Date: Sat, 5 Apr 2008 01:01:39 GMT From: Gabor Pali <pgj@FreeBSD.org> To: Perforce Change Reviews <perforce@FreeBSD.org> Subject: PERFORCE change 139389 for review Message-ID: <200804050101.m3511dcY046254@repoman.freebsd.org>
next in thread | raw e-mail | index | archive | help
http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=139389 Change 139389 by pgj@disznohal on 2008/04/05 01:01:05 Fix typos, translation, format. Submitted by: gabor (mentor) Affected files ... .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/x11/chapter.sgml#4 edit Differences ... ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/x11/chapter.sgml#4 (text+ko) ==== @@ -14,7 +14,8 @@ <author> <firstname>Ken</firstname> <surname>Tom</surname> - <contrib>Az X.Org X11 szerverére alkalmazta: </contrib> + <contrib>Az X.Org X11 szerveréhez frissítette: + </contrib> </author> <author> <firstname>Marc</firstname> @@ -29,7 +30,7 @@ <title>Áttekintés</title> <para>A &os; az X11-en keresztül nyújt a - felhasználók számára erõteljes + felhasználók számára hatékony grafikus felhasználói felületet. Az X11 az X Window System szabadon elérhetõ változata, melyet az <application>&xorg;</application> és az @@ -49,7 +50,7 @@ elérhetõek.</para> <para>Ebben a fejezetben az X11 telepítését - és beállítását járjuk + és beállítását járjuk végig, miközben a hangsúlyt az <application>&xorg;</application> &xorg.version; kiadására helyezzük. Az @@ -74,30 +75,30 @@ <itemizedlist> <listitem> - <para>Az X Window System különbözõ + <para>az X Window System különbözõ alkotóelemeit, és hogy ezek miként - mûködnek együtt.</para> + mûködnek együtt</para> </listitem> <listitem> - <para>Hogyan telepítsük és - állítsuk be az X11-et.</para> + <para>hogyan telepítsük és + állítsuk be az X11-et</para> </listitem> <listitem> - <para>Hogyan telepítsük és használjuk - a különféle ablakkezelõket.</para> + <para>hogyan telepítsük és használjuk + a különféle ablakkezelõket</para> </listitem> <listitem> - <para>Hogyan használjunk &truetype; - betûtípusokat az X11-ben.</para> + <para>hogyan használjunk &truetype; + betûtípusokat az X11-ben</para> </listitem> <listitem> - <para>Hogyan állítsuk be rendszerünkön a + <para>hogyan állítsuk be rendszerünkön a grafikus bejelentkezést - (<application>XDM</application>).</para> + (<application>XDM</application>)</para> </listitem> </itemizedlist> @@ -105,19 +106,19 @@ <itemizedlist> <listitem> - <para>Külsõs programok + <para>külsõ programok telepítésének ismerete (<xref - linkend="ports">).</para> + linkend="ports">)</para> </listitem> </itemizedlist> </sect1> <sect1 id="x-understanding"> - <title>Az X megértése</title> + <title>Az X áttekintése</title> <para>Az X használata elsõre megdöbbentõ lehet azok számára, akik olyan más grafikus - környezetekben járatosak, mint mondjuk a + környezetekben járatosak, mint például a µsoft.windows; vagy a &macos;.</para> <para>Míg az X minden komponensének részleteit @@ -135,7 +136,7 @@ fajtájában. Az X eredeti fejlesztõcsapata az X elõtt egy másik ablakozó rendszeren dolgozott, aminek a neve <quote>W</quote> (mint - <quote>Window</quote> (ablak)) volt. Az X pedig az arab + <quote>Window</quote>, azaz ablak) volt. Az X pedig az arab ábécében pontosan ezt a betût követi.</para> @@ -145,6 +146,7 @@ Windows</quote> elnevezés sértõ lehet egyes emberek számára. Errõl többet a &man.X.7; man oldalon tudhatunk meg többet.</para> + </sect2> <sect2> @@ -168,19 +170,19 @@ táblák is használhatóak beviteli eszközként, illetve egy projektor is lehet megjelenítõ). Mindegyik X alkalmazás (mint - mondjuk az <application>XTerm</application> vagy a + például az <application>XTerm</application> vagy a <application>&netscape;</application>) egy kliens. A kliens üzeneteket küld a szervernek, például <quote>Kérlek, rajzolj egy ablakot ezekre a koordinátákra</quote>, és a szerver pedig - olyan üzeneteket küld, mint mondjuk <quote>A - felhasználó az OK gombra + olyan üzeneteket küld, mint például + <quote>A felhasználó az OK gombra kattintott</quote>.</para> <para>Az otthoni vagy a kisebb irodai környezetben az X - szerver és az X kliensek általában ugyanazon - a számítógépen futnak. Azonban - nagyon is lehetséges, hogy az X szerver egy + szerver és az X kliensek általában + ugyanazon a számítógépen futnak. + Azonban nagyon is lehetséges, hogy az X szerver egy kevésbé erõs gépen fusson, miközben az X alkalmazások (a kliensek) az irodát kiszolgáló erõsebb és @@ -190,8 +192,8 @@ keresztül zajlik.</para> <para>Jegyezzük meg, hogy az X szerver az a - számítógép, ahol a monitor és a - billentyûzet található, az X kliensek pedig + számítógép, ahol a monitor és + a billentyûzet található, az X kliensek pedig azok a programok, amelyek az ablakokat jelenítik meg.</para> @@ -204,13 +206,14 @@ számos különbözõ szabad és kereskedelmi alkalmazás képes pontosan erre.</para> + </sect2> <sect2> <title>Az ablakkezelõ</title> <para>Az X kialakításának - filozófiája leginkább a &unix; + filozófiája leginkább a &unix; kialakításának filozófiájához hasonlítható, vagyis <quote>eszközöket, ne @@ -218,7 +221,7 @@ az X nem köti meg miként oldjuk meg vele a feladatokat. Helyette különféle eszközeket ad a felhasználó kezébe - és onnantól az õ felelõssége + és onnantól a saját felelõssége eldönteni, hogyan használja ki ezeket.</para> <para>Ez a filozófia az X-ben egészen addig terjed, @@ -266,9 +269,9 @@ kategóriájában.</para> <para>Ráadásul a <application>KDE</application> - és a <application>GNOME</application> munkakörnyezetek - mindegyikének van saját integrált - ablakkezelõje.</para> + és a <application>GNOME</application> + munkakörnyezetek mindegyikének van saját + integrált ablakkezelõje.</para> <para>Az egyes ablakkezelõk mellesleg eltérõ beállítási módszerrel rendelkeznek. @@ -341,8 +344,8 @@ <listitem> <para>Ez az elv az elõbbi apró - kibõvítése. Amikor a fókusz az - egérmutatót követi, és az + kibõvítése. Amikor a fókusz + az egérmutatót követi, és az egeret a leghátsó ablakra (vagy a háttérre) visszük, akkor valójában egyik ablak sem birtokolja az @@ -377,24 +380,26 @@ <para>Sok ablakkezelõ ismer ezekbõl különbözõ variációikat, - valamint rajtuk kivül más egyéb + valamint rajtuk kívül más egyéb vezérlési elvet is. Ezzel kapcsolatban az adott ablakkezelõ dokumentációjából deríthetünk ki a legtöbbet.</para> </note> + </sect2> <sect2> - <title><quote>Mütyürkék</quote></title> + <title>Widgetek</title> <para>Az X megközelítése, vagyis az eszközök és nem a szabályok felsorakoztatása, kiterjed az egyes alkalmazásokban látható - különféle ketyerékre is.</para> + különféle widgetekre is.</para> - <para>Az <quote>ablakmütyürke</quote> (window gadget, - widget) elnevezést azokra a felhasználói + <para>A <quote>widget</quote> (window gadget, vagyis widget, de + magyarul sok helyen a <quote>mütyürke</quote>) + elnevezést azokra a felhasználói felületen megjelenõ elemekre használjuk, amelyekkel valamilyen módon kapcsolatba léphetünk: kattinthatunk rájuk, @@ -403,7 +408,8 @@ jelölõnégyzetek, rádiógombok, ikonok, listák és a többi. A µsoft.windows; nyelvén ezeket - <quote>vezérlõknek</quote> nevezzük.</para> + <quote>vezérlõknek</quote> (control) + nevezzük.</para> <para>A µsoft.windows; és az &apple; &macos; ezen a téren nagyon merev. Az alkalmazások @@ -433,13 +439,13 @@ használt Qt, esetleg a <application>GNOME</application>-hoz használt GTK+ könyvtárból származó, - korszerû kinézetû mütyürkéket - tartalmaznak. Ebbõl a szempontból - megfigyelhetõ egyfajta tendencia a grafikus - &unix;-alkalmazások + korszerû kinézetû widgeteket tartalmaznak. + Ebbõl a szempontból megfigyelhetõ egyfajta + tendencia a grafikus &unix;-alkalmazások felépítésében, ami minden bizonnyal megkönnyíti a kezdõ felhasználók tájékozódását.</para> + </sect2> </sect1> @@ -447,8 +453,9 @@ <title>Az X11 telepítése</title> <para>Az X11 &os;-n alapértelmezett - implementációja az <application>&xorg;</application>. - Az <application>&xorg;</application> az X.Org + implementációja az + <application>&xorg;</application>. Az + <application>&xorg;</application> az X.Org alapítvány által kiadott, az X Window Systemet megvalósító nyílt forráskódú X szerver. Az @@ -473,12 +480,12 @@ </note> <para>Az X11-et természetesen feltelepíthetjük - közvetlenül csomagok segítségével is. - A &man.pkg.add.1; használatával + közvetlenül csomagok segítségével + is. A &man.pkg.add.1; használatával telepíthetõ bináris csomagok is elérhetõek az X11-hez. Amikor a &man.pkg.add.1; programra bízzuk a csomag letöltését, ne - adjunk meg verziószámot. A &man.pkg.add.1; ugyanis + adjunk meg verziószámot, a &man.pkg.add.1; ugyanis mindig automatikusan az alkalmazás legfrissebb verzióját tölti le.</para> @@ -498,9 +505,10 @@ </note> <para>A fejezet további részében szót - ejtünk az X11, valamint egy irodai használatra alkalmas - munkakörnyezet + ejtünk az X11, valamint egy irodai használatra + alkalmas munkakörnyezet beállításáról.</para> + </sect1> <sect1 id="x-config"> @@ -513,6 +521,7 @@ </author> </authorgroup> </sect1info> + <title>Az X11 beállítása</title> <indexterm><primary>&xorg;</primary></indexterm> @@ -541,28 +550,30 @@ <para>A monitor jellemzõibõl állapítja meg az X11, milyen felbontásban és frissítési frekvenciával - mûködtesse. Ezek általában a monitorhoz - tartozó dokumentációból vagy a - gyártó honlapjáról + mûködtesse azt. Ezek általában a + monitorhoz tartozó dokumentációból + vagy a gyártó honlapjáról deríthetõek ki. Igazaból két értékre van szükségünk: a függõleges és a vízszintes frissítési frekvenciára.</para> <para>A videókártya chipkészlete - határozza meg, hogy az X11 melyik meghajtóján - keresztül kommunikál a grafikus hardverrel. Ez a - legtöbb chipkészlet esetén - magától megállapítható, de - ennek ellenére mégis jó tisztában - lenni ezzel arra az esetre, ha az automatikus felismerés - mégsem mûködne.</para> + határozza meg, hogy az X11 melyik + meghajtóján keresztül kommunikál a + grafikus hardverrel. Ez a legtöbb chipkészlet + esetén magától + megállapítható, de ennek ellenére + mégis jó tisztában lenni ezzel arra az + esetre, ha az automatikus felismerés mégsem + mûködne.</para> <para>A grafikus kártya memóriája határozza meg a rendszer által kihasználható felbontást és színmélységet. Ezt fontos tudunk ahhoz, hogy ismerjük a rendszer korlátait.</para> + </sect2> <sect2> @@ -576,27 +587,29 @@ <screen>&prompt.user; <userinput>startx</userinput></screen> - <para>Amennyiben ez nem mûködne, vagy az - alapértelmezések nem felelnek meg számunkra, - az X11 kézzel is beállítható. Az - X11 beállítása egy - többlépcsõs folyamat. Elsõ - lépésünk egy alap konfigurációs - állomány összeállítása - lesz. Rendszeradminisztrátorként adjuk ki az + <para>Amennyiben ez nem mûködne, vagy az + alapértelmezések nem felelnek meg + számunkra, az X11 kézzel is + beállítható. Az X11 + beállítása egy többlépcsõs + folyamat. Elsõ lépésünk egy alap + konfigurációs állomány + összeállítása lesz. + Rendszeradminisztrátorként adjuk ki az alábbi parancsot:</para> <screen>&prompt.root; <userinput>Xorg -configure</userinput></screen> <para>Ennek segítségével az X11 - <filename>xorg.conf.new</filename> néven létrehozza - a konfigurációs állomány - vázát a <filename>/root</filename> - könyvtárban (akár a &man.su.1; parancsot - használjuk, akár közvetlenül így - jelentkezünk be, az imigyen örökölt - rendszeradminisztrátori szerepkör maga után - vonja a <envar>$HOME</envar> könyvtár + <filename>xorg.conf.new</filename> néven + létrehozza a konfigurációs + állomány vázát a + <filename>/root</filename> könyvtárban (akár + a &man.su.1; parancsot használjuk, akár + közvetlenül így jelentkezünk be, az + így örökölt rendszeradminisztrátori + szerepkör maga után vonja a <envar>$HOME</envar> + könyvtár átállítását is). Az X11 megpróbálja megkeresni a célrendszerben elérhetõ grafikus eszközöket, és @@ -690,9 +703,7 @@ <programlisting> Option "DPMS"</programlisting> - <indexterm> - <primary><filename>xorg.conf</filename></primary> - </indexterm> + <indexterm><primary><filename>xorg.conf</filename></primary></indexterm> <para>Amíg a <filename>xorg.conf.new</filename> konfigurációs állományt még @@ -741,9 +752,9 @@ <para>A hibakeresés során maguk az X11 naplóállományai is hasznos eszköznek bizonyulhatnak, mivel ezek minden olyan eszközrõl - tartalmaznak információt, amikhez az X11 + tartalmaznak információt, amelyekhez az X11 szervernek sikerült csatlakoznia. Az - <application>&xorg;</application> naplóit az + <application>&xorg;</application> naplóit a <filename>/var/log/Xorg.0.log</filename> elnevezést követõ állományokban találjuk meg. A konkrét naplók nevei @@ -788,6 +799,7 @@ esetekben is mûködhet, amikor más programok már nem.</para> </note> + </sect2> <sect2> @@ -811,16 +823,16 @@ <para>Ennek segítségével ezt a hardvert is a többi grafikus kártyához hasonlóan - állíthatjuk be. Vegyük észre - azonban, hogy a &man.agp.4; meghajtót - beépítve nem tartalmazó rendszermaggal - futó rendszerekben a &man.kldload.8; paranccsal - utólag már nem tudjuk betölteni! Ezt a - meghajtót már a rendszerindítás - során be kell tudnunk tölteni: vagy a - rendszermagba fordítjuk, vagy pedig a - <filename>/boot/loader.conf</filename> + állíthatjuk be. Vegyük figyelmbe azonban, + hogy az &man.agp.4; meghajtót beépítve + nem tartalmazó rendszermaggal futó rendszerekben + a &man.kldload.8; paranccsal utólag már nem + tudjuk betölteni! Ezt a meghajtót már a + rendszerindítás során be kell tudnunk + tölteni: vagy a rendszermagba fordítjuk, vagy + pedig a <filename>/boot/loader.conf</filename> állományban hivatkozunk rá.</para> + </sect3> <sect3> @@ -878,7 +890,7 @@ intelligens ahhoz, hogy a szélesvásznú megjelenítéssel kapcsolatos információkat lekérje a monitor I2C/DDC - adatai között, ezért meg tudja + adatai közül, ezért meg tudja állapítani, hogy az eszköz milyen frissítési frekvenciákat és felbontásokat bír el.</para> @@ -913,8 +925,9 @@ timings> <4 vert. timings></programlisting> <para>Ezáltal a példában látott - <literal>"Monitor"</literal> szakasz <literal>ModeLine</literal> - sora így fog kinézni:</para> + <literal>"Monitor"</literal> szakasz + <literal>ModeLine</literal> sora így fog + kinézni:</para> <programlisting>Section "Monitor" Identifier "Monitor1" @@ -929,6 +942,7 @@ lépéseket, az X most már valószínûleg el fog indulni az új szélesvásznú monitorunkon.</para> + </sect3> </sect2> </sect1> @@ -943,27 +957,29 @@ </author> </authorgroup> </sect1info> + <title>Betûtípusok használata az X11-ben</title> <sect2 id="type1"> <title>Type1 betûtípusok</title> <para>Az X11-hez tartozó alap betûtípusok nem - mondhatóak kifejezetten ideálisnak mondjuk egy - átlagos asztali kiadványszerkesztõ - alkalmazás számára. A nagyobb - méretû bemutatókon a betûi - szögletesen és idétlenül néznek - ki, a <application>&netscape;</application>-ben megjelenõ - kisebb betûk pedig szinte teljességgel - olvashatatlanok. Viszont rengeteg szabad és nagyon - jó minõségû és könnyen + mondhatóak kifejezetten ideálisnak + például egy átlagos asztali + kiadványszerkesztõ alkalmazás + számára. A nagyobb méretû + bemutatókon a betûi szögletesen és + idétlenül néznek ki, a + <application>&netscape;</application>-ben megjelenõ kisebb + betûk pedig szinte teljességgel olvashatatlanok. + Viszont rengeteg szabad, nagyon jó + minõségû és könnyen használható Type1 (&postscript;) betûtípus érhetõ már el az X11-hez. Például az URW betûtípus-gyûjtemény (<filename role="package">x11-fonts/urwfonts</filename>) a - szabványos type1 betûtípusok (<trademark + szabványos Type1 betûtípusok (<trademark class="registered">Times Roman</trademark>, <trademark class="registered">Helvetice</trademark>, <trademark class="registered">Palatino</trademark> és még sok @@ -980,11 +996,12 @@ felül az X11 minimális ügyeskedéssel beállítható a &truetype; betûtípusok használatára is. - Errõl részleteket a &man.X.7; man oldalon, a <link - linkend="truetype">&truetype; betûtípusokról - szóló szakaszban</link> olvashatunk.</para> + Errõl részleteket a &man.X.7; man oldalon, illetve a + <link linkend="truetype">&truetype; + betûtípusokról szóló + szakaszban</link> olvashatunk.</para> - <para>A Portgyûjteménybõl az iménti + <para>A Portgyûjteménybõl az imént említett Type1 betûtípusokat az alábbi parancsok segítségével telepíthetjük:</para> @@ -992,9 +1009,9 @@ <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/x11-fonts/urwfonts</userinput> &prompt.root; <userinput>make install clean</userinput></screen> - <para>És ugyanígy járjunk el a freefont - és a többi gyûjtemény esetén is. - Az X szerver akkor fogja észlelni ezket a + <para>Ugyanígy járjunk el a freefont és a + többi gyûjtemény esetén is. Az X + szerver akkor fogja észlelni ezket a betûtípusokat, ha hozzáadjuk a következõ sort a konfigurációs állományához @@ -1009,8 +1026,8 @@ &prompt.user; <userinput>xset fp rehash</userinput></screen> <para>Ez utóbbi beállítás viszont el - fog veszni az X leállításával, hacsak - nem vesszük hozzá a + fog veszni az X leállításával, + hacsak nem vesszük hozzá a indítószkriptjéhez (ez az <filename>~/.xinitrc</filename> a <command>startx</command> használata esetén, illetve az @@ -1023,6 +1040,7 @@ linkend="antialias">élsimítással</link> foglalkozó szakaszban szólunk részletesebben.</para> + </sect2> <sect2 id="truetype"> @@ -1037,13 +1055,12 @@ <para>Az <application>&xorg;</application> beépített támogatást tartalmaz a &truetype; - betûtípusok kirendereléséhez. - Két különbözõ modul - valósítja meg ezt a feladatot. Ebben - példában a freetype nevû modult - használjuk, mivel sokkal jobban illeszkedik a többi - betûrenderelõhöz. A freetype modul - használatához mindössze az + betûtípusok rendereléséhez. Két + különbözõ modul valósítja meg + ezt a feladatot. Ebben példában a freetype + nevû modult használjuk, mivel sokkal jobban + illeszkedik a többi betûrenderelõhöz. A + freetype modul használatához mindössze az <filename>/etc/X11/xorg.conf</filename> állomány <literal>"Module"</literal> szakaszába kell beírnunk a következõ sort:</para> @@ -1051,8 +1068,8 @@ <programlisting>Load "freetype"</programlisting> <para>Most pedig hozzunk létre egy könyvtárat a - &truetype; betûtípusok számára (ez legyen - például a + &truetype; betûtípusok számára (ez + legyen például a <filename>/usr/local/lib/X11/fonts/TrueType</filename>), majd másoljuk az összes &truetype; betûtípusunkat ide. Vigyázzunk rá, hogy @@ -1089,16 +1106,17 @@ <filename>xorg.conf</filename> állományhoz egy további <literal>FontPath</literal> sort.</para> - <para>Ezzel végeztünk is volna. Innentõl kezdve a + <para>Ezzel végeztünk is. Innentõl kezdve a <application>&netscape;</application>, <application>Gimp</application>, a <application>&staroffice;</application> és mindegyik más X alkalmazás fel fogja ismerni a frissen telepített &truetype; betûtípusokat. A nagyon kicsi betûk (egy honlap megtekintése során, - nagyfelbontásban) és nagyon nagy betûk (a + nagyfelbontásban) és a nagyon nagy betûk (a <application>&staroffice;</application> használatakor) most már sokkal jobban fognak mutatni.</para> + </sect2> <sect2 id="antialias"> @@ -1107,13 +1125,15 @@ <author> <firstname>Joe Marcus</firstname> <surname>Clarke</surname> - <contrib>Frissítette:</contrib> + <contrib>Frissítette: </contrib> </author> </authorgroup> </sect2info> + <title>A betûk élsimítása</title> - <indexterm><primary>élsimított betûk</primary></indexterm> + <indexterm><primary>élsimított + betûk</primary></indexterm> <indexterm> <primary>betûk</primary> <secondary>élsimított</secondary> @@ -1146,7 +1166,7 @@ 1.2 és késõbbi változatai.</para> <para>A betûtípusok - élsimításának be- és + élsimításának be- és kikapcsolásához, valamint élsimítási jellemzõinek beállításához hozzuk létre @@ -1162,57 +1182,59 @@ <indexterm><primary>XML</primary></indexterm> <para>Az állománynak XML formátumúnak - kell lennie. Különösen ügyeljünk a kis- - és nagybetûkre és gyõzödjünk - meg mindig róla, hogy lezártuk-e az összes - taget. Az állomány a szokásos - XML-fejléccel kezdõdik, amelyet egy DOCTYPE - definíció követ, majd a - <literal><fontconfig></literal> tag:</para> + kell lennie. Különösen ügyeljünk a + kis- és nagybetûkre és + gyõzödjünk meg mindig róla, hogy + lezártuk-e az összes taget. Az + állomány a szokásos XML-fejléccel + kezdõdik, amelyet egy DOCTYPE definíció + követ, majd a <literal><fontconfig></literal> + tag:</para> - <programlisting> + <programlisting> <?xml version="1.0"?> <!DOCTYPE fontconfig SYSTEM "fonts.dtd"> <fontconfig> - </programlisting> +</programlisting> - <para>Ahogy azt már korábban is - említettük, a - <filename>/usr/local/lib/X11/fonts</filename> és a - <filename>~/.fonts/</filename> könyvtárakban - található összes betûtípus - élsimítása elérhetõ az Xft-re - felkészített alkalmazások - számára. Amennyiben ezeken túl még - további könyvtárakat is fel - kívánunk venni, írjuk bele a - <filename>/usr/local/etc/fonts/local.conf</filename> - állományba, nagyjából ilyen - alakban:</para> + <para>Ahogy azt már korábban is + említettük, a + <filename>/usr/local/lib/X11/fonts</filename> és a + <filename>~/.fonts/</filename> könyvtárakban + található összes betûtípus + élsimítása elérhetõ az Xft-re + felkészített alkalmazások + számára. Amennyiben ezeken túl még + további könyvtárakat is fel + kívánunk venni, írjuk bele a + <filename>/usr/local/etc/fonts/local.conf</filename> + állományba, nagyjából ilyen + alakban:</para> - <programlisting><dir>/az/én/betû/típusaim</dir></programlisting> + <programlisting><dir>/az/én/betû/típusaim</dir></programlisting> - <para>Az új betûtípusok, de - legfõképpen az új betûtípusokat - tartalmazó könyvtárak hozzáadása - után a betûkkel kapcsolatos - gyorsítótárak - frissítéséhez mindenképpen javasolt - lefuttatni az alábbi parancsot:</para> + <para>Az új betûtípusok, de + legfõképpen az új betûtípusokat + tartalmazó könyvtárak + hozzáadása után a betûkkel kapcsolatos + gyorsítótárak + frissítéséhez mindenképpen javasolt + lefuttatni az alábbi parancsot:</para> - <screen>&prompt.root; <userinput>fc-cache -f</userinput></screen> + <screen>&prompt.root; <userinput>fc-cache -f</userinput></screen> - <para>Az élsimítás hatására a - betûk kontúrjai egy kissé elmosódnak, - aminek köszönhetõen a nagyon kis méretû - szövegek sokkal olvashatóbbá válnak - és eltûnnek a nagy méretû - betûkrõl a <quote>lépcsõk</quote>, azonban a - normál méretû betûknél - megfájdulhat tõle a szemünk. A 14 pontnál - kisebb méretû betûk esetén az - alábbi sorok hozzáadásával tudjuk - kikapcsolni az élsimítást:</para> + <para>Az élsimítás hatására a + betûk kontúrjai egy kissé elmosódnak, + aminek köszönhetõen a nagyon kis + méretû szövegek sokkal + olvashatóbbá válnak és eltûnnek + a nagy méretû betûkrõl a + <quote>lépcsõk</quote>, azonban a normál + méretû betûknél megfájdulhat + tõle a szemünk. A 14 pontnál kisebb + méretû betûk esetén az alábbi + sorok hozzáadásával tudjuk kikapcsolni az + élsimítást:</para> <programlisting> <match target="font"> <test name="size" compare="less"> @@ -1247,7 +1269,7 @@ állítjuk. Ehhez írjuk be a következõ sorokat:</para> - <programlisting> <match target="pattern" name="family"> + <programlisting> <match target="pattern" name="family"> <test qual="any" name="family"> <string>fixed</string> </test> @@ -1278,17 +1300,17 @@ </edit> </match> </programlisting> - - <para>Egyes betûtípusoknál, mint mondjuk a - Helveticánál, gondok akadhatnak az - élsimítással. Ez általában - egy függõlegesen kettévágottnak - látszó betû képében jelenik - meg. De ami a legrosszabb, hogy emiatt némely - alkalmazás, mint mondjuk a - <application>Mozilla</application> képes - összeomlani. Ennek elkerülésére - tegyük hozzá még az alábbi sorokat a + <para>Egyes betûtípusoknál, mint + például a Helveticánál, gondok + akadhatnak az élsimítással. Ez + általában egy függõlegesen + kettévágottnak látszó betû + képében jelenik meg. De ami a legrosszabb, hogy + emiatt némely alkalmazás, mint + például a <application>Mozilla</application> + képes összeomlani. Ennek + elkerülésére tegyük hozzá + még az alábbi sorokat a <filename>local.conf</filename> állományhoz:</para> @@ -1406,6 +1428,7 @@ <application>Mozilla</application>t a <makevar>-DWITHOUT_XFT</makevar> kapcsolóval fordítsuk újra.</para> + </sect2> </sect1> @@ -1419,11 +1442,14 @@ </author> </authorgroup> </sect1info> + <title>Az X bejelentkeztetõ képernyõje</title> + <sect2> <title>Összefoglalás</title> <indexterm><primary>X Display Manager</primary></indexterm> + <para>Az X bejelentkeztetõ képernyõje (az X Display Manager vagy röviden csak <application>XDM</application>) az X Window System egyik @@ -1440,10 +1466,10 @@ számítógépek széles kombinációja elõfordulhat. Az <application>XDM</application> egy grafikus felületen - keresztül igyekszik segíteni választani az + keresztül segít választani az elérhetõ szerverek között, valamint a felhasználók, például - felhasználói név és jelszón + felhasználónév és jelszón keresztüli, hitelesítésében.</para> <para>Az <application>XDM</application> tulajdonképpen a @@ -1464,14 +1490,15 @@ a bejelentkezéshez és a szerver kiválasztásához szükséges képernyõket jeleníti meg.</para> + </sect2> <sect2> <title>Az XDM használata</title> - <para>Az <application>XDM</application>-hez tartozó daemon - a <filename>/usr/local/bin/xdm</filename> állomány. - Ezt programot <username>root</username> + <para>Az <application>XDM</application>-hez tartozó + démon a <filename>/usr/local/bin/xdm</filename> + állomány. Ezt programot <username>root</username> felhasználóként bármikor tudjuk futtatni, és ez veszi kezelésbe a helyi gépen futó X szervert. Amennyiben az @@ -1485,7 +1512,7 @@ használatáról bõvebben ld. <xref linkend="term-etcttys">. Az <filename>/etc/ttys</filename> alapértelmezett változatában az - <application>XDM</application> daemon virtuális + <application>XDM</application> démon virtuális terminálon történõ futtatását így találhatjuk meg:</para> @@ -1504,6 +1531,7 @@ <literal>ttyv8</literal>. Ennek megfelelõen az <application>XDM</application> a 9. virtuális terminálon kezdi meg a futását.</para> + </sect2> <sect2> @@ -1624,6 +1652,7 @@ csatlakoztathatóságát. Alapértelmezés szerint semmilyen klienst nem enged csatlakozni.</para> + </sect3> <sect3> @@ -1637,6 +1666,7 @@ változtathatjuk meg. Formátuma hasonló az X11 dokumentációjában leírt app-defaults állományhoz.</para> + </sect3> <sect3> @@ -1645,6 +1675,7 @@ <para>A szerverválasztó által felkínálandó távoli X szerverek felsorolását tartalmazza.</para> + </sect3> <sect3> @@ -1656,6 +1687,7 @@ felhasználóhoz tartozik egy saját <filename>~/.xsession</filename> szkript, ami ezt felülbírálja.</para> + </sect3> <sect3> @@ -1670,8 +1702,9 @@ sorszámával folytatódik (például <filename>Xsetup_0</filename>). Ezek a szkriptek általában egy-két programot, - mint mondjuk az <command>xconsole</command>, indítanak - el a háttérben.</para> + mint például az <command>xconsole</command>, + indítanak el a háttérben.</para> + </sect3> <sect3> @@ -1681,22 +1714,24 @@ állományéhoz hasonló alakban tartalmaz beállításokat a program által kezelt minden egyes X szerverhez.</para> + </sect3> <sect3> <title>xdm-errors</title> - <para>Ebben találhatjuk meg az + <para>Ebben található meg az <application>XDM</application> által futtatni próbált X szerverek kimenete. Itt érdemes hibaüzenetek után kutatni, ha az <application>XDM</application> által indított X szerver valamiért megállna. Ezek az - üzenetek egyébként + üzenetek egyébként a felhasználó <filename>~/.xsession-errors</filename> állományába is beíródnak.</para> + </sect3> </sect2> @@ -1704,8 +1739,8 @@ <title>Hálózati X szerver futtatása</title> <para>Az X szerverünkhöz csak akkor tudnak - kívülrõl más felhasználók is - kapcsolódni, ha átírjuk a + kívülrõl más felhasználók + is kapcsolódni, ha átírjuk a hozzáférésre vonatkozó szabályokat és engedélyezzük rajta a kapcsolódást. A szabályok az @@ -1721,16 +1756,18 @@ DisplayManager.requestPort: 0</screen> <para>Ezután indítsuk újra az - <application>XDM</application>-et. Ne felejtsük el, hogy az - app-defaults állományokban a megjegyzéseket - <quote>!</quote> (felkiáltójel)lel kezdõdnek, - nem pedig a megszokott <quote>#</quote> (kettõskereszt)tel. - A fentieknél természetesen szigorúbb + <application>XDM</application>-et. Ne felejtsük el, hogy + az app-defaults állományokban a + megjegyzéseket <quote>!</quote> + (felkiáltójel)lel kezdõdnek, nem pedig a + megszokott <quote>#</quote> (kettõskereszt)tel. A + fentieknél természetesen szigorúbb hozzáférési szabályok is szükségesek lehetnek — ezzel kapcsolatban nézzük meg <filename>Xaccess</filename> állományban szereplõ példákat, illetve lapozzuk fel a &man.xdm.1; man oldalt.</para> + </sect2> <sect2> @@ -1748,6 +1785,7 @@ számára, hogy a bejelentkezés elõtt kiválaszthassák a használni kívánt ablakkezelõt.</para> + </sect2> </sect1> @@ -1767,7 +1805,7 @@ <para>Ebben a szakaszban a &os;-n futó X-hez elérhetõ különbözõ munkakörnyezetekrõl (desktop environment) lesz - szó. Maga az <quote>munkakörnyezet</quote> + szó. Maga a <quote>munkakörnyezet</quote> elnevezés sok mindenre utalhat egy mezei ablakkezelõtõl kezdve az asztali alkalmazások teljes garmadájáig, ahogy a @@ -1781,6 +1819,7 @@ <title>Röviden a GNOME-ról</title> <indexterm><primary>GNOME</primary></indexterm> + <para>A <application>GNOME</application> egy >>> TRUNCATED FOR MAIL (1000 lines) <<<
Want to link to this message? Use this URL: <https://mail-archive.FreeBSD.org/cgi/mid.cgi?200804050101.m3511dcY046254>