Date: Sat, 19 Apr 2008 21:34:25 GMT From: Gabor Pali <pgj@FreeBSD.org> To: Perforce Change Reviews <perforce@FreeBSD.org> Subject: PERFORCE change 140266 for review Message-ID: <200804192134.m3JLYPXn039255@repoman.freebsd.org>
next in thread | raw e-mail | index | archive | help
http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=140266 Change 140266 by pgj@disznohal on 2008/04/19 21:34:18 Cleanup in Chapter 3. Affected files ... .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/basics/chapter.sgml#5 edit Differences ... ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/basics/chapter.sgml#5 (text+ko) ==== @@ -14,7 +14,7 @@ <author> <firstname>Chris</firstname> <surname>Shumway</surname> - <contrib>Újraírta: </contrib> + <contrib>Átdolgozta: </contrib> </author> </authorgroup> </chapterinfo> @@ -41,49 +41,51 @@ <itemizedlist> <listitem> - <para>Az ún. <quote>virtuális konzolok</quote> - használatát &os; alatt.</para> + <para>az ún. <quote>virtuális konzolok</quote> + használatát &os; alatt;</para> </listitem> <listitem> - <para>Hogyan mûködnek együtt a &unix; - állományokra vonatkozó engedélyei a - &os; saját - kiegészítéseivel.</para> + <para>hogyan mûködnek együtt a &unix; + állományokra vonatkozó engedélyei + a &os; saját + kiegészítéseivel;</para> </listitem> <listitem> - <para>Egy &os; állományrendszer - alapértelmezett kialakítását.</para> + <para>egy &os; állományrendszer + alapértelmezett + kialakítását;</para> </listitem> <listitem> - <para>A &os; lemezszervezését.</para> + <para>a &os; lemezszervezését;</para> </listitem> <listitem> - <para>Hogyan csatlakoztassunk és válasszunk le - állományrendszereket.</para> + <para>hogyan csatlakoztassunk és válasszunk le + állományrendszereket;</para> </listitem> <listitem> - <para>Mik a folyamatok, démonok és - jelzések.</para> + <para>mik azok a folyamatok, démonok és + jelzések;</para> </listitem> <listitem> - <para>Mi az a shell, és miként tudjuk - megváltoztatni az alapértelmezett - bejelentkezési környezetünket.</para> + <para>mik azok a parancsértelmezõk, és + miként tudjuk megváltoztatni az + alapértelmezett bejelentkezési + környezetünket;</para> </listitem> <listitem> - <para>Hogyan használjuk az alapvetõ - szövegszerkesztõket.</para> + <para>hogyan használjuk az alapvetõ + szövegszerkesztõket;</para> </listitem> <listitem> - <para>Mik az eszközök és az - eszközleírók.</para> + <para>mik az eszközök és az + eszközleírók;</para> </listitem> <listitem> <para>&os; alatt milyen bináris formátumokat - használhatunk.</para> + használhatunk;</para> </listitem> <listitem> - <para>Szükség esetén hogyan olvassuk el a + <para>szükség esetén hogyan olvassuk el a megfelelõ man oldalakat.</para> </listitem> </itemizedlist> @@ -92,27 +94,29 @@ <sect1 id="consoles"> <title>Virtuális konzolok és terminálok</title> + <indexterm><primary>virtuális konzolok</primary></indexterm> <indexterm><primary>terminálok</primary></indexterm> <para>A &os; számos módon használható. Ezek közül az egyik az, ha parancsokat - gépelünk be a szöveges terminálon. A - &unix; operációs rendszer - rugalmasságának és erejének - jelentõs része érhetõ el egyszerûen, - amikor a &os;-t így használjuk. Ebben a szakaszban - megtudhatjuk, mik azok a <quote>terminálok</quote> - és <quote>konzolok</quote> és miként tudjuk - õket &os; alatt használni.</para> + gépelünk be a szöveges terminálon. + Így érhetõ el egyszerûen a &unix; + operációs rendszer rugalmasságának + és erejének jelentõs része. Ebben a + szakaszban megtudhatjuk, mik azok a + <quote>terminálok</quote> és <quote>konzolok</quote> + és miként tudjuk ezeket &os; alatt + használni.</para> <sect2 id="consoles-intro"> <title>A konzol</title> + <indexterm><primary>konzol</primary></indexterm> <para>Ha nem állítottuk volna be, hogy a &os; - indulása során automatikusan induljon el a grafikus - felület is, akkor a rendszer egy bejelentkezõ + indulása során automatikusan induljon el a + grafikus felület is, akkor a rendszer egy bejelentkezõ képernyõt fog mutatni közvetlenül a rendszerindítás befejezõdése után. Ekkor valami ilyesmit kell majd @@ -129,8 +133,8 @@ login:</screen> <para>Egyes rendszereken ugyan némileg eltérhetnek - az üzenetek, de hasonlót kell látnunk. Minket - most az utolsó két sor érdekel. Az + az üzenetek, de hasonlót kell látnunk. + Minket most az utolsó két sor érdekel. Az utolsó elõtti sorban ez olvasható:</para> <programlisting>FreeBSD/i386 (pc3.example.org) (ttyv0)</programlisting> @@ -144,8 +148,8 @@ jelzés. Még abban az esetben is a <literal>i386</literal> kiírást fogjuk látni, hogy ha a &os;-t konkrétan nem is az - &intel; 386-os processzorán futtatjuk. Itt nem a - processzorunk típusát, hanem a processzorunk + &intel; 386-os processzorán futtatjuk. Itt ugyanis + nem a processzorunk típusát, hanem annak <quote>architektúráját</quote> láthatjuk.</para> </footnote>. A gépünk neve (mivel minden &unix;-os @@ -160,10 +164,11 @@ <programlisting>login:</programlisting> <para>Ez az a rész, ahova a &os;-be - történõ bejelentkezéshez meg kell adnunk a - <quote>felhasználói nevünket</quote> (user + történõ bejelentkezéshez meg kell adnunk + a <quote>felhasználói nevünket</quote> (user name). A következõ szakaszban errõl olvashatunk.</para> + </sect2> <sect2 id="consoles-login"> @@ -176,22 +181,24 @@ számítógépen egyszerre rengeteg programot képesek futtatni.</para> - <para>Minden többfelhasználós rendszernek meg - kell tudnia különböztetnie egy + <para>Minden többfelhasználós rendszernek + valamilyen módon meg kell tudnia + különböztetnie egy <quote>felhasználóját</quote> a - többitõl valamilyen módon. A &os;-ben - (és minden más &unix;-szerû - operációs rendszerben) ezt úgy érik - el, hogy a programok futtatása elõtt minden - felhasználónak <quote>be kell jelentkeznie</quote> - a rendszerbe. Minden felhasználó rendelkezik egy - egyedi névvel (ez a <quote>felhasználói - név</quote>) és ehhez egy titkos kulcssal (ez a + többitõl. A &os;-ben (és minden más + &unix;-szerû operációs rendszerben) ezt + úgy érik el, hogy a programok futtatása + elõtt minden felhasználónak <quote>be kell + jelentkeznie</quote> a rendszerbe. Minden + felhasználó rendelkezik egy egyedi névvel + (ez a <quote>felhasználói név</quote>) + és ehhez egy titkos kulcssal (ez a <quote>jelszó</quote>). A &os; a programok futtatásához ezt a kettõt fogja elkérni a felhasználótól.</para> - <indexterm><primary>indító szkriptek</primary></indexterm> + <indexterm><primary>rendszerindító szkriptek</primary></indexterm> + <para>Egybõl miután a &os; elindult és befejezte a rendszerindításhoz használt szkriptjeinek lefuttatását @@ -206,8 +213,9 @@ futtatandó, hasznos munkát végzõ szolgáltatásokat.</para> </footnote>, ez a kijelzés (vagy más néven - <quote>prompt</quote>) fog megjelenni és kérni egy - érvényes felhasználói nevet:</para> + <quote>prompt</quote>) fog megjelenni és kér egy + érvényes felhasználói + nevet:</para> <screen>login:</screen> @@ -215,20 +223,21 @@ hogy a felhasználói nevünk <username>pgj</username>. Az iménti prompthoz írjuk be, hogy <literal>pgj</literal> és nyomjuk - le az <keycap>Enter</keycap>t. Ezt követõen meg kell - jelennie egy másik promptnak is, amely egy - <quote>jelszót</quote> (password) kér:</para> + le az <keycap>Enter</keycap> billentyût. Ezt + követõen meg kell jelennie egy másik promptnak + is, amely egy <quote>jelszót</quote> (password) + kér:</para> <screen>login: <userinput>pgj</userinput> Password:</screen> <para>Most pedig gépeljük be <username>pgj</username> jelszavát és nyomjunk után egy - <keycap>Enter</keycap>t. Vigyázzunk, hogy a - jelszót <emphasis>nem látjuk</emphasis> a + <keycap>Enter</keycap> billentyût. Vigyázzunk, hogy + a jelszót <emphasis>nem látjuk</emphasis> a beírás során! Emiatt most ne aggódjunk. Ezzel kapcsolatban elegendõ csak annyit - mondani, hogy mindez biztonsági + tudni, hogy mindez biztonsági megfontolásokból történik.</para> <para>Amennyiben jól adtuk meg a jelszavunkat, sikeresen @@ -241,7 +250,8 @@ üzenete</quote> jelenik meg, amelyet a parancssor követ (egy <literal>#</literal>, <literal>$</literal> vagy <literal>%</literal> jel). Innen tudhatjuk meg, hogy - sikerült bejelentkeznünk./para> + sikerült bejelentkeznünk.</para> + </sect2> <sect2 id="consoles-virtual"> @@ -302,6 +312,7 @@ látszik</quote>, mintha több <quote>virtuális</quote> képernyõn és billentyûzeten adnánk parancsokat a &os;-nek.</para> + </sect2> <sect2 id="consoles-ttys"> @@ -314,24 +325,24 @@ könnyedén testreszabhatjuk úgy a telepített rendszerünket, hogy több vagy esetleg kevesebb virtuális konzollal induljon el. A - virtuális konzolok száma és pontos + virtuális konzolok száma és azok pontos beállítása az <filename>/etc/ttys</filename> állományon - keresztül végezhetõ el.</para> + keresztül adható meg.</para> <para>A &os; virtuális konzoljait tehát az <filename>/etc/ttys</filename> állomány megfelelõ módosításával tudjuk - behangolni. Itt minden egyes olyan sor, ami nem + behangolni. Itt minden egyes olyan sor, amely nem megjegyzés (vagyis azok a sorok, amelyek nem a <literal>#</literal> karakterrel kezdõdnek), tartalmazza az egyes terminálok vagy virtuális konzolok beállításait. Az állomány a &os; telepítésében szereplõ, alapértelmezett változata kilenc virtuális - konzol konfigurációját tartalmazza, melyek + konzol konfigurációját tartalmazza, amelyek közül nyolc aktív. Ezek a - <literal>ttyv</literal> szöveggel kezdõdõ + <literal>ttyv</literal> résszel kezdõdõ sorok:</para> <programlisting># name getty type status comments @@ -348,33 +359,37 @@ ttyv8 "/usr/X11R6/bin/xdm -nodaemon" xterm off secure</programlisting> <para>Az állományban található - oszlopok kimerítõ magyarázatát illetve a - virtuális konzolok + oszlopok kimerítõ magyarázatát illetve + a virtuális konzolok beállításához használható kapcsolókat a &man.ttys.5; man oldalon olvashatjuk.</para> + </sect2> <sect2 id="consoles-singleuser"> - <title>Egyfelhasználós mód konzolja</title> + <title>Az egyfelhasználós mód + konzolja</title> <para>Az <quote>egyfelhasználós mód</quote> részletes leírása a <xref linkend="boot-singleuser">ban található. Fontos tudni, hogy amikor a &os;-t egyfelhasználós - módban futtatjuk, csupán egyetlen konzolunk van, a - virtuális konzolok nem érhetõek el. Az - egyfelhasználós mód erre vonatkozó + módban futtatjuk, csupán egyetlen konzolunk van, + és a virtuális konzolok nem érhetõek + el. Egyébként az egyfelhasználós + mód erre vonatkozó beállításai is megtalálhatóak - egyébként az <filename>/etc/ttys</filename> - állományban. Keressük meg a - <literal>console</literal> kezdetû sort:</para> + az <filename>/etc/ttys</filename> állományban. + Ehhez keressük meg a <literal>console</literal> + kezdetû sort:</para> <programlisting># name getty type status comments # -# If console is marked "insecure", then init will ask for the root password -# when going to single-user mode. -console none unknown off secure</programlisting> +# Ha a konzolt "insecure" (nem biztonságos) típusúnak választjuk meg, +# akkor a használatához az egyfelhasználós mód aktivilásá elõtt a rendszer +# kérni fogja a rendszeradminisztrátori jelszót. +onsole none unknown off secure</programlisting> <note> <para>A <literal>console</literal> felett látható @@ -392,33 +407,33 @@ értéket <literal>insecure</literal>-ra állítjuk!</emphasis> Ha ugyanis véletlenül elfeledkeznénk a - <username>root</username> jelszaváról, azzal az - egyfelhasználós mód használata is - veszélybe kerülhet. Habár ettõl - függetlenül is lehetséges, azokra - számára mégis nehéz helyzetnek - bizonyulhat, akik nem mozognak elég otthonosan a &os; - rendszerindítás folyamatának és a - hozzá kapcsolódó programok + <username>root</username> jelszaváról, akkor + azzal az egyfelhasználós mód + használata is veszélybe kerülhet. + Habár ettõl függetlenül is + lehetséges, azokra számára mégis + nehéz helyzetnek bizonyulhat, akik nem mozognak + elég otthonosan a &os; rendszerindítási + folyamatának és a + hozzákapcsolódó programok ismeretében.</para> </note> + </sect2> <sect2 id="consoles-vidcontrol"> - <title>A videómód váltása - konzolban</title> + <title>A videomód váltása konzolban</title> - <para>A &os; konzol alapértelmezett - videómódja átállítható - 1024x768-ra, 1280x1024-re, vagy bármilyen olyan - más méretre, amit a - videókártyánk és monitorunk - képes megjeleníteni. Az eltérõ - videómódok használatához - elõször a rendszermagunkat az alábbi két + <para>A &os; konzol alapértelmezett videomódja + átállítható 1024x768-ra, + 1280x1024-re, vagy bármilyen olyan más + méretre, amit a videokártyánk + és monitorunk képes megjeleníteni. Az + eltérõ videomódok használatához + elõször újra kell fordítanunk a + rendszermagunkat az alábbi két beállítás - hozzáadásával kell - újrafordítanunk:</para> + hozzáadásával:</para> <programlisting>options VESA options SC_PIXEL_MODE</programlisting> @@ -427,34 +442,36 @@ újrafordítottuk a fenti beállításokkal, a &man.vidcontrol.1; segédprogrammal tudjuk megállapítani, hogy - a hardverünk milyen videómódokat enged + a hardverünk milyen videomódokat enged használni. Az összes támogatott - videómódot a következõképpen - tudjuk lekérdezni:</para> + videomódot a következõképpen tudjuk + lekérdezni:</para> <screen>&prompt.root; <userinput>vidcontrol -i mode</userinput></screen> - <para>A parancs eredményeképpen megkapjuk a - hardverünk által ismert videómódokat. - Ezek közül tudjuk kiválasztani - valamelyikõjüket és <username>root</username> - felhasználóként a &man.vidcontrol.1; - segítségével + <para>A parancs eredményeképpen tehát + megkapjuk a hardverünk által ismert + videomódokat. Ezek közül tudjuk + kiválasztani valamelyikõjüket és + <username>root</username> felhasználóként a + &man.vidcontrol.1; segítségével beállítani:</para> <screen>&prompt.root; <userinput>vidcontrol MODE_279</userinput></screen> - <para>Ha az új videómód megfelel - számunkra, akkor ezt a beállítást az + <para>Ha az új videomód megfelel számunkra, + akkor ezt a beállítást az <filename>/etc/rc.conf</filename> állományon keresztül véglegesíthetjük is:</para> <programlisting>allscreens_flags="MODE_279"</programlisting> + </sect2> </sect1> <sect1 id="permissions"> <title>Engedélyek</title> + <indexterm><primary>UNIX</primary></indexterm> <para>A &os;, mivel a BSD &unix; egyik közvetlen @@ -477,20 +494,19 @@ <para>Mivel a rendszer több felhasználót is képes támogatni, az általa kezelt erõforrások rendelkeznek engedélyek egy adott - halmazával, melyek eldöntik, ki tudja õket - olvasni, írni és végrehajtani. Az - engedélyek háromszor három bit - formájában jelennek meg, melyek közül az - elsõ bitcsoport az állomány - tulajdonosára, a második az állomány - csoportjára, végül az utolsó pedig a - mindenki másra vonatkozó engedélyeket - tárolja.</para> + halmazával, amelyek eldöntik ki tudja ezeket olvasni, + írni és végrehajtani. Az engedélyek + háromszor három bit formájában + jelennek meg, amelyek közül az elsõ bitcsoport az + állomány tulajdonosára, a második az + állomány csoportjára, végül az + utolsó pedig a mindenki másra vonatkozó + engedélyeket tárolja.</para> <indexterm><primary>engedélyek</primary></indexterm> - <indexterm> - <primary>állományok engedélyei</primary> - </indexterm> + <indexterm><primary>állományok + engedélyei</primary></indexterm> + <informaltable frame="none" pgwide="1"> <tgroup cols="3"> <thead> @@ -560,9 +576,8 @@ </tbody> </tgroup> </informaltable> - <indexterm> - <primary><command>ls</command></primary> - </indexterm> + + <indexterm><primary><command>ls</command></primary></indexterm> <indexterm><primary>könyvtárak</primary></indexterm> <para>A &man.ls.1; <option>-l</option> kapcsolójának @@ -577,9 +592,9 @@ <screen>&prompt.user; <userinput>ls -l</userinput> total 530 --rw-r--r-- 1 root wheel 512 Sep 5 12:31 myfile --rw-r--r-- 1 root wheel 512 Sep 5 12:31 otherfile --rw-r--r-- 1 root wheel 7680 Sep 5 12:31 email.txt +-rw-r--r-- 1 root wheel 512 Sep 5 12:31 egyik +-rw-r--r-- 1 root wheel 512 Sep 5 12:31 masik +-rw-r--r-- 1 root wheel 7680 Sep 5 12:31 e-mail.txt ...</screen> <para>A példabeli <command>ls -l</command> parancs @@ -589,7 +604,7 @@ <para>Az elsõ (legbaloldalibb) karakter mondja meg, hogy ez egy hagyományos állomány, könyvtár, - speciális karakteres eszköz, csatlakozás vagy + speciális karakteres eszköz, socket vagy bármilyen más különleges pszeudoállomány. Ebben az esetben a <literal>-</literal> jelzi, hogy egy hagyományos @@ -602,24 +617,24 @@ csoportjának engedélyeit. Az utolsó három karakter, vagyis itt a <literal>r--</literal> adja meg a többiek engedélyeit. A kötõjel arra - utal, hogy az adott engedély tevekénység nem - engedélyezett. Tehát ennél az - állománynál az engedélyek a - következõek: a tulajdonosa tudja olvasni és - írni, a csoportja csak olvasni tudja, ugyanígy - bárki más. A fenti táblázatnak - megfelelõen az állomány - engedélyének kódja <literal>644</literal> - lesz, ahol az egyes számjegyek jelentik az - állomány engedélyeinek három - elemét.</para> + utal, hogy az adott engedélyû + tevékenység nem engedélyezett. Tehát + ennél az állománynál az + engedélyek a következõek: a tulajdonosa tudja + olvasni és írni, a csoportja csak olvasni tudja, + ugyanígy bárki más. A fenti + táblázatnak megfelelõen az + állomány engedélyének kódja + <literal>644</literal> lesz, ahol az egyes számjegyek + jelentik az állomány engedélyeinek + három elemét.</para> <para>Ez mind szép és jó, de vajon a rendszer - milyen módon vezérli az állományok + milyen módon kezeli az állományok engedélyeit? A &os; a legtöbb hardveres eszközt - állománynak tekinti, melyek a programok meg tudnak - nyitni, tudnak róluk olvasni és adatokat tudnak - kiírni rájuk pontosan úgy, mint + állománynak tekinti, amelyeket a programok meg + tudnak nyitni, tudnak róluk olvasni és adatokat + tudnak kiírni rájuk pontosan úgy, mint bármilyen más állomány esetén. Ezeket a speciális állományokat a <filename>/dev</filename> könyvtárban @@ -655,13 +670,14 @@ <para>Ezeken kívül még léteznek további engedélyek is, de ezeket csak olyan különleges esetekben használják, mint - mondjuk a felhasználóváltó programok - (setuid program) vagy a ragadós könyvtárak - (sticky directory) létrehozása. Az - állományok engedélyeinek behatóbb - megismeréséhez és - beállításához mindenképpen - nézzük át a &man.chmod.1; man oldalt.</para> + például a + felhasználóváltó programok (setuid + program) vagy a ragadós könyvtárak (sticky + directory) létrehozása. Az állományok + engedélyeinek behatóbb megismeréséhez + és beállításához + mindenképpen nézzük át a &man.chmod.1; + man oldalt.</para> <sect2> <sect2info> @@ -675,18 +691,19 @@ </sect2info> <title>Szimbolikus engedélyek</title> + <indexterm> <primary>engedélyek</primary> <secondary>szimbolikus</secondary> </indexterm> - <para>A szimbolikus engedélyek, vagy gyakran csak - szimbolikus kifejezések, karaktereket használnak a - számok helyett az állományok és + <para>A szimbolikus engedélyek (gyakran csak szimbolikus + kifejezések) az állományok és könyvtárak engedélyeinek megadása - során. A szimbolikus kifejezések (ki) (hogyan) - (milyen engedélyt) alakúak, ahol az alábbi - értékek adhatóak meg:</para> + során a számok helyett karaktereket + használnak. A szimbolikus kifejezések (ki) + (hogyan) (milyen engedélyt) alakúak, ahol az + alábbi értékek adhatóak meg:</para> <informaltable frame="none" pgwide="1"> <tgroup cols="3"> @@ -780,18 +797,20 @@ használhatóak, csak itt betûket kell megadnunk. Például az alábbi paranccsal akadályozhatjuk meg, hogy a tulajdonosán - kívül bárki hozzáférhessen a - <replaceable>FILE</replaceable> nevû + kívül bárki hozzáférhessen az + <replaceable>ÁLLOMÁNY</replaceable> nevû állományhoz:</para> - <screen>&prompt.user; <userinput>chmod go= FILE</userinput></screen> + <screen>&prompt.user; <userinput>chmod go= <replaceable>ÁLLOMÁNY</replaceable></userinput></screen> <para>Amennyiben egy állománnyal kapcsolatban - több változtatást is el kívánunk - végezni, össze tudjuk õket fûzni egy - vesszõkkel elhatárolt felsorolásban:</para> + több változtatást is el + kívánunk végezni, össze tudjuk ezeket + fûzni egy vesszõkkel elhatárolt + felsorolásban:</para> + + <screen>&prompt.user; <userinput>chmod go-w,a+x <replaceable>ÁLLOMÁNY</replaceable></userinput></screen> - <screen>&prompt.user; <userinput>chmod go-w,a+x <replaceable>FILE</replaceable></userinput></screen> </sect2> <sect2> @@ -817,24 +836,24 @@ könyvtárakra nem vonatkoznak.</para> <para>Ezek az állományjelzõk az - állományok felett további + állományok felett további vezérlést adnak a kezünkbe, aminek - révén gondoskodhatunk róla, hogy még - akár a <username>root</username> + révén gondoskodhatunk róla, hogy + akár mgé a <username>root</username> felhasználó (a rendszer adminisztrátora) se legyen képes állományokat eltávolítani vagy módosítani.</para> <para>Az állományjelzõk értékei - egy egyszerûen felületen keresztül, a + egy egyszerû felületen keresztül, a &man.chflags.1; segédprogrammal változtathatóak meg. Például a - <filename>file1</filename> nevû állományon a + következõ paranccsal állíthatjuk a rendszer törölhetetlen (undeletable) - jelzését a következõ parancs - kiadásával állíthatjuk be:</para> + jelzését az <filename>allomany1</filename> + állományon:</para> - <screen>&prompt.root; <userinput>chflags sunlink <filename>file1</filename></userinput></screen> + <screen>&prompt.root; <userinput>chflags sunlink <filename>allomany1</filename></userinput></screen> <para>A törölhetetlen jelzés eltávolításához egyszerûen csak @@ -843,10 +862,10 @@ még beszúrunk egy <quote>no</quote> szövegrészt. Így:</para> - <screen>&prompt.root; <userinput>chflags nosunlink <filename>file1</filename></userinput></screen> + <screen>&prompt.root; <userinput>chflags nosunlink <filename>allomany1</filename></userinput></screen> <para>Az állományokra éppen - érvényes jelzéseket a &man.ls.1; parancs + érvényes jelzéseket az &man.ls.1; parancs <option>-lo</option> kapcsolójának segítségével jeleníthetjük meg:</para> @@ -857,7 +876,7 @@ <para>Ennek megfelelõen az eredménynek valahogy így kellene kinéznie:</para> - <programlisting>-rw-r--r-- 1 trhodes trhodes sunlnk 0 Mar 1 05:54 file1</programlisting> + <programlisting>-rw-r--r-- 1 trhodes trhodes sunlnk 0 Mar 1 05:54 allomany1</programlisting> <para>Sok jelzés csak a <username>root</username> felhasználón keresztül vehetõ fel vagy @@ -867,11 +886,13 @@ javasoljuk, hogy ezzel kapcsolatban a &man.chflags.1; és &man.chflags.2; man oldalakat tanulmányozzák át.</para> + </sect2> </sect1> <sect1 id="dirstructure"> <title>A könyvtárak elrendezése</title> + <indexterm><primary>könyvtárhierarchia</primary></indexterm> <para>A &os; könyvtárszerkezetének ismerete @@ -892,22 +913,23 @@ számára.</para> <para>A csatlakozási pont egy olyan könyvtár, - ahová a szülõ állományrendszeren (ami - gyakran maga a gyökér állományrendszer) - belül további állományrendszereket - tudunk beoltani. Errõl bõvebben a <xref - linkend="disk-organization">ban olvashatunk. A szabványos - csatlakozási pontok: <filename>/usr</filename>, - <filename>/var</filename>, <filename>/tmp</filename>, - <filename>/mnt</filename> és <filename>/cdrom</filename>. - Ezekre a könyvtárakra általában az + ahová a szülõ állományrendszeren + (ami gyakran maga a gyökér + állományrendszer) belül további + állományrendszereket tudunk beoltani. Errõl + bõvebben a <xref linkend="disk-organization">ban olvashatunk. + A szabványos csatlakozási pontok: + <filename>/usr</filename>, <filename>/var</filename>, + <filename>/tmp</filename>, <filename>/mnt</filename> és + <filename>/cdrom</filename>. Ezekre a könyvtárakra + általában az <filename>/etc/fstab</filename> + állományban találunk hivatkozásokat. + Az <filename>/etc/fstab</filename> állomány a + rendszer számára a különbözõ + állományrendszerek és a hozzájuk + tartozó csatlakozási pontok + táblázatát tartalmazza. Az <filename>/etc/fstab</filename> állományban - találunk hivatkozásokat. Az - <filename>/etc/fstab</filename> állomány a rendszer - számára a különbözõ - állományrendszerek és a hozzájuk - tartozó csatlakozási pontok táblázata. - Az <filename>/etc/fstab</filename> állományban szereplõ legtöbb állományrendszer a rendszerindítás során automatikusan csatlakoztatásra kerül az &man.rc.8; szkriptbõl, @@ -916,8 +938,8 @@ linkend="disks-fstab">ban találhatjuk meg.</para> <para>Az állományrendszerek - hierarchiájának teljes leírását a - &man.hier.7; man oldalon olvashatjuk. Mi egyelõre most + hierarchiájának teljes leírását + a &man.hier.7; man oldalon olvashatjuk. Mi egyelõre most megelégszünk a leggyakrabban megjelenõ könyvtárak rövid áttekintésével.</para> @@ -934,13 +956,15 @@ <tbody valign="top"> <row> <entry><filename class="directory">/</filename></entry> - <entry>Az állományrendszer gyökere.</entry> + <entry>Az állományrendszer + gyökere.</entry> </row> <row> <entry><filename class="directory">/bin/</filename></entry> <entry>Az egy- és - többfelhasználós környezetekben is - egyaránt alapvetõ felhasználói + többfelhasználós környezetekben + is egyaránt alapvetõ + felhasználói segédprogramok.</entry> </row> <row> @@ -954,12 +978,12 @@ <entry><filename class="directory">/boot/defaults/</filename></entry> <entry>A rendszerindítás alapértelmezett konfigurációs - állományai. Ld. + állományai. Lásd &man.loader.conf.5;</entry> </row> <row> <entry><filename class="directory">/dev/</filename></entry> - <entry>Eszközleírók, ld. + <entry>Eszközleírók, lásd &man.intro.4;.</entry> </row> <row> @@ -970,12 +994,13 @@ <row> <entry><filename class="directory">/etc/defaults/</filename></entry> <entry>Az alapértelmezett - rendszerkonfigurációs - állományok, ld. &man.rc.8;.</entry> + rendszerkonfigurációs + állományok, lásd + &man.rc.8;.</entry> </row> <row> <entry><filename class="directory">/etc/mail/</filename></entry> - <entry>A &man.sendmail.8;-hez hasonló + <entry>A &man.sendmail.8; programhoz hasonló levélküldõ rendszerek konfigurációs állományai.</entry> @@ -983,20 +1008,20 @@ <row> <entry><filename class="directory">/etc/namedb/</filename></entry> <entry>A <command>named</command> program - konfigurációs állományai, ld. - &man.named.8;.</entry> + konfigurációs állományai, + lásd &man.named.8;.</entry> </row> <row> <entry><filename class="directory">/etc/periodic/</filename></entry> <entry>A &man.cron.8; által naponta, hetente - és havonta lefuttatandó szkriptek, ld. - &man.periodic.8;.</entry> + és havonta lefuttatandó szkriptek, + lásd &man.periodic.8;.</entry> </row> <row> <entry><filename class="directory">/etc/ppp/</filename></entry> <entry>A <command>ppp</command> program - konfigurációs állományai, ld. - &man.ppp.8;.</entry> + konfigurációs állományai, + lásd &man.ppp.8;.</entry> </row> <row> <entry><filename class="directory">/mnt/</filename></entry> @@ -1008,13 +1033,13 @@ <row> <entry><filename class="directory">/proc/</filename></entry> <entry>A futó programokat tartalmazó - állományrendszer, ld. &man.procfs.5;, ill. - &man.mount.procfs.8;.</entry> + állományrendszer, lásd + &man.procfs.5;, illetve &man.mount.procfs.8;.</entry> </row> <row> <entry><filename class="directory">/rescue/</filename></entry> <entry>Statikusan linkelt programok vészhelyzet - esetére, ld. &man.rescue.8;.</entry> + esetére, lásd &man.rescue.8;.</entry> </row> <row> <entry><filename class="directory">/root/</filename></entry> @@ -1024,7 +1049,7 @@ <row> <entry><filename class="directory">/sbin/</filename></entry> <entry>Az egy- és - többfelhasználós környezetekben + többfelhasználós környezetekben fontos rendszerprogramok és rendszerfelügyeleti eszközök.</entry> </row> @@ -1044,7 +1069,7 @@ beállításával lehet automatikussá tenni (vagy a <filename>/etc/fstab</filename> megfelelõ - módosításával, ld. + módosításával, lásd &man.mdmfs.8;).</entry> </row> <row> @@ -1126,7 +1151,7 @@ <entry><filename class="directory">/usr/share/</filename></entry> <entry>Architektúrafüggõ - állományok</entry> + állományok.</entry> </row> <row> <entry><filename @@ -1155,7 +1180,7 @@ beállításával tehetjük automatikussá (vagy a <filename>/etc/fstab</filename> megfelelõ - módosításával, ld. + módosításával, lásd &man.mdmfs.8;).</entry> </row> <row> @@ -1190,7 +1215,7 @@ </row> <row> <entry><filename>/var/yp</filename></entry> - <entry>NIS állományok.</entry> + <entry>A NIS állományai.</entry> </row> </tbody> </tgroup> @@ -1204,18 +1229,17 @@ <para>Az állománynév a legkisebb szervezési egység, amin keresztül a &os; - megtalálja az állományokat. Az + képes megtalálni az állományokat. Az állományok neveiben a kis- és nagybetût megkülönböztetjük, tehát a <filename>readme.txt</filename> és a <filename>README.TXT</filename> elnevezés két különbözõ állományra utal. A - &os; az állomány kiterjesztését (ami a + &os; nem az állományok kiterjesztése (ami a konkrét példánkban a - <filename>.txt</filename> volt) nem használja annak - eldöntésére, hogy az adott - állomány vajon program, dokumentum vagy valamilyen - más fajtájú adat.</para> + <filename>.txt</filename> volt) alapján dönti el, hogy + az adott állomány vajon program, dokumentum vagy + valamilyen más fajtájú adat.</para> <para>Az állományok könyvtárakban tárolódnak. Egy könyvtár lehet @@ -1227,30 +1251,30 @@ könyvtárak segítségével könyvtárak egy hierarchiáját tudjuk felépíteni. Ezzel sokkalta könnyebben - szervezhetõvé válnak az adatink.</para> + szervezhetõvé válnak az adataink.</para> <para>Az állományokat és könyvtárakat úgy tudunk elérni, ha megadjuk az állomány vagy a könyvtárt - tároló könyvtár nevét, melyet egy + tároló könyvtár nevét, amit egy perjel, a <literal>/</literal> követ, valamint így összefûzve az eléréshez szükséges további könyvtárak felsorolása. Tehát, ha van egy - <filename>foo</filename> nevû könyvtárunk, amiben - található egy <filename>bar</filename> - könyvtár, amin belül pedig egy + <filename>ize</filename> nevû könyvtárunk, + amelyben található egy <filename>mize</filename> + könyvtár, amelyen belül pedig egy <filename>readme.txt</filename>, akkor ennek az állománynak a teljes neve, vagy másképpen szólva az <firstterm>elérési útja</firstterm> - <filename>foo/bar/readme.txt</filename> lesz.</para> + <filename>ize/mize/readme.txt</filename> lesz.</para> <para>A könyvtárak és az állományok egy állományrendszerben tárolódnak. Minden állományrendszer pontosan egy könyvtárat tartalmaz a legfelsõ szintjén, - melyet az adott állományrendszer + amelyet az adott állományrendszer <firstterm>gyökérkönyvtárának</firstterm> nevezünk. Ez a gyökérkönyvtár tartalmazhat aztán további @@ -1268,16 +1292,17 @@ <para>A &os; az elérési utakban sem betûkkel, sem pedig semmilyen más névvel nem jelöli meg a meghajtókat. Tehát a &os;-ben nem írhatjuk, - hogy a <filename>c:/foo/bar/readme.txt</filename>.</para> + hogy a <filename>c:/ize/mize/readme.txt</filename>.</para> - <para>Helyette az egyik állományrendszert jelölik - ki - <firstterm>gyökérállományrendszernek</firstterm>. - A gyökér állományrendszer + <para>Helyette az egyik állományrendszert + kijelölik <firstterm>gyökér + állományrendszernek</firstterm>. A + gyökér állományrendszer gyökérkönyvtárára hivatkoznak - <literal>/</literal> könyvtárként. - Ezután minden más állományrendszert a - gyökérállományrendszerhez + késõbb <literal>/</literal> + könyvtárként. Ezután minden más + állományrendszert a gyökér + állományrendszerhez <firstterm>csatlakoztatunk</firstterm>. Ennek értelmében nem számít, hogy a mennyi lemezünk is van a &os; rendszerünkben, hiszen minden @@ -1285,10 +1310,10 @@ meg.</para> <para>Tegyük fel, hogy van három - állományrendszerünk, hívjuk õket + állományrendszerünk, hívjuk ezeket <literal>A</literal>-nak, <literal>B</literal>-nek és <literal>C</literal>-nek. Minden állományrendszer - rendelkezik egy gyökérkönyvtárral, ami + rendelkezik egy gyökérkönyvtárral, amely két további könyvtárat tartalmaz: <literal>A1</literal>-et és <literal>A2</literal>-t (és ennek megfelelõen a többi @@ -1296,29 +1321,28 @@ valamint <literal>C1</literal> és <literal>C2</literal>-t).</para> - <para>Nevezzük <literal>A</literal>-t a - gyökérállományrendszernek. Ha a - könyvtár tartalmának - megnézéséhez kiadnánk az - <command>ls</command> parancsot, két + <para>Nevezzük <literal>A</literal>-t a gyökér + állományrendszernek. Ha a könyvtár >>> TRUNCATED FOR MAIL (1000 lines) <<<
Want to link to this message? Use this URL: <https://mail-archive.FreeBSD.org/cgi/mid.cgi?200804192134.m3JLYPXn039255>