Date: Sat, 19 Apr 2008 21:35:26 GMT From: Gabor Pali <pgj@FreeBSD.org> To: Perforce Change Reviews <perforce@FreeBSD.org> Subject: PERFORCE change 140268 for review Message-ID: <200804192135.m3JLZQHn039401@repoman.freebsd.org>
next in thread | raw e-mail | index | archive | help
http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=140268 Change 140268 by pgj@disznohal on 2008/04/19 21:35:10 Cleanup in Chapter 5. Affected files ... .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/x11/chapter.sgml#5 edit Differences ... ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/x11/chapter.sgml#5 (text+ko) ==== @@ -14,7 +14,7 @@ <author> <firstname>Ken</firstname> <surname>Tom</surname> - <contrib>Az X.Org X11 szerveréhez frissítette: + <contrib>Az X.Org X11 szerveréhez igazította: </contrib> </author> <author> @@ -46,7 +46,7 @@ és hivatalos változata az <application>&xorg;</application>, melyet az X.Org alapítvány a &os;-éhez nagyon hasonló - licensz alatt fejleszt. A &os;-hez kereskedelmi X szerverek is + licenc alatt fejleszt. A &os;-hez kereskedelmi X szerverek is elérhetõek.</para> <para>Ebben a fejezetben az X11 telepítését @@ -77,28 +77,28 @@ <listitem> <para>az X Window System különbözõ alkotóelemeit, és hogy ezek miként - mûködnek együtt</para> + mûködnek együtt;</para> </listitem> <listitem> <para>hogyan telepítsük és - állítsuk be az X11-et</para> + állítsuk be az X11-et;</para> </listitem> <listitem> <para>hogyan telepítsük és használjuk - a különféle ablakkezelõket</para> + a különféle ablakkezelõket;</para> </listitem> <listitem> <para>hogyan használjunk &truetype; - betûtípusokat az X11-ben</para> + betûtípusokat az X11-ben;</para> </listitem> <listitem> <para>hogyan állítsuk be rendszerünkön a grafikus bejelentkezést - (<application>XDM</application>)</para> + (<application>XDM</application>).</para> </listitem> </itemizedlist> @@ -108,9 +108,10 @@ <listitem> <para>külsõ programok telepítésének ismerete (<xref - linkend="ports">)</para> + linkend="ports">).</para> </listitem> </itemizedlist> + </sect1> <sect1 id="x-understanding"> @@ -131,10 +132,10 @@ <sect2> <title>Miért X?</title> - <para>Az X ugyan nem az elsõ &unix;-ra íródott - ablakozó rendszer, de a legnépszerûbb a - fajtájában. Az X eredeti fejlesztõcsapata az - X elõtt egy másik ablakozó rendszeren + <para>Az X ugyan nem az elsõ &unix;ra íródott + ablakozó rendszer, de fajtáját tekintve a + legnépszerûbb. Az X eredeti fejlesztõcsapata + az X elõtt egy másik ablakozó rendszeren dolgozott, aminek a neve <quote>W</quote> (mint <quote>Window</quote>, azaz ablak) volt. Az X pedig az arab ábécében pontosan ezt a betût @@ -150,7 +151,7 @@ </sect2> <sect2> - <title>Az X kliens/szerver modellje</title> + <title>Az X kliens-szerver modellje</title> <para>Az X-et már az elejétõl kezdve hálózatközpontúnak tervezték, @@ -158,19 +159,20 @@ <quote>kliens-szerver</quote> modellt használja.</para> <para>Az X modelljében az <quote>X szerver</quote> egy - olyan számítógépen fut, amihez + olyan számítógépen fut, amelyhez billentyûzetet, monitort és egeret csatlakoztattunk. A szerver feladatai között találjuk a megjelenítés - irányítását, az egérrõl + irányítását az egérrõl és a billentyûzetrõl, valamint a többi bemeneti és kimeneti eszközrõl érkezõ adatok felfeldolgozását - és így tovább (pl. a digitális - táblák is használhatóak beviteli - eszközként, illetve egy projektor is lehet - megjelenítõ). Mindegyik X alkalmazás (mint - például az <application>XTerm</application> vagy a + és így tovább (például a + digitális táblák is + használhatóak beviteli eszközként, + illetve egy projektor is lehet megjelenítõ). + Mindegyik X alkalmazás (mint például az + <application>XTerm</application> vagy a <application>&netscape;</application>) egy kliens. A kliens üzeneteket küld a szervernek, például <quote>Kérlek, rajzolj egy ablakot ezekre a @@ -182,12 +184,12 @@ <para>Az otthoni vagy a kisebb irodai környezetben az X szerver és az X kliensek általában ugyanazon a számítógépen futnak. - Azonban nagyon is lehetséges, hogy az X szerver egy - kevésbé erõs gépen fusson, + Emellett azonban nagyon is lehetséges, hogy az X szerver + egy kevésbé erõs gépen fusson, miközben az X alkalmazások (a kliensek) az irodát kiszolgáló erõsebb és drágább gépen fussanak. Egy ilyen - felállásban az X kliensei és szerverei + konfigurációban az X kliensei és szerverei közti kommunikáció a hálózaton keresztül zajlik.</para> @@ -201,11 +203,10 @@ és a szerver ugyanazon az operációs rendszeren vagy éppen ugyanolyan típusú számítógépen fusson. Ezért - akár µsoft.windows;-on vagy az &apple; - &macos;-én is indíthatunk X szervert, - számos különbözõ szabad és - kereskedelmi alkalmazás képes pontosan - erre.</para> + akár µsoft.windows;szon vagy &apple; &macos;-n is + indíthatunk X szervert, és számos + különbözõ szabad valamint kereskedelmi + alkalmazás képes pontosan erre.</para> </sect2> @@ -220,21 +221,21 @@ szabályokat</quote>. Ez tehát azt jelenti, hogy az X nem köti meg miként oldjuk meg vele a feladatokat. Helyette különféle - eszközeket ad a felhasználó kezébe + eszközeket ad a felhasználó kezébe, és onnantól a saját felelõssége eldönteni, hogyan használja ki ezeket.</para> <para>Ez a filozófia az X-ben egészen addig terjed, hogy nem rögzíti, hogyan nézzenek ki a képernyõn megjelenõ ablakok, miként kell - õket mozgatni az egérrel, milyen billentyûk + ezeket mozgatni az egérrel, milyen billentyûk lenyomásával közlekedhetünk az ablakok - között (ez az <keycombo action="simul"> - <keycap>Alt</keycap><keycap>Tab</keycap></keycombo> a - µsoft.windows; esetén), hogyan nézzen ki az - ablakok címsora, legyen-e rajtuk gombja a - bezárás funkciónak, és így - tovább.</para> + között (ami a µsoft.windows; esetén az + <keycombo action="simul"> + <keycap>Alt</keycap><keycap>Tab</keycap></keycombo>), hogyan + nézzen ki az ablakok címsora, a + bezárás funkciónak legyen-e rajtuk gombja + és így tovább.</para> <para>Ehelyett az X az összes ezzel járó felelõsséget átadja az @@ -257,16 +258,16 @@ megengedi, hogy mi magunk állítsuk be az asztal irányításához használt gombkombinációkat; köztük - találhatunk olyat is, aminek van <quote>Start</quote> + találhatunk olyat is, amelynek van <quote>Start</quote> gombja vagy ehhez hasonló eszköze; némelyek közülük ismerik a <quote>témákat</quote>, aminek révén a kinézetük és hangulatuk teljesen megváltoztatható. Az említett - ablakkezelõk és társaik - elérhetõek a Portgyûjtemény - <filename>x11-wm</filename> - kategóriájában.</para> + ablakkezelõk és társaik a + Portgyûjtemény <filename>x11-wm</filename> + kategóriájában érhetõek + el.</para> <para>Ráadásul a <application>KDE</application> és a <application>GNOME</application> @@ -279,26 +280,26 @@ összeállított konfigurációs állományt vár, mások pedig külön grafikus eszközöket tartalmaznak erre - a feladatra is. Az egyikük - (<application>Sawfish</application>) konfigurációs - állományát pedig a Lisp programozási - nyelv egyik dialektuásban kell megírni.</para> + a feladatra is. Az egyikük (a + <application>Sawfish</application>) konfigurációs + állományát például a Lisp + programozási nyelv egyik dialektuásban kell + megírni.</para> <note> <title>Az irányítás átadása</title> - <para>Az ablakkezelõ másik fontos feladata <quote>az - irányítás egérrel - történõ - átadásának</quote>, vagy rövidebben - szólva a fókusz átadásának - kezelése (focus policy). Minden ablakkezelõ - rendszerben el kell tudnunk valahogy dönteni, hogy a - beérkezõ billentyûleütések melyik - ablakhoz vándoroljanak, valamint az ilyen - értelemben aktív ablakot valamilyen módon - jeleznünk is kell.</para> + <para>Az ablakkezelõ másik fontos feladata + lekezelni, hogy az egérrel miként tudjuk + átadni az ablakok között az + irányítást, vagyis a fókuszt + (focus policy). Minden ablakkezelõ rendszerben el kell + tudnunk valahogy dönteni, hogy a beérkezõ + billentyûleütések melyik ablakhoz + vándoroljanak, valamint az ilyen értelemben + aktív ablakot valamilyen módon jeleznünk is + kell.</para> <para>Ennek egyik ismert módszere a <quote>fókusz kattintásra</quote> megoldás, amely modellt a @@ -308,13 +309,13 @@ <para>Az X viszont nem kötelezi el magát egyik vezérlésátadási módszer - mellett, helyette az ablakkezelõ fogja majd + mellett sem, helyette az ablakkezelõ fogja majd eldönteni, melyik ablak birtokolja a fókuszt az adott pillanatban. A különbözõ ablakkezelõk különbözõ fókuszvezérlési technikákat ismernek. Mindegyikük ismeri a kattintásos - fókuszt, azonban a többségük + fókuszt, azonban a többségük emellett még sok más megoldást is felkínál.</para> @@ -403,11 +404,10 @@ felületen megjelenõ elemekre használjuk, amelyekkel valamilyen módon kapcsolatba léphetünk: kattinthatunk rájuk, - <quote>piszkálhatjuk</quote> õket. Ilyenek - többek közt a gombok, - jelölõnégyzetek, rádiógombok, - ikonok, listák és a többi. A - µsoft.windows; nyelvén ezeket + <quote>piszkálhatjuk</quote> ezeket. Ilyenek többek + közt a gombok, jelölõnégyzetek, + rádiógombok, ikonok, listák és a + többi. A µsoft.windows; nyelvén ezeket <quote>vezérlõknek</quote> (control) nevezzük.</para> @@ -415,22 +415,22 @@ téren nagyon merev. Az alkalmazások fejlesztõinek gondoskodniuk kell róla, hogy a programjaik az elterjedt kinézetet és - kialakítást kövessék. Az X - esetén semmilyen konkrét grafikai stílust - vagy a vezérlõeszközök következetes - használatát nem szerették volna - diktálni.</para> + kialakítást kövessék. Az X viszont + nem várja az egységes + vezérlõeszközök vagy grafikai + stílus használatát.</para> <para>Ennek eredményeképpen az X cseppet sem - várja el az alkalmazásoktól, hogy + kívánja meg az alkalmazásoktól, hogy közös kinézetben vagy viselkedésben - osztozzanak. Léteznek ugyan népszerû - eszközrendszerek és azoknak számos - variációja is kialakult, beleértve az MIT - Athena-ját, a <application>&motif;</application>-ot - (amirõl a µsoft.windows; eszközeit is - mintázták, az összes ferde élet - és a három szürkeárnyalatot), az + osztozzanak. Természetesen léteznek + népszerû eszközrendszerek és azoknak + számos variációja is kialakult, + beleértve az MIT Athenaját, a + <application>&motif;</application>ot (amirõl a + µsoft.windows; eszközeit is mintázták, + az összes ferde élet és a három + szürkeárnyalatot), az <application>OpenLook</application>ot és társaikat.</para> @@ -468,7 +468,7 @@ <para>Az <application>&xorg;</application>-ot a Portgyûjteménybõl így tudjuk - lefordítani majd telepíteni:</para> + lefordítani, majd telepíteni:</para> <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/x11/xorg</userinput> &prompt.root; <userinput>make install clean</userinput></screen> @@ -479,7 +479,7 @@ szabad helyre van szükségünk.</para> </note> - <para>Az X11-et természetesen feltelepíthetjük + <para>Az X11-et természetesen telepíthetjük közvetlenül csomagok segítségével is. A &man.pkg.add.1; használatával telepíthetõ bináris csomagok is @@ -536,10 +536,10 @@ <itemizedlist> <listitem><para>A monitor jellemzõi</para></listitem> - <listitem><para>A videókártya + <listitem><para>A videokártya chipkészlete</para></listitem> - <listitem><para>A videókártya - memóriája</para></listitem> + <listitem><para>A videokártya + memóriájának mérete</para></listitem> </itemizedlist> <indexterm><primary>függõleges frissítési @@ -547,32 +547,31 @@ <indexterm><primary>vízszintes frissítési frekvencia</primary></indexterm> - <para>A monitor jellemzõibõl állapítja meg - az X11, milyen felbontásban és - frissítési frekvenciával + <para>Az X11 a monitor jellemzõibõl + állapítja meg, hogy milyen felbontásban + és frissítési frekvenciával mûködtesse azt. Ezek általában a monitorhoz tartozó dokumentációból vagy a gyártó honlapjáról - deríthetõek ki. Igazaból két + deríthetõek ki. Igazából két értékre van szükségünk: a függõleges és a vízszintes frissítési frekvenciára.</para> - <para>A videókártya chipkészlete - határozza meg, hogy az X11 melyik - meghajtóján keresztül kommunikál a - grafikus hardverrel. Ez a legtöbb chipkészlet - esetén magától + <para>A videokártya chipkészlete határozza + meg, hogy az X11 melyik meghajtóján keresztül + kommunikál a grafikus hardverrel. Ez a legtöbb + chipkészlet esetén magától megállapítható, de ennek ellenére mégis jó tisztában lenni ezzel arra az esetre, ha az automatikus felismerés mégsem mûködne.</para> - <para>A grafikus kártya memóriája - határozza meg a rendszer által + <para>A grafikus kártya memóriájának + mérete határozza meg a rendszer által kihasználható felbontást és színmélységet. Ezt fontos tudunk ahhoz, - hogy ismerjük a rendszer korlátait.</para> + hogy ismerjük a rendszerünk korlátait.</para> </sect2> @@ -582,8 +581,8 @@ <para>Az <application>&xorg;</application> 7.3-as változatában gyakran mindenféle konfigurációs állomány - használata nélkül ki adni a - következõ parancsot:</para> + használata nélkül egyszerûen csak adjuk + ki a következõ parancsot:</para> <screen>&prompt.user; <userinput>startx</userinput></screen> @@ -629,11 +628,11 @@ <screen>&prompt.root; <userinput>Xorg -config xorg.conf.new</userinput></screen> - <para>Ha ezután egy fekete-fehér rácsot - látunk egy X alakú egérmutatóval a - közepén, akkor jó a - beállítás. A próbát a - <keycombo action="simul"> + <para>Ha ezután a képernyõn egy + fekete-fehér rácsot látunk egy X alakú + egérmutatóval a közepén, akkor + jó a beállítás. A + próbát a <keycombo action="simul"> <keycap>Ctrl</keycap><keycap>Alt</keycap><keycap>Backspace</keycap></keycombo> billentyûk együttes lenyomásával szakíthatjuk meg.</para> @@ -656,18 +655,18 @@ nyissuk meg egy szövegszerkesztõben, például az &man.emacs.1;-ben vagy az &man.ee.1;-ben. Elsõként adjuk meg a - célrendszerhez csatlakoztatott monitor frekvencia - adatait. Ezek általában a függõleges - és a vízszintes frissítés - értékei, melyeket az - <filename>xorg.conf.new</filename> állomány - <literal>"Monitor"</literal> szakaszában kell - feltüntetni:</para> + célrendszerhez csatlakoztatott monitor + frekvenciájára vonatkozó adatokat. Ezek + általában a függõleges és a + vízszintes frissítés értékei, + melyeket az <filename>xorg.conf.new</filename> + állomány <literal>"Monitor"</literal> + szakaszában (Section) kell feltüntetni:</para> <programlisting>Section "Monitor" Identifier "Monitor0" - VendorName "Monitor Vendor" - ModelName "Monitor Model" + VendorName "A monitor gyártója" + ModelName "A monitor típusa" HorizSync 30-107 VertRefresh 48-120 EndSection</programlisting> @@ -695,7 +694,7 @@ bekapcsolását, és segítségével készenléti vagy energiatakarékos üzemmódba tudjuk helyezni - õket. Ha engedélyezni kívánjuk a + azokat. Ha engedélyezni kívánjuk a monitorunk DPMS lehetõségeit, egyszerûen csak tegyük hozzá az alábbi sort a monitorunkat leíró szakaszhoz:</para> @@ -705,10 +704,11 @@ <indexterm><primary><filename>xorg.conf</filename></primary></indexterm> - <para>Amíg a <filename>xorg.conf.new</filename> - konfigurációs állományt még - mindig javítgatjuk, válasszuk ki számunkra - kedvezõ alapértelmezett felbontást és + <para>Ha már a <filename>xorg.conf.new</filename> + konfigurációs állomány + szerkesztésével vagyunk elfoglalva, + válasszuk ki számunkra kedvezõ + alapértelmezett felbontást és színmélységet is. Ezt a <literal>"Screen"</literal> (Képernyõ) nevû szakaszban tehetjük meg:</para> @@ -733,14 +733,13 @@ a parancssorból. A <literal>Modes</literal> kulcsszó után jelennek meg azok a felbontások, amelyekben az adott - színmélység elérhetõ. - Megjegyezzük, hogy itt csak olyan VESA - szabványú módok jelenhetnek meg, amelyet a - célrendszer grafikus eszköze is támogat. A - fenti példában az alapértelmezett - színmélység képpontonként - huszonnégy bit, és ebben a - színmélységben az elfogadott + színmélység elérhetõ. Itt csak + olyan VESA szabványú módok jelenhetnek meg, + amelyet a célrendszer grafikus eszköze is + támogat. A fenti példában az + alapértelmezett színmélység + képpontonként huszonnégy bit, és + ebben a színmélységben az elfogadott felbontás 1024-szer 768 pixel.</para> <para>Végezetül mentsük el a szerkesztett @@ -767,7 +766,7 @@ konfigurációs állományt el kell tennünk egy olyan központi helyre, ahol az &man.Xorg.1; képes lesz majd megtalálni. Ez a - hely általában a + hely általában az <filename>/etc/X11/xorg.conf</filename> vagy a <filename>/usr/local/etc/X11/xorg.conf</filename>.</para> @@ -817,8 +816,8 @@ chipkészletének meghajtásához szükségünk lesz az <devicename>agpart</devicename> nevû AGP - programozási felületre az X11-ben. Az &man.agp.4; - meghajtó man oldalán olvashatuk errõl + programozási felületre az X11-ben. Errõl az + &man.agp.4; meghajtó man oldalán olvashatuk többet.</para> <para>Ennek segítségével ezt a hardvert is @@ -850,9 +849,8 @@ naplóállományokból is kinyerhetünk elegendõ információt ahhoz, hogy mûködésre bírjuk - rendszerünket. Mindenképpen legyen - kéznél ehhez egy - szövegszerkesztõ!</para> + rendszerünket. Ehhez mindenképpen legyen + kéznél egy szövegszerkesztõ!</para> <para>A jelenlegi szélesvásznú (WSXGA, WSXGA+, WUXGA, WXGA, WXGA+ és társai) @@ -897,9 +895,9 @@ <para>Ha az alábbi <literal>ModeLine</literal> értékek nem szerepelnének a - meghajtókban, akkor velük kapcsolatban - súgnunk kell az <application>&xorg;</application>nak - egy kicsit. A <filename>/var/log/Xorg.0.log</filename> + meghajtókban, akkor velük kapcsolatban egy kicsit + súgnunk kell az <application>&xorg;</application>-nak. + A <filename>/var/log/Xorg.0.log</filename> átrágásával elegendõ információt tudunk gyûjteni ahhoz, hogy manuálisan vegyünk fel használható @@ -914,15 +912,15 @@ (II) MGA(0): Ranges: V min: 48 V max: 85 Hz, H min: 30 H max: 94 kHz, PixClock max 170 MHz</programlisting> <para>Ezeket nevezik EDID-adatoknak (Extended display - identification data, vagyis kb. bõvített - megjelenítési azonosító adatok). - Belõlük a megfelelõ <literal>ModeLine</literal> - sor létrehozása csupán annyiból - áll, hogy a számértékeket a - megfelelõ sorrendbe tesszük:</para> + identification data, vagyis <quote>bõvített + megjelenítési azonosító + adatoknak</quote>). Belõlük a megfelelõ + <literal>ModeLine</literal> sor létrehozása + csupán annyiból áll, hogy a + számértékeket a megfelelõ sorrendbe + tesszük:</para> - <programlisting>ModeLine <name> <clock> <4 horiz. - timings> <4 vert. timings></programlisting> + <programlisting>ModeLine <name> <clock> <4 horiz. timings> <4 vert. timings></programlisting> <para>Ezáltal a példában látott <literal>"Monitor"</literal> szakasz @@ -970,13 +968,13 @@ számára. A nagyobb méretû bemutatókon a betûi szögletesen és idétlenül néznek ki, a - <application>&netscape;</application>-ben megjelenõ kisebb + <application>&netscape;</application>ben megjelenõ kisebb betûk pedig szinte teljességgel olvashatatlanok. - Viszont rengeteg szabad, nagyon jó - minõségû és könnyen + Viszont manapság már rengeteg szabad, nagyon + jó minõségû és könnyen használható Type1 (&postscript;) - betûtípus érhetõ már el az - X11-hez. Például az URW + betûtípus érhetõ el az X11-hez. + Például az URW betûtípus-gyûjtemény (<filename role="package">x11-fonts/urwfonts</filename>) a szabványos Type1 betûtípusok (<trademark @@ -1011,7 +1009,7 @@ <para>Ugyanígy járjunk el a freefont és a többi gyûjtemény esetén is. Az X - szerver akkor fogja észlelni ezket a + szerver akkor fogja észlelni ezeket a betûtípusokat, ha hozzáadjuk a következõ sort a konfigurációs állományához @@ -1046,76 +1044,77 @@ <sect2 id="truetype"> <title>&truetype; betûtípusok</title> - <indexterm><primary>TrueType - betûtípusok</primary></indexterm> - <indexterm> - <primary>betûtípusok</primary> - <secondary>TrueType</secondary> - </indexterm> + <indexterm><primary>TrueType + betûtípusok</primary></indexterm> + <indexterm> + <primary>betûtípusok</primary> + <secondary>TrueType</secondary> + </indexterm> - <para>Az <application>&xorg;</application> beépített - támogatást tartalmaz a &truetype; - betûtípusok rendereléséhez. Két - különbözõ modul valósítja meg - ezt a feladatot. Ebben példában a freetype - nevû modult használjuk, mivel sokkal jobban - illeszkedik a többi betûrenderelõhöz. A - freetype modul használatához mindössze az - <filename>/etc/X11/xorg.conf</filename> állomány - <literal>"Module"</literal> szakaszába kell beírnunk - a következõ sort:</para> + <para>Az <application>&xorg;</application> beépített + támogatást tartalmaz a &truetype; + betûtípusok rendereléséhez. + Két különbözõ modul + valósítja meg ezt a feladatot. Ebben + példában a freetype nevû modult + használjuk, mivel sokkal jobban illeszkedik a többi + betûrenderelõhöz. A freetype modul + használatához mindössze az + <filename>/etc/X11/xorg.conf</filename> állomány + <literal>"Module"</literal> szakaszába kell + beírnunk a következõ sort:</para> - <programlisting>Load "freetype"</programlisting> + <programlisting>Load "freetype"</programlisting> - <para>Most pedig hozzunk létre egy könyvtárat a - &truetype; betûtípusok számára (ez - legyen például a - <filename>/usr/local/lib/X11/fonts/TrueType</filename>), majd - másoljuk az összes &truetype; - betûtípusunkat ide. Vigyázzunk rá, hogy - &macintosh;-ról &truetype; betûtípusok - közvetlenül nem hozhatóak át, az X11 - számára &unix;/&ms-dos;/&windows; formátumban - kell lenniük. Miután sikerült - átmásolnunk az állományokat ebbe a - könyvtárba, használjuk a - <application>ttmkfdir</application> parancsot a - <filename>fonts.dir</filename> állomány - létrehozására, aminek révén az - X betûrenderelõje tudnia fogja, hogy új - állományokat telepítettünk. A - <command>ttmkfdir</command> <filename - role="package">x11-fonts/ttmkfdir</filename> néven - elérhetõ a &os; - Portgyûjteményébõl.</para> + <para>Most pedig hozzunk létre egy könyvtárat a + &truetype; betûtípusok számára (ez + legyen például a + <filename>/usr/local/lib/X11/fonts/TrueType</filename>), majd + másoljuk az összes &truetype; + betûtípusunkat ide. Vigyázzunk rá, + hogy &macintosh;-ról &truetype; betûtípusok + közvetlenül nem hozhatóak át, az X11 + számára &unix;/&ms-dos;/&windows; + formátumban kell lenniük. Miután + sikerült átmásolnunk az + állományokat ebbe a könyvtárba, + használjuk a <application>ttmkfdir</application> + parancsot a <filename>fonts.dir</filename> + állomány létrehozására, + aminek révén az X betûrenderelõje tudnia + fogja, hogy új állományokat + telepítettünk. A <command>ttmkfdir</command> + <filename role="package">x11-fonts/ttmkfdir</filename> + néven elérhetõ a &os; + Portgyûjteményébõl.</para> - <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/local/lib/X11/fonts/TrueType</userinput> + <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/local/lib/X11/fonts/TrueType</userinput> &prompt.root; <userinput>ttmkfdir -o fonts.dir</userinput></screen> - <para>Ezután adjuk hozzá a &truetype; - könyvtárat a betûtípusok - könyvtáraihoz. Itt is a <link - linkend="type1">Type1</link> betûtípusoknál - leírtak szerint kell eljárnunk, vagyis - használjunk a</para> + <para>Ezután adjuk hozzá a &truetype; + könyvtárat a betûtípusok + könyvtáraihoz. Itt is a <link + linkend="type1">Type1</link> betûtípusoknál + leírtak szerint kell eljárnunk, vagyis + használjunk a</para> - <screen>&prompt.user; <userinput>xset fp+ /usr/local/lib/X11/fonts/TrueType</userinput> + <screen>&prompt.user; <userinput>xset fp+ /usr/local/lib/X11/fonts/TrueType</userinput> &prompt.user; <userinput>xset fp rehash</userinput></screen> - <para>parancsot, vagy adjunk hozzá a - <filename>xorg.conf</filename> állományhoz egy - további <literal>FontPath</literal> sort.</para> + <para>parancsot, vagy adjunk hozzá a + <filename>xorg.conf</filename> állományhoz egy + további <literal>FontPath</literal> sort.</para> - <para>Ezzel végeztünk is. Innentõl kezdve a - <application>&netscape;</application>, - <application>Gimp</application>, a - <application>&staroffice;</application> és mindegyik - más X alkalmazás fel fogja ismerni a frissen - telepített &truetype; betûtípusokat. A nagyon - kicsi betûk (egy honlap megtekintése során, - nagyfelbontásban) és a nagyon nagy betûk (a - <application>&staroffice;</application> használatakor) most - már sokkal jobban fognak mutatni.</para> + <para>Ezzel végeztünk is. Innentõl kezdve a + <application>&netscape;</application>, + <application>Gimp</application>, a + <application>&staroffice;</application> és mindegyik X + alkalmazás fel fogja ismerni a frissen telepített + &truetype; betûtípusokat. A nagyon kicsi betûk + (egy honlap megtekintése során, + nagyfelbontásban) és a nagyon nagy betûk (a + <application>&staroffice;</application> használatakor) + most már sokkal jobban fognak mutatni.</para> </sect2> @@ -1183,7 +1182,7 @@ <para>Az állománynak XML formátumúnak kell lennie. Különösen ügyeljünk a - kis- és nagybetûkre és + kis- és nagybetûkre, illetve gyõzödjünk meg mindig róla, hogy lezártuk-e az összes taget. Az állomány a szokásos XML-fejléccel @@ -1211,7 +1210,7 @@ állományba, nagyjából ilyen alakban:</para> - <programlisting><dir>/az/én/betû/típusaim</dir></programlisting> + <programlisting><dir>/az/en/betu/tipusaim</dir></programlisting> <para>Az új betûtípusok, de legfõképpen az új betûtípusokat @@ -1344,10 +1343,10 @@ nevû állományt. Fésüljük össze ennek az állománynak a tartalmát a <filename>/usr/local/etc/fonts/local.conf</filename> - tartalmával és a Bitstream betûtípusok - maguktól felváltják az X11 - alapértelmezett talpas (serif), talpatlan (sans serif) - és egyenszélességû (monospaced) + tartalmával, és a Bitstream + betûtípusok maguktól felváltják + az X11 alapértelmezett talpas (serif), talpatlan (sans + serif) és egyenszélességû (monospaced) betûtípusait.</para> <para>Végezetül a felhasználók is @@ -1367,7 +1366,7 @@ <para>Még egy utolsó ötlet: LCD képernyõk esetén szükségünk - lehet az ún. sub-pixel sampling + lehet az ún. <quote>sub-pixel sampling</quote> (részképpont mintavételezési) technikára. Ezzel lényegében a (vízszintesen elválasztott) vörös, @@ -1398,7 +1397,7 @@ értéket <literal>bgr</literal>-re, <literal>vrgb</literal>-re vagy <literal>vbgr</literal>-re kell cserélnünk. Próbálgassuk - és kiderül, melyikkel mûködik + és kiderül, hogy melyikkel mûködik jobban.</para> </note> @@ -1475,13 +1474,14 @@ <para>Az <application>XDM</application> tulajdonképpen a felhasználó számára ugyanazokat a funkciókat nyújtja, mint a &man.getty.8; program - (errõl bõvebben ld. <xref linkend="term-config">). - Tehát: belépteti a felhasználót a - szerverre, ahova csatlakozott, illetve elindítja helyette - a hozzátartozó munkamenet kezelõjét - (ami általában egy X-es ablakkezelõ). Az - <application>XDM</application> megvárja ennek a - programnak a befejezõdését, ami egyben jelzi + (errõl bõvebben lásd <xref + linkend="term-config">). Tehát: belépteti a + felhasználót a szerverre, ahova csatlakozott, + illetve elindítja helyette a hozzátartozó + munkamenet kezelõjét (ami általában + egy X-es ablakkezelõ). Az <application>XDM</application> + megvárja ennek a programnak a + befejezõdését, ami egyben jelzi számára, hogy a felhasználó elvégezte a dolgát, és kilépteti a szerverrõl. Ezután az @@ -1509,13 +1509,12 @@ bejegyzést az <filename>/etc/ttys</filename> állományhoz. Ennek a formai szabályairól és - használatáról bõvebben ld. <xref - linkend="term-etcttys">. Az <filename>/etc/ttys</filename> - alapértelmezett változatában az - <application>XDM</application> démon virtuális - terminálon történõ - futtatását így találhatjuk - meg:</para> + használatáról bõvebben lásd + <xref linkend="term-etcttys">. Az + <filename>/etc/ttys</filename> alapértelmezett + változatában az <application>XDM</application> + démont ebben a formában találjuk meg a + virtuális terminálok között:</para> <screen>ttyv8 "/usr/local/bin/xdm -nodaemon" xterm off secure</screen> @@ -1606,16 +1605,16 @@ <row> <entry><filename>xdm-pid</filename></entry> <entry>A jelenleg futó XDM-hez tartozó - folyamat azonosítója.</entry> + azonosító.</entry> </row> </tbody> </tgroup> </informaltable> - <para>Ebben a könyvtárban fellelhetõ még - néhány program és szkript az munkaasztalunk - beállításához az - <application>XDM</application> futása során. Ezen + <para>Ebben a könyvtárban találunk még + néhány olyan programot és szkriptet, + amelyekkel be tudjuk állítani a munkaasztalunkat + az <application>XDM</application> futása alatt. Ezen állományok céljait egyenként ismertetni fogjuk. A felépítésükrõl és @@ -1650,8 +1649,8 @@ nem állítottuk a távoli számítógépek csatlakoztathatóságát. - Alapértelmezés szerint semmilyen klienst nem - enged csatlakozni.</para> + Alapértelmezés szerint viszont semmilyen klienst + nem enged csatlakozni.</para> </sect3> @@ -1743,10 +1742,10 @@ is kapcsolódni, ha átírjuk a hozzáférésre vonatkozó szabályokat és engedélyezzük rajta a - kapcsolódást. A szabályok az - alapértelmezés szerint nagyon óvatosak. Az - <application>XDM</application>-hez történõ - kapcsolódás engedélyezéséhez + kapcsolódást. Az alapértelmezett + szabályok nagyon óvatosak. Ha tehát + engedélyezni akarjuk a kívülrõl + érkezõ kapcsolódásokat, akkor ahhoz elõször az <filename>xdm-config</filename> állományból vegyük ki az alábbi sort:</para> @@ -1758,15 +1757,15 @@ <para>Ezután indítsuk újra az <application>XDM</application>-et. Ne felejtsük el, hogy az app-defaults állományokban a - megjegyzéseket <quote>!</quote> - (felkiáltójel)lel kezdõdnek, nem pedig a + megjegyzések <quote>!</quote> + (felkiáltó)jellel kezdõdnek, nem pedig a megszokott <quote>#</quote> (kettõskereszt)tel. A fentieknél természetesen szigorúbb hozzáférési szabályok is szükségesek lehetnek — ezzel kapcsolatban nézzük meg <filename>Xaccess</filename> állományban szereplõ példákat, - illetve lapozzuk fel a &man.xdm.1; man oldalt.</para> + illetve lapozzuk fel az &man.xdm.1; man oldalt.</para> </sect2> @@ -1808,9 +1807,9 @@ szó. Maga a <quote>munkakörnyezet</quote> elnevezés sok mindenre utalhat egy mezei ablakkezelõtõl kezdve az asztali alkalmazások - teljes garmadájáig, ahogy a + teljes garmadájáig, ahogy igaz ez a <application>KDE</application> vagy a - <application>GNOME</application> esetén is.</para> + <application>GNOME</application> esetében is.</para> <sect2 id="x11-wm-gnome"> <title>A GNOME</title> @@ -1902,18 +1901,18 @@ saját <filename>.xinitrc</filename> állományunk, akkor nincs más teendõnk, mint átírni az aktuális - ablakkezelõnket behívó sort a + ablakkezelõnket hívó sort a <application>/usr/local/bin/gnome-session</application> sorra. Ha nem csináltunk elõtte semmilyen különleges dolgot az említett - konfigurációs állománnyal, + konfigurációs állománnyal, akkor elegendõ csak ennyit beírnunk:</para> <screen>&prompt.user; <userinput>echo "/usr/local/bin/gnome-session" > ~/.xinitrc</userinput></screen> <para>Ezt követõen írjuk be a <command>startx</command> parancsot, és a - <application>GNOME</application> munkakörnyezet fog + <application>GNOME</application> munkakörnyezete fog elindulni.</para> <note> @@ -1925,7 +1924,7 @@ állományt, amely ezt a parancsot tartalmazza. Ehhez nyissuk meg és cseréljük ki benne a korábbi ablakkezelõnk - meghívását a + hívását a <application>/usr/local/bin/gnome-session</application> utasításra:</para> </note> @@ -1966,14 +1965,20 @@ tehát a <application>GNOME</application> legfrissebb verzióiban már használhatjuk az élsimítást. Ehhez menjünk az - <menuchoice> <guimenu>Alkalmazások</guimenu> - <guisubmenu>A munkaasztal - beállításai</guisubmenu> - <guimenuitem>Betûk</guimenuitem> </menuchoice> - menübe, majd válasszuk vagy a <guibutton>A - legszebb betûforma</guibutton>, <guibutton>A legjobb - kontraszt</guibutton> vagy a <guibutton>Simítás - a képponton belül (LCD)</guibutton> + <menuchoice> <guimenu>Applications</guimenu> + <guisubmenu>Desktop Preferences</guisubmenu> + <guisubmenu>Font</guisubmenu> </menuchoice> (a magyar + változatban ez az <menuchoice> + <guimenu>Alkalmazások</guimenu> <guisubmenu>A + munkaasztal beállításai</guisubmenu> + <guimenuitem>Betûk</guimenuitem> </menuchoice>) + menübe, majd válasszuk vagy a <guibutton>Best + shapes</guibutton> (<guibutton>A legszebb + betûforma</guibutton>), <guibutton>Best + contrast</guibutton> (<guibutton>A legjobb + kontraszt</guibutton>) vagy a <guibutton>Subpixel smoothing + (LCDs)</guibutton> (<guibutton>Simítás a + képponton belül (LCD)</guibutton>) menüpontot. A GTK+-ot használó, de közvetlenül a <application>GNOME</application>-hoz nem tartozó alkalmazások esetén pedig @@ -2052,13 +2057,14 @@ <para>A <application>KDE</application>-hez egy <application>Konqueror</application> nevû böngészõ is tartozik, mely a többi - &unix;-os böngészõ komoly ellenfelének + &unix;os böngészõ komoly ellenfelének bizonyul. A <application>KDE</application>-rõl többet a <ulink url="http://www.kde.org/">KDE honlapján</ulink> olvashatunk. A <application>KDE</application> &os;-re - vonatkozó tudnivalóiról és - anyagokról a <ulink url="http://freebsd.kde.org/">&os; - KDE csapat</ulink> honlapján találhatunk + vonatkozó tudnivalóiról és a + hozzátartozó anyagokról a <ulink + url="http://freebsd.kde.org/">&os; KDE csapat</ulink> + honlapján találhatunk információkat.</para> </sect3> @@ -2068,13 +2074,13 @@ <para>Ahogy a <application>GNOME</application> és a többi más munkakörnyezet esetében is, - maga a program könnyen feltelepíthetõ + maga a program könnyen telepíthetõ csomagból vagy a Portgyûjtemény segítségével is:</para> <para>A <application>KDE</application> csomagját hálózaton keresztül így tudjuk - feltelepíteni:</para> + telepíteni:</para> >>> TRUNCATED FOR MAIL (1000 lines) <<<
Want to link to this message? Use this URL: <https://mail-archive.FreeBSD.org/cgi/mid.cgi?200804192135.m3JLZQHn039401>