebsd.org (mx1.freebsd.org [IPv6:2001:4f8:fff6::34]) by hub.freebsd.org (Postfix) with ESMTP id 43CFE1065672 for ; Mon, 5 May 2008 05:27:12 +0000 (UTC) (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: from repoman.freebsd.org (repoman.freebsd.org [IPv6:2001:4f8:fff6::29]) by mx1.freebsd.org (Postfix) with ESMTP id 1EBF28FC19 for ; Mon, 5 May 2008 05:27:12 +0000 (UTC) (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: from repoman.freebsd.org (localhost [127.0.0.1]) by repoman.freebsd.org (8.14.1/8.14.1) with ESMTP id m455RC6j030166 for ; Mon, 5 May 2008 05:27:12 GMT (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Received: (from perforce@localhost) by repoman.freebsd.org (8.14.1/8.14.1/Submit) id m455RBmJ030164 for perforce@freebsd.org; Mon, 5 May 2008 05:27:11 GMT (envelope-from pgj@FreeBSD.org) Date: Mon, 5 May 2008 05:27:11 GMT Message-Id: <200805050527.m455RBmJ030164@repoman.freebsd.org> X-Authentication-Warning: repoman.freebsd.org: perforce set sender to pgj@FreeBSD.org using -f From: Gabor Pali To: Perforce Change Reviews Cc: Subject: PERFORCE change 141171 for review X-BeenThere: p4-projects@freebsd.org X-Mailman-Version: 2.1.5 Precedence: list List-Id: p4 projects tree changes List-Unsubscribe: , List-Archive: List-Post: List-Help: List-Subscribe: , X-List-Received-Date: Mon, 05 May 2008 05:27:13 -0000 http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=141171 Change 141171 by pgj@disznohal on 2008/05/05 05:26:13 Cleanup in Chapter 24. Affected files ... .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/serialcomms/chapter.sgml#4 edit Differences ... ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/serialcomms/chapter.sgml#4 (text+ko) ==== @@ -21,13 +21,13 @@ kommunikációt. Tulajdonképpen az elsõ &unix;-os gépek is soros vonalon kapták a felhasználóktól a bemenetet és - ugyanígy küldték vissza a kimenetet. Sokat - változtak már az idõk azóta, hogy egy + ugyanígy küldték vissza a kimenetet. Az + idõk azóta már sokat változtak, hogy egy átlagos terminál mindössze egy 10 karakter per másodperc sebességû soros nyomtatóból és egy billentyûzetbõl állt. Ebben a fejezetben ismertetünk - néhány olyan megoldást, amivel a &os; + néhány olyan megoldást, amellyel a &os; képes soros vonalon keresztül kommunikálni. @@ -35,33 +35,46 @@ megismerjük: - hogyan kapcsoljunk terminálokat a &os; - rendszerünkre - hogyan tárcsázzunk modem - segítségével távoli - számítógépeket - hogyan tegyük lehetõvé - gépünkre a bejelentkezést távoli - felhasználók - számára - hogyan indítsuk a rendszerünket soros - konzolról + + hogyan kapcsoljunk terminálokat a &os; + rendszerünkre; + + + hogyan tárcsázzunk modem + segítségével távoli + számítógépeket; + + + hogyan tegyük lehetõvé + gépünkre a bejelentkezést távoli + felhasználók számára; + + + hogyan indítsuk a rendszerünket soros + konzolról. + A fejezet elolvasásához ajánlott: - egy új rendszermag - beállításának és - telepítésének ismerete (). - a &unix;-os engedélyek és a benne - futtatott programok mûködtetésének - megértése (). - annak a soros vonali hardver (modem vagy - többportos kártya) kézikönyve, amit a - &os;-vel használni szeretnénk + + egy új rendszermag + beállításának és + telepítésének ismerete (); + + + a &unix;-os engedélyek és a &unix; alatt + futtatott programok mûködtetésének + megértése (); + + annak a soros vonali hardvernek (modemnek vagy + többportos kártyának a) + kézikönyve, amelyet a &os;-vel használni + szeretnénk + @@ -146,8 +159,8 @@ A soros kábeleknek több különbözõ típusa van. - Közülük a céljainkhoz leginkább - illesztedõ két legismertebb változatuk az + Közülük a céljainknak leginkább + megfelelõ két legismertebb változatuk az ún. null-modem és a szabványos (egyenes) RS-232-es soros kábelek. A hardverhez tartozó dokumentációban @@ -166,21 +179,21 @@ felcserélten. Például az átküldött adat (Transmitted Data, TD) jelzésû tû a kábel - másik végen a fogadott adat - (Received Data, RD) tûhöz fut be. + másik végén a fogadott + adat (Received Data, RD) tûhöz fut + be. A terminálokhoz akár saját magunk - is le tudunk gyártani egy null-modem kábelt (pl. - ha a boltiakkal nem vagyunk megelégedve). A - következõ táblázatban az RS-232C - jeleit - és érintkezõinek - számozását láthatjuk egy - DB-25-ös csatlakozó esetében. - Vegyük észre, hogy a szabvány a - kábel két 1-es tûjét - összekapcsoló vonalat - védõföldnek + is le tudunk gyártani egy null-modem kábelt + (például ha a boltiakkal nem lennénk + megelégedve). A következõ + táblázatban az RS-232C jeleit és + érintkezõinek számozását + láthatjuk egy DB-25-ös csatlakozó + esetében. A szabvány a kábel + két 1-es tûjét összekapcsoló + vonalat védõföldnek (Protective Ground, PD) nevezi, de ezt gyakran el is hagyják. Némely terminál remekül mûködik mindössze a 2-es, 3-as és 7-es @@ -190,7 +203,7 @@ igényelnek. - DB-25 DB-25 közti null-modem + <title>A DB-25 DB-25 közti null-modem kábel @@ -284,7 +297,8 @@ két séma.
- DB-9 DB-9 null-modem kábel + A DB-9 DB-9 közti null-modem + kábel @@ -373,8 +387,8 @@
- - DB-9 DB-25 null-modem kábel +
DB-9 DB-25 közti + null-modem kábel @@ -469,18 +483,18 @@ azt általában úgy valósítják meg, hogy a két tût a saját oldalukon összekötik, - majd ezt hozzákapcsolják a harmadik + majd ezt kapcsolják hozzá a harmadik tûhöz.Ezek a megoldások a legnépszerûbbek. Természetesen a tûk összekötésének több más - variációja is létezik (amirõl az + variációja is létezik (ezekrõl az RS-232 Made Easy c. könyvben olvashatunk bõvebben), ahol az SG párja az SG, a - TD párja az RD, a RTS és a CTS párja az - DCD, a DTR párja a DSR és ugyanezek + TD párja az RD, az RTS és a CTS párja + az DCD, a DTR párja a DSR és ugyanezek fordítva. @@ -500,7 +514,8 @@ kábeleket többnyire a számítógépek és a modemek között alkalmazzák, de egyes - terminál esetében is kellhet. + termináltípusok esetében is + szükségünk lehet rá. @@ -508,7 +523,7 @@ A portok - A soros port olyan eszköz, amiken keresztül a + A soros port olyan eszköz, amelyen keresztül a &os;-s gép és a terminál között adatokat tudunk közvetíteni. Ebben a szakaszban az ilyen portok különféle típusait @@ -519,27 +534,28 @@ A portok típusai A soros portoknak több típusa - létezik. Mielõtt vásárolnánk - egy készítenénk egy soros - kábelt, mindenképpen gyõzödjünk - meg róla, hogy csatlakoztatni tudjuk-e a &os;-s - rendszerünkhöz és a - terminálhoz. + létezik. Mielõtt + vásárolnánk egy + készítenénk egy soros kábelt, + mindenképpen gyõzödjünk meg + róla, hogy csatlakoztatni tudjuk majd a &os;-s + rendszerünkhöz és a terminálhoz + egyaránt. A legtöbb terminálon DB-25-ös portot találunk. A személyi számítógépek, köztük azok, amelyeken &os; fut, DB-25-ös és DB-9es portokkal rendelkeznek. Ha a gépünkben egy - többportos soros kártya van, akkor rajtuk + többportos soros kártya van, akkor ezeken kívül még RJ-12-es és RJ-45-ös portjaink is lehetnek. A hardverhez tartozó - dokumentációból tudjuk kideríteni - az adott port konkrét fajtáját, de - gyakran a port vizuális vizsgálata is - segíthet eldönteni a + dokumentációból tudjuk + kideríteni az adott port konkrét + fajtáját, de gyakran a port vizuális + vizsgálata is segíthet eldönteni a kérdést. @@ -571,14 +587,15 @@ A híváshoz használt portok - nevei + nevei /dev/cuadN alakúak. A hívó portokat terminálok esetében ritkán alkalmazzák, helyettük inkább csak - modemekhez. A hívó portokat akkor - érdemes használni, ha a soros kábel - vagy a terminál nem ismeri a DCD jelet. + modemekhez használják. A + hívó portokat akkor érdemes + használni, ha a soros kábel vagy a + terminál nem ismeri a DCD jelet. A &os; 5.X és korábbi @@ -590,12 +607,11 @@ Ha a terminált az elsõ soros portra (ami - &ms-dos;-ban a COM1) csatlakoztattuk, - akkor a /dev/ttyd0 + &ms-dos;-ban a COM1) + csatlakoztattuk, akkor a /dev/ttyd0 segítségével fogunk rá hivatkozni. Ha viszont a második soros porton - (más néven a - COM2-ön) + (más néven COM2) található, akkor a /dev/ttyd1 eszközt használjuk, és így @@ -617,17 +633,17 @@ többportos soros csatolókártyákat is, például a BocaBoard 1008 és 2016 típusokat, valamint több intelligensebb - többportos kártyát, mondjuk a Digiboard - és a Stallion Technologies gyártmányait. - Azonban az alap rendszermag csak a szabványos COM - portokat keresi. + többportos kártyát, például a + Digiboard és a Stallion Technologies + gyártmányait. Az alap rendszermag azonban csak a + szabványos COM portokat keresi. Ha ellenõrizni akarjuk, hogy a rendszermag rendben megtalálta a soros portokat, akkor figyelmesen olvassuk el a rendszerindítás során megjelenõ üzeneteket, vagy az /sbin/dmesg parancs - kiadásával játsszuk vissza a rendszermag - üzeneteit. Különösen a + kiadásával kérdezzük vissza a + rendszermag üzeneteit. Különösen a sio kezdetû sorokra kell figyelnünk. @@ -639,7 +655,7 @@ &prompt.root; /sbin/dmesg | grep 'sio' - Például ha négy soros port + Például, ha négy soros port található a rendszerünkben, akkor a rájuk vonatkozó rendszerüzenetek a következõk lesznek: @@ -659,7 +675,7 @@ kell módosítanunk. Tegyük megjegyzésbe vagy akár teljesen távolítsuk is el azokat az eszközöket, - amikkel nem rendelkezünk. + amelyekkel nem rendelkezünk. A soros portok és a többportos kártyák beállításával @@ -681,14 +697,13 @@ adott porthoz tartozó gyakori címeket képviselik. A 4-es, 3-as, 5-ös és 9 megszakítások is igen általánosak - ezeknél. Azonban szeretnénk hozzátenni, - hogy a hagyományos soros portok az ISA buszos PC-ken - nem képesek a - megszakításokon osztozni. (A többportos - kártyák azonban lehetõvé teszik az - összes 16550A számára, hogy mindössze - egy vagy két megszakítást - használjon.) + ezeknél. A hagyományos soros portok viszont az + ISA buszos PC-k esetében nem + képesek a megszakításokon + osztozni. (A többportos kártyák azonban + lehetõvé teszik az 16550A számára, + hogy mindössze egy vagy két + megszakítást használjon.) @@ -728,19 +743,19 @@ és /dev/cualaN &os; 5.X alatt) Az inicializációs - állományokat a port megnyitásakor + állományok a port megnyitásakor használhatóak a hozzátartozó paraméterek beállítására, például így tudjuk elküldeni a crtscts utasítást az olyan modemeknek, amelyek a forgalom irányítását - RTS/CTS jelezéssel + RTS/CTS jelzéseken keresztül valósítják meg. A zároló állományokkal a portokra vonatkozó zárolásokat állíthatjuk be, így a felhasználók vagy a programok nem - lesznek képesek bizonyos paraméterek + lesznek képesek bizonyos paramétereket megváltoztatni. A &man.termios.4;, &man.sio.4; és &man.stty.1; man oldalakon olvashatunk részletesebben a terminálok beállításairól, @@ -753,73 +768,75 @@ A soros port beállítása - ttyd - cuad + ttyd + cuad - A ttydN - (vagy cuadN) - lesz az az eszköz, amit majd az - alkalmazásainkból el akarunk érni. Amikor - egy futó program megnyit egy ilyen eszközt, mindig - tartoznak hozzá alapértelmezett terminál I/O - beállítások. Ezeket a következõ - paranccsal tudjuk lekérdezni: + A ttydN + (vagy cuadN) + lesz az az eszköz, amit majd az + alkalmazásainkból el akarunk érni. Amikor + egy futó program megnyit egy ilyen eszközt, mindig + tartoznak hozzá alapértelmezett terminál + I/O beállítások. Ezeket a + következõ paranccsal tudjuk lekérdezni: - &prompt.root; stty -a -f /dev/ttyd1 + &prompt.root; stty -a -f /dev/ttyd1 - Ha megváltoztatjuk az eszköz - beállításait, akkor azok egészen addig - érvényben is maradnak, amíg le nem - zárjuk. Ha tehát ezután újra - megnyitjuk, akkor minden visszaáll az - alapértelmezett állapotra. Az - alapértelmezett beállítások - megváltoztatásához a kezdeti - állapotot szimbolizáló eszközt - kell megnyitnunk és átállítanunk. - Például ha alapból engedélyezni - akarjuk a módot, a 8 bites - kommunikációt és a - típusú forgalomirányítást a - ttyd5 eszközön, akkor a - következõt gépeljük be: + Ha megváltoztatjuk az eszköz + beállításait, akkor azok egészen + addig érvényben is maradnak, amíg le nem + zárjuk. Ha tehát ezután újra + megnyitjuk, akkor minden visszaáll az + alapértelmezett állapotra. Az + alapértelmezett beállítások + megváltoztatásához a kezdeti + állapotot szimbolizáló eszközt + kell megnyitnunk és átállítanunk. + Például, ha alapból engedélyezni + akarjuk a módot, a 8 bites + kommunikációt és a + típusú + forgalomirányítást a + ttyd5 eszközön, akkor a + következõt gépeljük be: - &prompt.root; stty -f /dev/ttyd5.init clocal cs8 ixon ixoff + &prompt.root; stty -f /dev/ttyd5.init clocal cs8 ixon ixoff - - rc állományok - rc.serial - + + rc állományok + rc.serial + - A soros eszközök rendszerszintû - inicializálását az - /etc/rc.d/serial állomány - vezérli. Lényegében ez határozza meg - az összes soros eszköz alapértelmezett - beállítását. + A soros eszközök rendszerszintû + inicializálását az + /etc/rc.d/serial állomány + vezérli. Lényegében ez határozza + meg az összes soros eszköz alapértelmezett + beállítását. - Ha bizonyos beállítások - megváltoztatását tiltani szeretnénk az - alkalmazások felé, akkor azt a zárolt - állapotot tartalmazó eszközben kell - rögzítenünk. Például ha a - ttyd5 eszköz - sebességét fixen 57600 bps-ra akarjuk - beállítani, akkor írjuk be ezt: + Ha bizonyos beállítások + megváltoztatását tiltani szeretnénk + az alkalmazások felé, akkor azt a + zárolt állapotot tartalmazó + eszközben kell rögzítenünk. + Például, ha a ttyd5 + eszköz sebességét fixen 57600 bps-ra + akarjuk beállítani, akkor írjuk be + ezt: - &prompt.root; stty -f /dev/ttyd5.lock 57600 + &prompt.root; stty -f /dev/ttyd5.lock 57600 - Ezután ha egy alkalmazás megnyitja a - ttyd5 eszközt és - megpróbálja a port sebességét - átállítani, akkor az továbbra is - 57600 bps marad. + Ezután ha egy alkalmazás megnyitja a + ttyd5 eszközt és + megpróbálja a port sebességét + átállítani, akkor az továbbra is + 57600 bps marad. - A kezdeti és a zárolt állapotot - képezõ eszközöket általában csak - a root felhasználó - számára szabad írhatóvá - tenni. + A kezdeti és a zárolt állapotot + képezõ eszközöket általában + csak a root felhasználó + számára szabad írhatóvá + tenni. @@ -862,13 +879,13 @@ és vele szöveges módban dolgozunk. Napjaink személyi - számítógépein azonban + számítógépein azonban találhatunk már akár nagy felbontású megjelenítéssel megáldott konzolokat is, habár a soros porton keresztüli bejelentkezés lehetõsége még mind a mai napig elérhetõ a legtöbb - &unix; alapú rendszerben. Ez alól a &os; sem + &unix;-alapú rendszerben. Ez alól a &os; sem kivétel. Ha rákötünk egy terminált a gépünk egyik üres soros portjára, akkor a megszokott módon képesek @@ -895,18 +912,18 @@ - a buta (dumb) + A buta (dumb) terminálok - a terminálként + A terminálként funkcionáló személyi számítógépek - az X + Az X terminálok @@ -919,7 +936,7 @@ A buta terminál alatt olyan speciálizált eszközt értünk, - amivel soros vonalon keresztül csatlakozunk + amellyel soros vonalon keresztül csatlakozunk számítógépekhez. Azért nevezik ezeket butának, mert csupán annyi számítási @@ -931,16 +948,18 @@ számítógép fogja a szövegszerkesztõt, fordítóprogramot, levelezõ klienst, játékot és a - többit futtatni, amire vele kapcsolódtunk. + többit futtatni, amelyre vele + kapcsolódtunk. A buta termináloknak többszáz, különbözõ gyártmányú - fajtája létezik. Ilyenek mondjuk a Digital - Equipment VT-100 vagy a Wyse WY-75 típusú - termináljai. A &os; szinte mindegyiküket ismeri. - Egyes drágább terminálok még - grafikus megjelenítésre is képesek, de - ezeket a lehetõségeket csak bizonyos szoftverek + fajtája létezik. Ilyenek például + a Digital Equipment VT-100 vagy a Wyse WY-75 + típusú termináljai. A &os; szinte + mindegyiküket ismeri. Egyes drágább + terminálok még grafikus + megjelenítésre is képesek, de ezeket a + lehetõségeket csak bizonyos szoftverek tudják ténylegesen kihasználni. A buta terminálok leginkább olyan @@ -968,7 +987,7 @@ szükségünk. Az ilyen fajta megoldás nagyon elterjedt az otthoni - használat esetén. Például ha + használat esetén. Például, ha valamelyik családtagunk éppen szorgalmasan dolgozik a &os; rendszerkonzolján, akkor a rákapcsolt terminálon keresztül még @@ -987,10 +1006,11 @@ Ahol a soros-vonali-eszköz a rendszerünkben a soros portot jelölõ - speciális eszköz neve. A &os; 6.0 elõtti - változataiban ezek neve + speciális eszköz neve. A &os; 6.0 + elõtti változataiban ezek neve /dev/cuaaN, - illetve a &os; 6.0 utáni változataiban pedig + illetve a &os; 6.0 utáni változataiban + pedig /dev/cuadN. Az eszköz nevében az N-es @@ -998,13 +1018,13 @@ meg. - Vegyük észre, hogy a &os;-ben az - eszközök sorszámozása - nullától kezdõdik, nem pedig egytõl - (ellentétben tehát azzal, ahogy azt az - &ms-dos; rendszerekben és leszármazottaikban - már megszokhattuk). Ez azt jelenti, hogy amit az - &ms-dos; alapú rendszerekben COM1-nek + A &os;-ben az eszközök + sorszámozása nullától + kezdõdik, nem pedig egytõl (ellentétben + tehát azzal, ahogy azt az &ms-dos; rendszerekben + és leszármazottaikban már + megszokhattuk). Ez azt jelenti, hogy amit az &ms-dos; + alapú rendszerekben COM1-nek hívnak, az a &os;-ben általában a /dev/cuad0. @@ -1014,9 +1034,9 @@ Portgyûjteménybõl is elérhetõ programokat szeretnek inkább használni. A portok között találhatunk elég sok - olyan szoftvert, ami a &man.cu.1; és a &man.tip.1; + olyan szoftvert, amely a &man.cu.1; és a &man.tip.1; programokhoz hasonlóan mûködik. Ilyen - mondjuk a comms/minicom. @@ -1026,16 +1046,16 @@ Az X terminálok Az X terminálok a terminálok közül - a legfejlettebbek. Általában nem is soros porton, - hanem hálózaton, például + a legfejlettebbek. Általában nem is soros + porton, hanem hálózaton, például Etherneten keresztül csatlakoznak. Természetesen nem csak szöveges alkalmazásokat, hanem lényegében bármilyen X alkalmazást képesek megjeleníteni. Az X terminálokról itt most csak a - teljesség kedvéért szólunk, de ebben - a fejezetben nem + teljesség kedvéért szólunk, de + ebben a fejezetben nem szándékozunk tárgyalni az X terminálok csatlakoztatását, beállítását és @@ -1049,29 +1069,29 @@ Ebben a fejezetben ismertetjük mindazt, ami ahhoz kell, hogy a &os; rendszerünkön engedélyezni tudjuk a - terminálokon keresztül történõ - bejelentkezéseket. Feltételezzük, hogy a - rendszermagunk támogatja a terminálok által - használt soros portokat — illetve hogy ezeket - már csatlakoztattuk is. + terminálon keresztüli bejelentkezéseket. + Feltételezzük, hogy a rendszermagunk + támogatja a terminálok által + használt soros portokat, illetve, hogy ezeket már + csatlakoztattuk is. Ha visszagondolunk a re, akkor - eszünkbe juthat, hogy a rendszer indításakor az - init nevû program felelõs az + eszünkbe juthat, hogy a rendszer indításakor + az init nevû program felelõs az összes futó program irányításáért és inicializálódásáért. Az - init egy feladata, hogy beolvassa az + init egyik feladata, hogy beolvassa az /etc/ttys állományt és - neki megfelelõen elindítsa az elérhetõ - terminálokon a getty programot. A - getty felelõs a bejelentkezéshez - szükséges azonosító - beolvasásáért és a - login program + neki megfelelõen az elérhetõ + terminálokon elindítsa a getty + programot. A getty felelõs a + bejelentkezéshez szükséges + azonosító beolvasásáért + és a login program elindításáért. - Ennek megfelelõen tehát ha a &os; + Ennek megfelelõen tehát, ha a &os; rendszerünkön terminálokat akarunk beállítani, akkor ehhez a következõ lépéseket kell megtennünk @@ -1119,10 +1139,10 @@ - Kiegészítõ lépésként - a második lépéshez az + A másik lépés + kiegészítõ lépéseként az /etc/gettytab állományban mi - magunk is készíthetünk egy saját + magunk is létrehozhatunk egy saját getty típust. A fejezetben ehhez ugyan nem adunk segítséget, de ha érdekel minket a téma, akkor ezzel kapcsolatban a @@ -1131,35 +1151,36 @@ Egy bejegyzés felvétele az - <filename>/etc/ttys</filename> állományba + /etc/ttys + állományba Az /etc/ttys - állományban találhatjuk meg az összes - portot, ahonnan a &os; rendszerünk engedélyezi a - bejelentkezést. Például a - ttyv0 elsõ virtuális konzol - is szerepel benne. Ezen a bejegyzésen keresztül - tudunk bejelentkezni a konzolra. Ebben az - állományban találjuk még a - többi virtuális konzol, soros port és - pszeudo terminál bejegyzéseit is. A - rögzített terminálok esetén + állományban találhatjuk meg az + összes portot, ahonnan a &os; rendszerünk + engedélyezi a bejelentkezést. + Például a ttyv0, az + elsõ virtuális konzol is szerepel benne. Ezen a + bejegyzésen keresztül tudunk bejelentkezni a + konzolra. Ebben az állományban találjuk + meg még a többi virtuális konzol, soros + port és pszeudoterminál bejegyzéseit is. + A rögzített terminálok esetén egyszerûen csak adjuk meg a soros porthoz tartozó - /dev-beli eszközt a - /dev elõtag nélkül - (így például a + /dev könyvtárbeli + eszközt a /dev elõtag + nélkül (így például a /dev/ttyv0 ttyv0 néven fog megjelenni). Az alap &os; telepítésben egy olyan /etc/ttys állomány - található, ami tartalmazza az elsõ - négy soros portot, a - ttyd0-tól kezdve a - ttyd3-ig. Ha tehát ezekre a - portokra csatlakoztatnunk egy terminált, akkor - már nem kell egy újabb bejegyzést - felvennünk hozzájuk. + található, amely tartalmazza az elsõ + négy soros portot, a ttyd0 + eszköztõl kezdve a ttyd3 + eszközig. Ha tehát ezekre a portokra + csatlakoztatnunk egy terminált, akkor már nem + kell egy újabb bejegyzést felvennünk + hozzájuk. Terminálok felvétele az @@ -1168,15 +1189,17 @@ <para>Tegyük fel, hogy két eszközt szeretnénk a rendszerünkhöz csatlakoztatni: - egy Wyse-50-es terminált és régi 286-os - IBM PC-t, amin a <application>Procomm</application> + egy Wyse-50-es terminált és egy régi + 286-os IBM PC-t, amelyen a + <application>Procomm</application> terminálszoftverrel emulálunk egy VT-100-as terminált. A Wyse terminált a második - soros portja kötjük, míg a 286-ost a - hatodik soros portra (mondjuk egy többportos soros - vonali kártyán). A nekik megfelelõ - <filename>/etc/ttys</filename>-beli bejegyzések - így fognak kinézni:</para> + soros portunkra kötjük, míg a 286-ost a + hatodik soros portra (például egy + többportos soros vonali kártyán). A + nekik megfelelõ <filename>/etc/ttys</filename> + állománybeli bejegyzések így + fognak kinézni:</para> <programlisting>ttyd1<co id="co-ttys-line1col1"> "/usr/libexec/getty std.38400"<co @@ -1191,7 +1214,7 @@ <callout arearefs="co-ttys-line1col1"> <para>Az elsõ mezõben általában a terminálhoz tartozó eszközt - nevezzük meg, ami a <filename>/dev</filename> + nevezzük meg, amely a <filename>/dev</filename> könyvtárban található.</para> </callout> @@ -1212,7 +1235,7 @@ ilyen <replaceable>getty</replaceable> típus szabja meg a terminálhoz tartozó vonal jellemzõit, például az - adatátviteli sebességet és + adatátviteli sebességet és a paritást. A <command>getty</command> ezeket a jellemzõket az <filename>/etc/gettytab</filename> állományból olvassa be.</para> @@ -1225,7 +1248,7 @@ mûködnek a hardveres terminálokkal. Az ilyen bejegyzések figyelmen kívül hagyják a paritást. 110 és - 115 200 bps között minden + 115 200 bps között minden adatátviteli sebességhez tartozik egy-egy <literal>std</literal> bejegyzés. Természetesen ebbe az állományba @@ -1245,8 +1268,7 @@ nem használ paritást és 38 400 bps-en üzemel. A 286-os gép szintén nem dolgozik paritással - és 19 200 bps-sel - kapcsolódik.</para> + és 19200 bps-sel kapcsolódik.</para> </callout> <callout arearefs="co-ttys-line1col3"> @@ -1258,7 +1280,7 @@ <literal>dialup</literal>, mivel ezeken keresztül a felhasználók gyakorlatilag szinte bármilyen típusú terminállal - vagy szoftverre be tudnak jelentkezni. A hardveres + vagy szoftverrel be tudnak jelentkezni. A hardveres termináloknál a terminál típusa azonban nem változik, ezért a &man.termcap.5; adatbázisban keressük ki a @@ -1266,8 +1288,8 @@ mezõben.</para> <para>A példánkban a Wyse-50 egy - valós termináltípust használ, - miközben a 286-oson futó + valós termináltípust + használ, miközben a 286-oson futó <application>Procomm</application> egy VT-100-as típusú terminált emulál.</para> @@ -1368,8 +1390,8 @@ képernyõ Ellenõrizzük, hogy a terminált rendesen - csatlakoztattuk és áram alá helyeztük. - Amikor egy személyi + csatlakoztattuk és áram alá + helyeztük. Amikor egy személyi számítógépet használunk terminálnak, akkor nézzük meg, hogy a terminál emulációs program a @@ -1388,7 +1410,7 @@ terminálunk van, akkor a kontrasztot és fényerõsséget is ellenõrizzük. Ha nyomtatós terminálunk van, akkor - vizsgáljuk meg a papír és tinta + vizsgáljuk meg a papír és a tinta állapotát. Gyõzõdjünk meg róla, hogy a @@ -1396,15 +1418,15 @@ kiszolgálja a terminált. Például a ps paranccsal listázzuk ki az összes jelenleg futó programot és - keressük meg köztük a - getty-t: + keressük meg köztük a getty + programot: &prompt.root; ps -axww|grep getty Ekkor látnunk kell a terminálhoz - tartozó bejegyzést. Például ha a + tartozó bejegyzést. Például, ha a getty második soros portot - jelképezõ ttyd1 + jelképezõ ttyd1 eszközön fut, és az /etc/gettytab állományból az @@ -1426,20 +1448,21 @@ képernyõt, vagy megjelenik, de nem tudunk gépelni, akkor elõfordulhat, hogy a terminál vagy kábel nem támogatja a - hardveres kézfogást. Próbáljuk - meg az /etc/ttys + hardveres kézfogást (handshaking). + Próbáljuk meg az /etc/ttys állományban levõ std.38400 bejegyzést az 3wire.38400 bejegyzésre kicserélni (de utána ne felejtsük el kiadni a kill -HUP 1 parancsot). A - 3wire nagyon az std - bejegyzéshez, de elhagyja a hardveres - kézfogást. A 3wire + 3wire nagyon hasonlít az + std bejegyzéshez, de elhagyja a + hardveres kézfogást. A 3wire alkalmazásakor viszont a puffer telítõdésének megelõzése - miatt próbálkozzunk az adatátviteli - sebesség csökkentésével vagy + érdekében próbálkozzunk az + adatátviteli sebesség + csökkentésével vagy engedélyezzük a szoftveres forgalomirányítást. @@ -1454,7 +1477,7 @@ sebességet és paritási beállítást használja. Nézzük meg a futó getty - programokat, hogy a megfelelõ + programokat, és hogy a megfelelõ getty típussal mennek-e. Ha nem, módosítsuk az /etc/ttys állományt @@ -1468,8 +1491,8 @@ begépelésekor látható Állítsuk át a terminált (vagy - a terminál emulációs szofvert) half - duplex vagy local echo + a terminál emulációs szofvert) + half duplex vagy local echo módról full duplex módra. @@ -1511,7 +1534,7 @@ Külsõ kontra belsõ modemek - A külsõ modemek sokkal kényelmesebben + A külsõ modemek sokkal kényelmesebbnek tûnnek betárcsázás szempontjából, mivel az ilyenek gyakran a statikus memóriájukban tárolt @@ -1520,14 +1543,14 @@ és sok esetben a fontosabb RS-232 jeleket külön lámpácskákkal mutatják. A villogó lámpák - könnyen el tudják kápráztatni a - látogatóinkat, de emellett igen fontosak a modem + könnyen elkápráztatják a laikusokat, + de emellett igen fontosak a modem mûködõképességének megállapításában is. Ezzel szemben a belsõ modemeken nem - található statikus memória, ezért a - paramétereik csak DIP kapcsolókkal + található statikus memória, ezért + a paramétereik csak DIP kapcsolókkal módosíthatóak. Még ha egy belsõ modemem látunk is lámpákat, akkor sem könnyû figyelni rájuk, mert a @@ -1611,24 +1634,24 @@
- A &os;-nek 2 400 bps felett a forgalom + A &os;-nek 2400 bps felett a forgalom irányításához az RTS és CTS jelekre van szüksége. A CD jellel állapítja meg, hogy a hívás létrejött vagy a bontották a vonalat, - és az DTR jel hozza + és a DTR jel hozza alapállapotba a modemet a munkamenet befejezése után. Egyes kábelekben nem mindegyik jelet - vezették át, így ha mondjuk gondjaink - akadnak a bejelentkezõ képernyõvel amikor a - vonalat bontjuk, akkor érdemes + vezették át, így ha például + gondjaink akadnak a bejelentkezõ képernyõvel + amikor a vonalat bontjuk, akkor érdemes >>> TRUNCATED FOR MAIL (1000 lines) <<<