Date: Mon, 5 May 2008 05:27:11 GMT From: Gabor Pali <pgj@FreeBSD.org> To: Perforce Change Reviews <perforce@FreeBSD.org> Subject: PERFORCE change 141171 for review Message-ID: <200805050527.m455RBmJ030164@repoman.freebsd.org>
next in thread | raw e-mail | index | archive | help
http://perforce.freebsd.org/chv.cgi?CH=141171 Change 141171 by pgj@disznohal on 2008/05/05 05:26:13 Cleanup in Chapter 24. Affected files ... .. //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/serialcomms/chapter.sgml#4 edit Differences ... ==== //depot/projects/docproj_hu/books/handbook/serialcomms/chapter.sgml#4 (text+ko) ==== @@ -21,13 +21,13 @@ kommunikációt. Tulajdonképpen az elsõ &unix;-os gépek is soros vonalon kapták a felhasználóktól a bemenetet és - ugyanígy küldték vissza a kimenetet. Sokat - változtak már az idõk azóta, hogy egy + ugyanígy küldték vissza a kimenetet. Az + idõk azóta már sokat változtak, hogy egy átlagos <quote>terminál</quote> mindössze egy 10 karakter per másodperc sebességû soros nyomtatóból és egy billentyûzetbõl állt. Ebben a fejezetben ismertetünk - néhány olyan megoldást, amivel a &os; + néhány olyan megoldást, amellyel a &os; képes soros vonalon keresztül kommunikálni.</para> @@ -35,33 +35,46 @@ megismerjük:</para> <itemizedlist> - <listitem><para>hogyan kapcsoljunk terminálokat a &os; - rendszerünkre</para></listitem> - <listitem><para>hogyan tárcsázzunk modem - segítségével távoli - számítógépeket</para></listitem> - <listitem><para>hogyan tegyük lehetõvé - gépünkre a bejelentkezést távoli - felhasználók - számára</para></listitem> - <listitem><para>hogyan indítsuk a rendszerünket soros - konzolról</para></listitem> + <listitem> + <para>hogyan kapcsoljunk terminálokat a &os; + rendszerünkre;</para> + </listitem> + <listitem> + <para>hogyan tárcsázzunk modem + segítségével távoli + számítógépeket;</para> + </listitem> + <listitem> + <para>hogyan tegyük lehetõvé + gépünkre a bejelentkezést távoli + felhasználók számára;</para> + </listitem> + <listitem> + <para>hogyan indítsuk a rendszerünket soros + konzolról.</para> + </listitem> </itemizedlist> <para>A fejezet elolvasásához ajánlott:</para> <itemizedlist> - <listitem><para>egy új rendszermag - beállításának és - telepítésének ismerete (<xref - linkend="kernelconfig">).</para></listitem> - <listitem><para>a &unix;-os engedélyek és a benne - futtatott programok mûködtetésének - megértése (<xref - linkend="basics">).</para></listitem> - <listitem><para>annak a soros vonali hardver (modem vagy - többportos kártya) kézikönyve, amit a - &os;-vel használni szeretnénk</para></listitem> + <listitem> + <para>egy új rendszermag + beállításának és + telepítésének ismerete (<xref + linkend="kernelconfig">);</para> + </listitem> + <listitem> + <para>a &unix;-os engedélyek és a &unix; alatt + futtatott programok mûködtetésének + megértése (<xref + linkend="basics">);</para></listitem> + <listitem> + <para>annak a soros vonali hardvernek (modemnek vagy + többportos kártyának a) + kézikönyve, amelyet a &os;-vel használni + szeretnénk</para> + </listitem> </itemizedlist> </sect1> @@ -146,8 +159,8 @@ <para>A soros kábeleknek több különbözõ típusa van. - Közülük a céljainkhoz leginkább - illesztedõ két legismertebb változatuk az + Közülük a céljainknak leginkább + megfelelõ két legismertebb változatuk az ún. null-modem és a szabványos (<quote>egyenes</quote>) RS-232-es soros kábelek. A hardverhez tartozó dokumentációban @@ -166,21 +179,21 @@ felcserélten. Például az <quote>átküldött adat</quote> (Transmitted Data, TD) jelzésû tû a kábel - másik végen a <quote>fogadott adat</quote> - (Received Data, RD) tûhöz fut be.</para> + másik végén a <quote>fogadott + adat</quote> (Received Data, RD) tûhöz fut + be.</para> <para>A terminálokhoz akár saját magunk - is le tudunk gyártani egy null-modem kábelt (pl. - ha a boltiakkal nem vagyunk megelégedve). A - következõ táblázatban az RS-232C - <link linkend="serialcomms-signal-names">jeleit</link> - és érintkezõinek - számozását láthatjuk egy - DB-25-ös csatlakozó esetében. - Vegyük észre, hogy a szabvány a - kábel két 1-es tûjét - összekapcsoló vonalat - <emphasis>védõföldnek</emphasis> + is le tudunk gyártani egy null-modem kábelt + (például ha a boltiakkal nem lennénk + megelégedve). A következõ + táblázatban az RS-232C <link + linkend="serialcomms-signal-names">jeleit</link> és + érintkezõinek számozását + láthatjuk egy DB-25-ös csatlakozó + esetében. A szabvány a kábel + két 1-es tûjét összekapcsoló + vonalat <emphasis>védõföldnek</emphasis> (Protective Ground, PD) nevezi, de ezt gyakran el is hagyják. Némely terminál remekül mûködik mindössze a 2-es, 3-as és 7-es @@ -190,7 +203,7 @@ igényelnek.</para> <table frame="none" pgwide="1"> - <title>DB-25 DB-25 közti null-modem + <title>A DB-25 DB-25 közti null-modem kábel</title> <tgroup cols="5"> @@ -284,7 +297,8 @@ két séma.</para> <table frame="none" pgwide="1"> - <title>DB-9 DB-9 null-modem kábel</title> + <title>A DB-9 DB-9 közti null-modem + kábel</title> <tgroup cols="5"> <thead> @@ -373,8 +387,8 @@ </tgroup> </table> - <table frame="none" pgwide="1"> - <title>DB-9 DB-25 null-modem kábel</title> + <table frame="none" pgwide="1"> <title>DB-9 DB-25 közti + null-modem kábel</title> <tgroup cols="5"> <thead> @@ -469,18 +483,18 @@ azt általában úgy valósítják meg, hogy a két tût a saját oldalukon összekötik, - majd ezt hozzákapcsolják a harmadik + majd ezt kapcsolják hozzá a harmadik tûhöz.</para> </note> <para>Ezek a megoldások a legnépszerûbbek. Természetesen a tûk összekötésének több más - variációja is létezik (amirõl az + variációja is létezik (ezekrõl az <emphasis>RS-232 Made Easy</emphasis> c. könyvben olvashatunk bõvebben), ahol az SG párja az SG, a - TD párja az RD, a RTS és a CTS párja az - DCD, a DTR párja a DSR és ugyanezek + TD párja az RD, az RTS és a CTS párja + az DCD, a DTR párja a DSR és ugyanezek fordítva.</para> </sect4> @@ -500,7 +514,8 @@ kábeleket többnyire a számítógépek és a modemek között alkalmazzák, de egyes - terminál esetében is kellhet.</para> + termináltípusok esetében is + szükségünk lehet rá.</para> </sect4> </sect3> @@ -508,7 +523,7 @@ <sect3 id="term-ports"> <title>A portok</title> - <para>A soros port olyan eszköz, amiken keresztül a + <para>A soros port olyan eszköz, amelyen keresztül a &os;-s gép és a terminál között adatokat tudunk közvetíteni. Ebben a szakaszban az ilyen portok különféle típusait @@ -519,27 +534,28 @@ <title>A portok típusai</title> <para>A soros portoknak több típusa - létezik. Mielõtt vásárolnánk - egy készítenénk egy soros - kábelt, mindenképpen gyõzödjünk - meg róla, hogy csatlakoztatni tudjuk-e a &os;-s - rendszerünkhöz és a - terminálhoz.</para> + létezik. Mielõtt + vásárolnánk egy + készítenénk egy soros kábelt, + mindenképpen gyõzödjünk meg + róla, hogy csatlakoztatni tudjuk majd a &os;-s + rendszerünkhöz és a terminálhoz + egyaránt.</para> <para>A legtöbb terminálon DB-25-ös portot találunk. A személyi számítógépek, köztük azok, amelyeken &os; fut, DB-25-ös és DB-9es portokkal rendelkeznek. Ha a gépünkben egy - többportos soros kártya van, akkor rajtuk + többportos soros kártya van, akkor ezeken kívül még RJ-12-es és RJ-45-ös portjaink is lehetnek.</para> <para>A hardverhez tartozó - dokumentációból tudjuk kideríteni - az adott port konkrét fajtáját, de - gyakran a port vizuális vizsgálata is - segíthet eldönteni a + dokumentációból tudjuk + kideríteni az adott port konkrét + fajtáját, de gyakran a port vizuális + vizsgálata is segíthet eldönteni a kérdést.</para> </sect4> @@ -571,14 +587,15 @@ <listitem> <para>A híváshoz használt portok - nevei + nevei <filename>/dev/cuad<replaceable>N</replaceable></filename> alakúak. A hívó portokat terminálok esetében ritkán alkalmazzák, helyettük inkább csak - modemekhez. A hívó portokat akkor - érdemes használni, ha a soros kábel - vagy a terminál nem ismeri a DCD jelet.</para> + modemekhez használják. A + hívó portokat akkor érdemes + használni, ha a soros kábel vagy a + terminál nem ismeri a DCD jelet.</para> <note> <para>A &os; 5.X és korábbi @@ -590,12 +607,11 @@ </itemizedlist> <para>Ha a terminált az elsõ soros portra (ami - &ms-dos;-ban a <devicename>COM1</devicename>) csatlakoztattuk, - akkor a <filename>/dev/ttyd0</filename> + &ms-dos;-ban a <devicename>COM1</devicename>) + csatlakoztattuk, akkor a <filename>/dev/ttyd0</filename> segítségével fogunk rá hivatkozni. Ha viszont a második soros porton - (más néven a - <devicename>COM2</devicename>-ön) + (más néven <devicename>COM2</devicename>) található, akkor a <filename>/dev/ttyd1</filename> eszközt használjuk, és így @@ -617,17 +633,17 @@ többportos soros csatolókártyákat is, például a BocaBoard 1008 és 2016 típusokat, valamint több intelligensebb - többportos kártyát, mondjuk a Digiboard - és a Stallion Technologies gyártmányait. - Azonban az alap rendszermag csak a szabványos COM - portokat keresi.</para> + többportos kártyát, például a + Digiboard és a Stallion Technologies + gyártmányait. Az alap rendszermag azonban csak a + szabványos COM portokat keresi.</para> <para>Ha ellenõrizni akarjuk, hogy a rendszermag rendben megtalálta a soros portokat, akkor figyelmesen olvassuk el a rendszerindítás során megjelenõ üzeneteket, vagy az <command>/sbin/dmesg</command> parancs - kiadásával játsszuk vissza a rendszermag - üzeneteit. Különösen a + kiadásával kérdezzük vissza a + rendszermag üzeneteit. Különösen a <literal>sio</literal> kezdetû sorokra kell figyelnünk.</para> @@ -639,7 +655,7 @@ <screen>&prompt.root; <userinput>/sbin/dmesg | grep 'sio'</userinput></screen> </tip> - <para>Például ha négy soros port + <para>Például, ha négy soros port található a rendszerünkben, akkor a rájuk vonatkozó rendszerüzenetek a következõk lesznek:</para> @@ -659,7 +675,7 @@ kell módosítanunk. Tegyük megjegyzésbe vagy akár teljesen távolítsuk is el azokat az eszközöket, - amikkel nem rendelkezünk.</para> + amelyekkel nem rendelkezünk.</para> <para>A soros portok és a többportos kártyák beállításával @@ -681,14 +697,13 @@ adott porthoz tartozó gyakori címeket képviselik. A 4-es, 3-as, 5-ös és 9 megszakítások is igen általánosak - ezeknél. Azonban szeretnénk hozzátenni, - hogy a hagyományos soros portok az ISA buszos PC-ken - <emphasis>nem képesek</emphasis> a - megszakításokon osztozni. (A többportos - kártyák azonban lehetõvé teszik az - összes 16550A számára, hogy mindössze - egy vagy két megszakítást - használjon.)</para> + ezeknél. A hagyományos soros portok viszont az + ISA buszos PC-k esetében <emphasis>nem + képesek</emphasis> a megszakításokon + osztozni. (A többportos kártyák azonban + lehetõvé teszik az 16550A számára, + hogy mindössze egy vagy két + megszakítást használjon.)</para> </note> </sect2> @@ -728,19 +743,19 @@ és <filename>/dev/cuala<replaceable>N</replaceable></filename> &os; 5.X alatt) Az inicializációs - állományokat a port megnyitásakor + állományok a port megnyitásakor használhatóak a hozzátartozó paraméterek beállítására, például így tudjuk elküldeni a <literal>crtscts</literal> utasítást az olyan modemeknek, amelyek a forgalom irányítását - <literal>RTS/CTS</literal> jelezéssel + <literal>RTS/CTS</literal> jelzéseken keresztül valósítják meg. A zároló állományokkal a portokra vonatkozó zárolásokat állíthatjuk be, így a felhasználók vagy a programok nem - lesznek képesek bizonyos paraméterek + lesznek képesek bizonyos paramétereket megváltoztatni. A &man.termios.4;, &man.sio.4; és &man.stty.1; man oldalakon olvashatunk részletesebben a terminálok beállításairól, @@ -753,73 +768,75 @@ <sect2 id="serial-hw-config"> <title>A soros port beállítása</title> - <indexterm><primary><devicename>ttyd</devicename></primary></indexterm> - <indexterm><primary><devicename>cuad</devicename></primary></indexterm> + <indexterm><primary><devicename>ttyd</devicename></primary></indexterm> + <indexterm><primary><devicename>cuad</devicename></primary></indexterm> - <para>A <devicename>ttyd<replaceable>N</replaceable></devicename> - (vagy <devicename>cuad<replaceable>N</replaceable></devicename>) - lesz az az eszköz, amit majd az - alkalmazásainkból el akarunk érni. Amikor - egy futó program megnyit egy ilyen eszközt, mindig - tartoznak hozzá alapértelmezett terminál I/O - beállítások. Ezeket a következõ - paranccsal tudjuk lekérdezni:</para> + <para>A <devicename>ttyd<replaceable>N</replaceable></devicename> + (vagy <devicename>cuad<replaceable>N</replaceable></devicename>) + lesz az az eszköz, amit majd az + alkalmazásainkból el akarunk érni. Amikor + egy futó program megnyit egy ilyen eszközt, mindig + tartoznak hozzá alapértelmezett terminál + I/O beállítások. Ezeket a + következõ paranccsal tudjuk lekérdezni:</para> - <screen>&prompt.root; <userinput>stty -a -f /dev/ttyd1</userinput></screen> + <screen>&prompt.root; <userinput>stty -a -f /dev/ttyd1</userinput></screen> - <para>Ha megváltoztatjuk az eszköz - beállításait, akkor azok egészen addig - érvényben is maradnak, amíg le nem - zárjuk. Ha tehát ezután újra - megnyitjuk, akkor minden visszaáll az - alapértelmezett állapotra. Az - alapértelmezett beállítások - megváltoztatásához a <quote>kezdeti - állapotot</quote> szimbolizáló eszközt - kell megnyitnunk és átállítanunk. - Például ha alapból engedélyezni - akarjuk a <option>CLOCAL</option> módot, a 8 bites - kommunikációt és a <option>XON/XOFF</option> - típusú forgalomirányítást a - <devicename>ttyd5</devicename> eszközön, akkor a - következõt gépeljük be:</para> + <para>Ha megváltoztatjuk az eszköz + beállításait, akkor azok egészen + addig érvényben is maradnak, amíg le nem + zárjuk. Ha tehát ezután újra + megnyitjuk, akkor minden visszaáll az + alapértelmezett állapotra. Az + alapértelmezett beállítások + megváltoztatásához a <quote>kezdeti + állapotot</quote> szimbolizáló eszközt + kell megnyitnunk és átállítanunk. + Például, ha alapból engedélyezni + akarjuk a <option>CLOCAL</option> módot, a 8 bites + kommunikációt és a + <option>XON/XOFF</option> típusú + forgalomirányítást a + <devicename>ttyd5</devicename> eszközön, akkor a + következõt gépeljük be:</para> - <screen>&prompt.root; <userinput>stty -f /dev/ttyd5.init clocal cs8 ixon ixoff</userinput></screen> + <screen>&prompt.root; <userinput>stty -f /dev/ttyd5.init clocal cs8 ixon ixoff</userinput></screen> - <indexterm> - <primary>rc állományok</primary> - <secondary><filename>rc.serial</filename></secondary> - </indexterm> + <indexterm> + <primary>rc állományok</primary> + <secondary><filename>rc.serial</filename></secondary> + </indexterm> - <para>A soros eszközök rendszerszintû - inicializálását az - <filename>/etc/rc.d/serial</filename> állomány - vezérli. Lényegében ez határozza meg - az összes soros eszköz alapértelmezett - beállítását.</para> + <para>A soros eszközök rendszerszintû + inicializálását az + <filename>/etc/rc.d/serial</filename> állomány + vezérli. Lényegében ez határozza + meg az összes soros eszköz alapértelmezett + beállítását.</para> - <para>Ha bizonyos beállítások - megváltoztatását tiltani szeretnénk az - alkalmazások felé, akkor azt a <quote>zárolt - állapotot</quote> tartalmazó eszközben kell - rögzítenünk. Például ha a - <devicename>ttyd5</devicename> eszköz - sebességét fixen 57600 bps-ra akarjuk - beállítani, akkor írjuk be ezt:</para> + <para>Ha bizonyos beállítások + megváltoztatását tiltani szeretnénk + az alkalmazások felé, akkor azt a + <quote>zárolt állapotot</quote> tartalmazó + eszközben kell rögzítenünk. + Például, ha a <devicename>ttyd5</devicename> + eszköz sebességét fixen 57600 bps-ra + akarjuk beállítani, akkor írjuk be + ezt:</para> - <screen>&prompt.root; <userinput>stty -f /dev/ttyd5.lock 57600</userinput></screen> + <screen>&prompt.root; <userinput>stty -f /dev/ttyd5.lock 57600</userinput></screen> - <para>Ezután ha egy alkalmazás megnyitja a - <devicename>ttyd5</devicename> eszközt és - megpróbálja a port sebességét - átállítani, akkor az továbbra is - 57600 bps marad.</para> + <para>Ezután ha egy alkalmazás megnyitja a + <devicename>ttyd5</devicename> eszközt és + megpróbálja a port sebességét + átállítani, akkor az továbbra is + 57600 bps marad.</para> - <para>A kezdeti és a zárolt állapotot - képezõ eszközöket általában csak - a <username>root</username> felhasználó - számára szabad írhatóvá - tenni.</para> + <para>A kezdeti és a zárolt állapotot + képezõ eszközöket általában + csak a <username>root</username> felhasználó + számára szabad írhatóvá + tenni.</para> </sect2> </sect1> @@ -862,13 +879,13 @@ és vele szöveges módban dolgozunk.</para> <para>Napjaink személyi - számítógépein azonban + számítógépein azonban találhatunk már akár nagy felbontású megjelenítéssel megáldott konzolokat is, habár a soros porton keresztüli bejelentkezés lehetõsége még mind a mai napig elérhetõ a legtöbb - &unix; alapú rendszerben. Ez alól a &os; sem + &unix;-alapú rendszerben. Ez alól a &os; sem kivétel. Ha rákötünk egy terminált a gépünk egyik üres soros portjára, akkor a megszokott módon képesek @@ -895,18 +912,18 @@ <itemizedlist> <listitem> - <para><link linkend="term-dumb">a buta (dumb) + <para><link linkend="term-dumb">A buta (dumb) terminálok</link></para> </listitem> <listitem> - <para><link linkend="term-pcs">a terminálként + <para><link linkend="term-pcs">A terminálként funkcionáló személyi számítógépek</link></para> </listitem> <listitem> - <para><link linkend="term-x">az X + <para><link linkend="term-x">Az X terminálok</link></para> </listitem> </itemizedlist> @@ -919,7 +936,7 @@ <para>A buta terminál alatt olyan speciálizált eszközt értünk, - amivel soros vonalon keresztül csatlakozunk + amellyel soros vonalon keresztül csatlakozunk számítógépekhez. Azért nevezik ezeket <quote>butának</quote>, mert csupán annyi számítási @@ -931,16 +948,18 @@ számítógép fogja a szövegszerkesztõt, fordítóprogramot, levelezõ klienst, játékot és a - többit futtatni, amire vele kapcsolódtunk.</para> + többit futtatni, amelyre vele + kapcsolódtunk.</para> <para>A buta termináloknak többszáz, különbözõ gyártmányú - fajtája létezik. Ilyenek mondjuk a Digital - Equipment VT-100 vagy a Wyse WY-75 típusú - termináljai. A &os; szinte mindegyiküket ismeri. - Egyes drágább terminálok még - grafikus megjelenítésre is képesek, de - ezeket a lehetõségeket csak bizonyos szoftverek + fajtája létezik. Ilyenek például + a Digital Equipment VT-100 vagy a Wyse WY-75 + típusú termináljai. A &os; szinte + mindegyiküket ismeri. Egyes drágább + terminálok még grafikus + megjelenítésre is képesek, de ezeket a + lehetõségeket csak bizonyos szoftverek tudják ténylegesen kihasználni.</para> <para>A buta terminálok leginkább olyan @@ -968,7 +987,7 @@ szükségünk.</para> <para>Az ilyen fajta megoldás nagyon elterjedt az otthoni - használat esetén. Például ha + használat esetén. Például, ha valamelyik családtagunk éppen szorgalmasan dolgozik a &os; rendszerkonzolján, akkor a rákapcsolt terminálon keresztül még @@ -987,10 +1006,11 @@ <para>Ahol a <quote>soros-vonali-eszköz</quote> a rendszerünkben a soros portot jelölõ - speciális eszköz neve. A &os; 6.0 elõtti - változataiban ezek neve + speciális eszköz neve. A &os; 6.0 + elõtti változataiban ezek neve <devicename>/dev/cuaa<replaceable>N</replaceable></devicename>, - illetve a &os; 6.0 utáni változataiban pedig + illetve a &os; 6.0 utáni változataiban + pedig <devicename>/dev/cuad<replaceable>N</replaceable></devicename>.</para> <para>Az eszköz nevében az <quote>N</quote>-es @@ -998,13 +1018,13 @@ meg.</para> <note> - <para>Vegyük észre, hogy a &os;-ben az - eszközök sorszámozása - nullától kezdõdik, nem pedig egytõl - (ellentétben tehát azzal, ahogy azt az - &ms-dos; rendszerekben és leszármazottaikban - már megszokhattuk). Ez azt jelenti, hogy amit az - &ms-dos; alapú rendszerekben <quote>COM1</quote>-nek + <para>A &os;-ben az eszközök + sorszámozása nullától + kezdõdik, nem pedig egytõl (ellentétben + tehát azzal, ahogy azt az &ms-dos; rendszerekben + és leszármazottaikban már + megszokhattuk). Ez azt jelenti, hogy amit az &ms-dos; + alapú rendszerekben <quote>COM1</quote>-nek hívnak, az a &os;-ben általában a <filename>/dev/cuad0</filename>.</para> </note> @@ -1014,9 +1034,9 @@ Portgyûjteménybõl is elérhetõ programokat szeretnek inkább használni. A portok között találhatunk elég sok - olyan szoftvert, ami a &man.cu.1; és a &man.tip.1; + olyan szoftvert, amely a &man.cu.1; és a &man.tip.1; programokhoz hasonlóan mûködik. Ilyen - mondjuk a <filename + például a <filename role="package">comms/minicom</filename>.</para> </note> @@ -1026,16 +1046,16 @@ <title>Az X terminálok</title> <para>Az X terminálok a terminálok közül - a legfejlettebbek. Általában nem is soros porton, - hanem hálózaton, például + a legfejlettebbek. Általában nem is soros + porton, hanem hálózaton, például Etherneten keresztül csatlakoznak. Természetesen nem csak szöveges alkalmazásokat, hanem lényegében bármilyen X alkalmazást képesek megjeleníteni.</para> <para>Az X terminálokról itt most csak a - teljesség kedvéért szólunk, de ebben - a fejezetben <emphasis>nem</emphasis> + teljesség kedvéért szólunk, de + ebben a fejezetben <emphasis>nem</emphasis> szándékozunk tárgyalni az X terminálok csatlakoztatását, beállítását és @@ -1049,29 +1069,29 @@ <para>Ebben a fejezetben ismertetjük mindazt, ami ahhoz kell, hogy a &os; rendszerünkön engedélyezni tudjuk a - terminálokon keresztül történõ - bejelentkezéseket. Feltételezzük, hogy a - rendszermagunk támogatja a terminálok által - használt soros portokat — illetve hogy ezeket - már csatlakoztattuk is.</para> + terminálon keresztüli bejelentkezéseket. + Feltételezzük, hogy a rendszermagunk + támogatja a terminálok által + használt soros portokat, illetve, hogy ezeket már + csatlakoztattuk is.</para> <para>Ha visszagondolunk a <xref linkend="boot">re, akkor - eszünkbe juthat, hogy a rendszer indításakor az - <command>init</command> nevû program felelõs az + eszünkbe juthat, hogy a rendszer indításakor + az <command>init</command> nevû program felelõs az összes futó program irányításáért és inicializálódásáért. Az - <command>init</command> egy feladata, hogy beolvassa az + <command>init</command> egyik feladata, hogy beolvassa az <filename>/etc/ttys</filename> állományt és - neki megfelelõen elindítsa az elérhetõ - terminálokon a <command>getty</command> programot. A - <command>getty</command> felelõs a bejelentkezéshez - szükséges azonosító - beolvasásáért és a - <command>login</command> program + neki megfelelõen az elérhetõ + terminálokon elindítsa a <command>getty</command> + programot. A <command>getty</command> felelõs a + bejelentkezéshez szükséges + azonosító beolvasásáért + és a <command>login</command> program elindításáért.</para> - <para>Ennek megfelelõen tehát ha a &os; + <para>Ennek megfelelõen tehát, ha a &os; rendszerünkön terminálokat akarunk beállítani, akkor ehhez a következõ lépéseket kell megtennünk @@ -1119,10 +1139,10 @@ </step> </procedure> - <para>Kiegészítõ lépésként - a második lépéshez az + <para>A másik lépés + kiegészítõ lépéseként az <filename>/etc/gettytab</filename> állományban mi - magunk is készíthetünk egy saját + magunk is létrehozhatunk egy saját <replaceable>getty</replaceable> típust. A fejezetben ehhez ugyan nem adunk segítséget, de ha érdekel minket a téma, akkor ezzel kapcsolatban a @@ -1131,35 +1151,36 @@ <sect3 id="term-etcttys"> <title>Egy bejegyzés felvétele az - <filename>/etc/ttys</filename> állományba</title> + <filename>/etc/ttys</filename> + állományba</title> <para>Az <filename>/etc/ttys</filename> - állományban találhatjuk meg az összes - portot, ahonnan a &os; rendszerünk engedélyezi a - bejelentkezést. Például a - <filename>ttyv0</filename> elsõ virtuális konzol - is szerepel benne. Ezen a bejegyzésen keresztül - tudunk bejelentkezni a konzolra. Ebben az - állományban találjuk még a - többi virtuális konzol, soros port és - pszeudo terminál bejegyzéseit is. A - rögzített terminálok esetén + állományban találhatjuk meg az + összes portot, ahonnan a &os; rendszerünk + engedélyezi a bejelentkezést. + Például a <filename>ttyv0</filename>, az + elsõ virtuális konzol is szerepel benne. Ezen a + bejegyzésen keresztül tudunk bejelentkezni a + konzolra. Ebben az állományban találjuk + meg még a többi virtuális konzol, soros + port és pszeudoterminál bejegyzéseit is. + A rögzített terminálok esetén egyszerûen csak adjuk meg a soros porthoz tartozó - <filename>/dev</filename>-beli eszközt a - <filename>/dev</filename> elõtag nélkül - (így például a + <filename>/dev</filename> könyvtárbeli + eszközt a <filename>/dev</filename> elõtag + nélkül (így például a <filename>/dev/ttyv0</filename> <devicename>ttyv0</devicename> néven fog megjelenni).</para> <para>Az alap &os; telepítésben egy olyan <filename>/etc/ttys</filename> állomány - található, ami tartalmazza az elsõ - négy soros portot, a - <filename>ttyd0</filename>-tól kezdve a - <filename>ttyd3</filename>-ig. Ha tehát ezekre a - portokra csatlakoztatnunk egy terminált, akkor - már nem kell egy újabb bejegyzést - felvennünk hozzájuk.</para> + található, amely tartalmazza az elsõ + négy soros portot, a <devicename>ttyd0</devicename> + eszköztõl kezdve a <devicename>ttyd3</devicename> + eszközig. Ha tehát ezekre a portokra + csatlakoztatnunk egy terminált, akkor már nem + kell egy újabb bejegyzést felvennünk + hozzájuk.</para> <example id="ex-etc-ttys"> <title>Terminálok felvétele az @@ -1168,15 +1189,17 @@ <para>Tegyük fel, hogy két eszközt szeretnénk a rendszerünkhöz csatlakoztatni: - egy Wyse-50-es terminált és régi 286-os - IBM PC-t, amin a <application>Procomm</application> + egy Wyse-50-es terminált és egy régi + 286-os IBM PC-t, amelyen a + <application>Procomm</application> terminálszoftverrel emulálunk egy VT-100-as terminált. A Wyse terminált a második - soros portja kötjük, míg a 286-ost a - hatodik soros portra (mondjuk egy többportos soros - vonali kártyán). A nekik megfelelõ - <filename>/etc/ttys</filename>-beli bejegyzések - így fognak kinézni:</para> + soros portunkra kötjük, míg a 286-ost a + hatodik soros portra (például egy + többportos soros vonali kártyán). A + nekik megfelelõ <filename>/etc/ttys</filename> + állománybeli bejegyzések így + fognak kinézni:</para> <programlisting>ttyd1<co id="co-ttys-line1col1"> "/usr/libexec/getty std.38400"<co @@ -1191,7 +1214,7 @@ <callout arearefs="co-ttys-line1col1"> <para>Az elsõ mezõben általában a terminálhoz tartozó eszközt - nevezzük meg, ami a <filename>/dev</filename> + nevezzük meg, amely a <filename>/dev</filename> könyvtárban található.</para> </callout> @@ -1212,7 +1235,7 @@ ilyen <replaceable>getty</replaceable> típus szabja meg a terminálhoz tartozó vonal jellemzõit, például az - adatátviteli sebességet és + adatátviteli sebességet és a paritást. A <command>getty</command> ezeket a jellemzõket az <filename>/etc/gettytab</filename> állományból olvassa be.</para> @@ -1225,7 +1248,7 @@ mûködnek a hardveres terminálokkal. Az ilyen bejegyzések figyelmen kívül hagyják a paritást. 110 és - 115 200 bps között minden + 115 200 bps között minden adatátviteli sebességhez tartozik egy-egy <literal>std</literal> bejegyzés. Természetesen ebbe az állományba @@ -1245,8 +1268,7 @@ nem használ paritást és 38 400 bps-en üzemel. A 286-os gép szintén nem dolgozik paritással - és 19 200 bps-sel - kapcsolódik.</para> + és 19200 bps-sel kapcsolódik.</para> </callout> <callout arearefs="co-ttys-line1col3"> @@ -1258,7 +1280,7 @@ <literal>dialup</literal>, mivel ezeken keresztül a felhasználók gyakorlatilag szinte bármilyen típusú terminállal - vagy szoftverre be tudnak jelentkezni. A hardveres + vagy szoftverrel be tudnak jelentkezni. A hardveres termináloknál a terminál típusa azonban nem változik, ezért a &man.termcap.5; adatbázisban keressük ki a @@ -1266,8 +1288,8 @@ mezõben.</para> <para>A példánkban a Wyse-50 egy - valós termináltípust használ, - miközben a 286-oson futó + valós termináltípust + használ, miközben a 286-oson futó <application>Procomm</application> egy VT-100-as típusú terminált emulál.</para> @@ -1368,8 +1390,8 @@ képernyõ</title> <para>Ellenõrizzük, hogy a terminált rendesen - csatlakoztattuk és áram alá helyeztük. - Amikor egy személyi + csatlakoztattuk és áram alá + helyeztük. Amikor egy személyi számítógépet használunk terminálnak, akkor nézzük meg, hogy a terminál emulációs program a @@ -1388,7 +1410,7 @@ terminálunk van, akkor a kontrasztot és fényerõsséget is ellenõrizzük. Ha nyomtatós terminálunk van, akkor - vizsgáljuk meg a papír és tinta + vizsgáljuk meg a papír és a tinta állapotát.</para> <para>Gyõzõdjünk meg róla, hogy a @@ -1396,15 +1418,15 @@ kiszolgálja a terminált. Például a <command>ps</command> paranccsal listázzuk ki az összes jelenleg futó programot és - keressük meg köztük a - <command>getty</command>-t:</para> + keressük meg köztük a <command>getty</command> + programot:</para> <screen>&prompt.root; <userinput>ps -axww|grep getty</userinput></screen> <para>Ekkor látnunk kell a terminálhoz - tartozó bejegyzést. Például ha a + tartozó bejegyzést. Például, ha a <command>getty</command> második soros portot - jelképezõ <literal>ttyd1</literal> + jelképezõ <devicename>ttyd1</devicename> eszközön fut, és az <filename>/etc/gettytab</filename> állományból az @@ -1426,20 +1448,21 @@ képernyõt, vagy megjelenik, de nem tudunk gépelni, akkor elõfordulhat, hogy a terminál vagy kábel nem támogatja a - hardveres kézfogást. Próbáljuk - meg az <filename>/etc/ttys</filename> + hardveres kézfogást (handshaking). + Próbáljuk meg az <filename>/etc/ttys</filename> állományban levõ <literal>std.38400</literal> bejegyzést az <literal>3wire.38400</literal> bejegyzésre kicserélni (de utána ne felejtsük el kiadni a <command>kill -HUP 1</command> parancsot). A - <literal>3wire</literal> nagyon az <literal>std</literal> - bejegyzéshez, de elhagyja a hardveres - kézfogást. A <literal>3wire</literal> + <literal>3wire</literal> nagyon hasonlít az + <literal>std</literal> bejegyzéshez, de elhagyja a + hardveres kézfogást. A <literal>3wire</literal> alkalmazásakor viszont a puffer telítõdésének megelõzése - miatt próbálkozzunk az adatátviteli - sebesség csökkentésével vagy + érdekében próbálkozzunk az + adatátviteli sebesség + csökkentésével vagy engedélyezzük a szoftveres forgalomirányítást.</para> @@ -1454,7 +1477,7 @@ sebességet és paritási beállítást használja. Nézzük meg a futó <command>getty</command> - programokat, hogy a megfelelõ + programokat, és hogy a megfelelõ <replaceable>getty</replaceable> típussal mennek-e. Ha nem, módosítsuk az <filename>/etc/ttys</filename> állományt @@ -1468,8 +1491,8 @@ begépelésekor látható</title> <para>Állítsuk át a terminált (vagy - a terminál emulációs szofvert) <quote>half - duplex</quote> vagy <quote>local echo</quote> + a terminál emulációs szofvert) + <quote>half duplex</quote> vagy <quote>local echo</quote> módról <quote>full duplex</quote> módra.</para> @@ -1511,7 +1534,7 @@ <sect2> <title>Külsõ kontra belsõ modemek</title> - <para>A külsõ modemek sokkal kényelmesebben + <para>A külsõ modemek sokkal kényelmesebbnek tûnnek betárcsázás szempontjából, mivel az ilyenek gyakran a statikus memóriájukban tárolt @@ -1520,14 +1543,14 @@ és sok esetben a fontosabb RS-232 jeleket külön lámpácskákkal mutatják. A villogó lámpák - könnyen el tudják kápráztatni a - látogatóinkat, de emellett igen fontosak a modem + könnyen elkápráztatják a laikusokat, + de emellett igen fontosak a modem mûködõképességének megállapításában is.</para> <para>Ezzel szemben a belsõ modemeken nem - található statikus memória, ezért a - paramétereik csak DIP kapcsolókkal + található statikus memória, ezért + a paramétereik csak DIP kapcsolókkal módosíthatóak. Még ha egy belsõ modemem látunk is lámpákat, akkor sem könnyû figyelni rájuk, mert a @@ -1611,24 +1634,24 @@ </tgroup> </table> - <para>A &os;-nek 2 400 bps felett a forgalom + <para>A &os;-nek 2400 bps felett a forgalom irányításához az <acronym>RTS</acronym> és <acronym>CTS</acronym> jelekre van szüksége. A <acronym>CD</acronym> jellel állapítja meg, hogy a hívás létrejött vagy a bontották a vonalat, - és az <acronym>DTR</acronym> jel hozza + és a <acronym>DTR</acronym> jel hozza alapállapotba a modemet a munkamenet befejezése után. Egyes kábelekben nem mindegyik jelet - vezették át, így ha mondjuk gondjaink - akadnak a bejelentkezõ képernyõvel amikor a - vonalat bontjuk, akkor érdemes + vezették át, így ha például + gondjaink akadnak a bejelentkezõ képernyõvel + amikor a vonalat bontjuk, akkor érdemes >>> TRUNCATED FOR MAIL (1000 lines) <<<
Want to link to this message? Use this URL: <https://mail-archive.FreeBSD.org/cgi/mid.cgi?200805050527.m455RBmJ030164>